Sajtóközlemények: kutatás

A magyar kutatók aggasztó jelenségeket tártak fel a kisgyerekek digitális eszközhasználatával kapcsolatban, amely a koronavírus-pandémia alatt és után figyelhető meg. A kutatás szerint a túlzott kütyühasználat nyelvi képességek csökkenéséhez és a kommunikációs zavarokhoz vezethet, ami hosszú távon hatással lehet a jövő társadalmára.

Utazás, vagyonszerzés, karrier és hobbi. A legtöbb magyarnak ezeken a területeken vannak vágyai, melyeket még szeretne megvalósítani a jövőben – derült ki a Yettel friss, országos reprezentatív kutatásából. A mobilszolgáltató a „Mi Vagyunk Azahriah” című film apropójából készített kutatásában a jelenlegi és gyerekkori álmokat térképezte fel.

A Debreceni Egyetem újabb kutatóegységei kerültek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal legjobb infrastruktúrával rendelkező hazai kutatóhelyei közé. Így már a DE 11 kutatóintézménye szerepel a legkiválóbbakat felsorakoztató Nemzeti Kutatási Infrastruktúrák között.

A magyarok leginkább azért tartják fontosnak a pénzügyi tudást, mert így jobban ki tudják használni a lehetőségeiket, de kevéssé szeretnének ezen a téren azért műveltek lenni, hogy a családjuknak segíteni tudjanak döntéseik meghozatalánál – erre jutott egy frissen publikált, a Corvinus bevonásával készült magyar kutatás.

Hogyan változott a légszennyezettség Európában és Ázsiában a koronavírus-járvány kitörése miatt hozott kormányzati szankciók hatására? Mennyire függött a korlátozások szigorúságától a levegő minőségének javulása? Egyebek mellett ezeket vizsgálták a Magyar Tudományos Akadémia által indított „Poszt-COVID-jelenségek kutatása” című program keretében.

Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője „A virológia 100 éve a járványok tükrében” című előadásában beszélt arról is, hogy a tudomány elképesztő fejlődése számos új utat nyitott meg, amelyek alapján reális képet alkothatunk arról, hogy az elmúlt száz év vívmányai vajon milyen jövőt festenek gyermekeink számára.