Május 27-én az ELTE Innovációs Napján az akadémiai, vállalati és civil szereplők közösen vizsgálták, hogyan válhatnak a kutatási eredmények valós társadalmi és piaci hatássá. Az eseményen egészségipari, fenntarthatósági és társadalmi innovációkat mutattak be, és átadták az ELTE Innovációs Díjat is.
Sajtóközlemények: innováció
A mesterséges intelligencia gyorsan átalakítja a munka világát, de a HR-vezetők 90%-a szerint az emberi készségek, mint az empátia és vezetői képességek, továbbra is kulcsfontosságúak maradnak. A hibrid munkavégzés pedig tovább erősíti ezek szerepét, miközben az MI nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi tényezőt – áll az IWG közleményében.
A BME Gépjárműtechnológia Tanszékének kutatói olyan járműirányítási technológiát fejlesztettek, amely megcsúszás közben is irányíthatóvá teszi az autót, jelentősen csökkentve a balesetek kockázatát. Az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala is megadta az amerikai szabadalmat, elismerve a magyar innováció globális jelentőségét.
A BME kutatói komposztálható elektronikai hordozót fejlesztettek, amely környezetbarátabb és olcsóbb lehet a jelenlegi műanyag alkatrészeknél. Az új technológia a gyorsan elavuló háztartási gépekben használható, és jelentősen csökkentheti az elektronikai hulladékot. A fejlesztést nemzetközi szinten is elismerik, és már ipari partnerek is érdeklődnek.
Május 21–22. között a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) és a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem (NTU) immár második alkalommal, még ambiciózusabb és még szélesebb spektrumot átölelő programmal rendezi meg angol nyelvű AI Symposium 2026 tudományos konferenciáját.
A Széchenyi István Egyetem és Talmácsi Gábor cégének közös innovációja, az ERGO ergonómiai tankszárny hozzájárult a Yamaha Austria Racing Team győzelméhez a Le Mans-i 24 órás motorversenyen. Az eszköz csökkenti a versenyzők izomfáradását és javítja a motor feletti kontrollt, különösen a hosszú távú versenyeken.
Hajdu Cintia, a Szegedi Tudományegyetem PhD-hallgatója újgenerációs, réz–halogenid alapú sugárzásérzékelő anyagokat fejlesztett, melyek ionizáló sugárzást fényvillanásokkal tesznek mérhetővé. Ez a technológia pontosabb és költséghatékonyabb mérést tesz lehetővé, különösen extrém környezetekben, mint az űr vagy magfúziós berendezések.
A Pixel Persona AI-alapú videós tartalomgyártó megoldása forradalmasítja az ingatlanpiac marketingjét. A Magyar Innovációs Szövetség és a Kulturális és Innovációs Minisztérium által elismert fejlesztés gyors, költséghatékony és skálázható videókat készít, segítve az ingatlanügynökségeket a versenyben való kitűnésben.
A Pécsi Tudományegyetem és a Matro Kft. együttműködésében létrejött Ultraprecíziós Megmunkáló Központ világszínvonalú csúcstechnológiát kínál Pécsett. A beruházás célja a szubmikronos pontosságú optikai és kristálymegmunkálás biztosítása Magyarországon és a kelet-közép-európai régióban.
Átadták a Semmelweis Egyetemen a Nemzeti Orvosi Innovációs Képző Központot, amely Európában is kiemelkedő oktatási és kutatási infrastruktúrát kínál orvostanhallgatóknak és kutatóknak. A központ a legmodernebb technológiákat, köztük a digitális eszközöket, mesterséges intelligenciát és robotikát integrálja az orvosképzésbe.
A Magnus Aircraft Zrt. és az Óbudai Egyetem együttműködése újabb meghatározó mérföldkőhöz érkezett: átadták az egyetem első, magyar fejlesztésű Magnus Fusion 212 repülőgépét. Az esemény nemcsak egy korszerű oktatási és kutatási eszköz átadását jelenti, hanem egy több éve épülő, stratégiai jelentőségű partnerség kézzelfogható eredményét is.
A BME spin-off cége, az aHead Photonics Kft. jelentős autóipari befektetést kapott az Innova-1 Járműipari Magántőkealaptól, hogy tovább fejlessze innovatív, szélvédőre vetített kijelzőjét. A prototípus 2027 nyarára készülhet el, és már a BMW is érdeklődik az új technológia iránt, amely a HUD-ok eddigi hibáit küszöböli ki.
Miért keresnek a nyugat-európai munkavállalók többet ugyanabban a munkakörben, és mivel telik a munkaidő Magyarországon? Reizer Balázs, az ELTE kutatója a munkahelyi tevékenységek, bérek és innovációk közötti összefüggéseket vizsgálja a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói innovatív megoldással küzdenek a CO2-kibocsátás ellen: kobalt-oxidot alkalmaznak anód katalizátorként a szén-dioxid elektrolízisében, így csökkentve a légköri szén-dioxidot és hasznos vegyipari alapanyagokat előállítva. A projekt az SZTE innovációs díját is elnyerte.
Új szakaszába lép az uniós finanszírozású, 1,3 millió euró összköltségvetésű InnovaCyBridge innovációs program: a kezdeményezés olyan vállalatokat keres, amelyek valós kiberbiztonsági kihívásaikra startupokkal együttműködve dolgoznának ki megoldásokat.
Az európai gyártóvállalatok 2026-ban komoly munkaerőhiánnyal és szigorodó munkavédelmi előírásokkal néznek szembe, különösen a gyárterületeken belüli anyagmozgatás területén. A kézi mozgatás fizikai terhelést jelent, a targoncák pedig nem mindenhol ideálisak, így új, biztonságosabb megoldásokra van szükség.
A győri Széchenyi István Egyetem hallgatói, Kincses-Kádár Lídia és Bárdi Dorina a Marokbaba nevű fejlesztésükkel befektetést kaptak az RTL „Cápák között” műsorában. Az idegrendszer-fejlesztő eszköz a természetes tanulás, kötődő nevelés és Montessori-szemlélet elemeit ötvözi, és országosan népszerűvé vált.
A 3D nyomtatók piaca meglehetősen telített, előfordulhat azonban, hogy egy lelkes hozzáértő új nyomtató építésére adja a fejét, akár azért, hogy egy egyedi funkcióval rendelkező gépet hozzon létre. A Pécsi Tudományegyetem 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központ egy videóban mutatja be, hogyan fejlesztenek tovább egy meglévő nyomtatót.
2026. március 6-án ünnepélyesen megnyílt az üzbég–magyar együttműködésben létrehozott INNO Science Park az üzbegisztáni Jizzakh városában, Üzbegisztán első tudományos és innovációs parkja, ezzel történelmi jelentőségű mérföldkőhöz érkezett az Óbudai Egyetem nemzetközi innovációs stratégiája.
A Szegedi Tudományegyetem négy és félmilliárd forintos beruházással hozza létre Magyarország első krio-elektronmikroszkópos platformját, amely áttörést jelent az anyagtudományok, nanotechnológia és molekuláris biológia területén. Az új műszerközpont komplex rendszerek vizsgálatát teszi lehetővé, támogatva a gyógyszerfejlesztést és innovatív terápiák kidolgozását.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyik legrangosabb díját, a Jedlik Ányos-díjat a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi és szerzői jogi munkásság elismeréséül adták át a Szépművészeti Múzeumban.