A VOSZ brüsszeli szakmai programja során a magyar kkv-k tapasztalatait vitte az európai döntéshozók elé, és a hazai vállalkozások számára is hasznos uniós információk, kapcsolatok és lehetőségek megszerzésére törekedett. A szervezet szerint a versenyképességhez nemcsak forrásokra, hanem tudásra és erős érdekképviseletre is szükség van.
Az Európai Parlament elfogadta a vállalati fenntarthatósági jelentéstétel és átvilágítás szabályainak egyszerűsítését. Csak az ezernél több alkalmazottal és 450 millió eurónál nagyobb árbevétellel rendelkező vállalatoknak kell beszámolniuk, míg az átvilágítási kötelezettség az ötezernél több főt foglalkoztató nagyvállalatokra korlátozódik. Az új szabályok 2029 júliusától lépnek életbe.
A hazai gyártó, forgalmazó és kereskedő vállalkozások arra hívják fel a figyelmet, hogy a legkésőbb november 30-ig kihirdetendő 2026. évi, csomagolásokat és termékeket terhelő kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díjak esetleges újabb emelésének érezhető inflációnövelő hatása lehet.
Az Európai kamarai szövetség, az Eurochambres elnöke, valamint az osztrák kamara elnöke Bécsben egyeztetett Nagy Elekkel, az MKIK nemrégiben megválasztott elnökével, többek között a nemzeti vállalkozások versenyképességét akadályozó európai adminisztrációs terhek elleni határozott és konkrét fellépésről.
A BKIK kutatás szerint egyre többen keresnek vezetési tanácsadókat, főként a versenyképesség növelése és a digitalizációs kihívások megoldása érdekében. A kutatás 152 magyar és 64 romániai szervezet részvételével készült, és eredményei rámutatnak a személyes kapcsolatok fontosságára a tanácsadási szektorban.
A Budapesti Értéktőzsde és az Erste Bank új együttműködési megállapodásának célja a középvállalatok versenyképességének növelése és tőkepiaci jelenlétének elősegítése, mely hozzájárulhat a magyar gazdaság fenntartható növekedéséhez.
A Science Europe az MTA és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat társszervezésében magas szintű munkaértekezletet tart november 19-én Budapesten.
A Német Gazdasági Klub különdíját vehette át Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a két ország közötti gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében tett erőfeszítéseiért. Az eseményen a nemzetközi versenyképesség kihívásait is elemezték.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) legfrissebb piacelemzése arra figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligencia (MI) terjedése versenyhátrányt okozhat a magyar KKV-k számára, amennyiben nem alkalmazzák ezeket a technológiákat. Az MI széleskörű használatának elősegítése kulcsfontosságú a versenyképesség növeléséhez.
Az MNB Versenyképességi Indexe alapján Magyarország 2023-ban a megelőző évhez képest két helyet rontva a 19. helyen végzett az Európai Unió 27 országának versenyképességi rangsorában.
A Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) akár 160 milliárd eurónyi beruházást is becsatornázhat.
Az egy munkavállalóra számolt mutatók kevésbé, a vállalati bevételarányos marzsra vonatkozó jelzőszámok és az országhatás jól előrejelzik egy cég pénzügyi teljesítményét és ágazati versenyképességét.
Szabó Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója úgy véli, a mesterséges intelligencia széleskörű alkalmazásán múlhat a közeljövőben teljes iparágak és a magyar gazdaság versenyképessége.
