A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a Hongkongi Kínai Egyetem (CUHK) közös pilot pályázatán hat új kutatási projekt indulhat. A program célja a nemzetközi együttműködés erősítése az orvos- és egészségtudományok, mesterséges intelligencia és energiakutatás területén.
Május 27-én az ELTE Innovációs Napján az akadémiai, vállalati és civil szereplők közösen vizsgálták, hogyan válhatnak a kutatási eredmények valós társadalmi és piaci hatássá. Az eseményen egészségipari, fenntarthatósági és társadalmi innovációkat mutattak be, és átadták az ELTE Innovációs Díjat is.
Az AI Symposium 2026 nyitónapján Marc Pollefeys professzor bemutatta a gépi látás új korszakát, ahol a mesterséges intelligencia a digitális térből a fizikai valóságba lép.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói egy innovatív projekt keretében hosszú távon stabil, hatékony gázdiffúziós elektródokat fejlesztenek a szén-dioxid elektrolíziséhez. A cél, hogy az iparban keletkező CO2-t helyben hasznosítsák, csökkentve a légkörbe jutását és értékes ipari alapanyagot előállítva.
Az AI Symposium 2026 május 21–22-én Budapesten kerül megrendezésre, ahol a mesterséges intelligencia nemzetközi kutatói és ipari szereplői találkoznak. A konferencia fókuszában az agentic AI áll, amely az AI rendszerek komplex környezetben való érzékelését és döntéshozatalát vizsgálja. A rendezvény ingyenes.
Sikeresen lezárult az EIG Concert-Japan „FerroFluid” projekt. A hároméves kutatás olyan új anyagokat vizsgált, amelyek egyszerre viselkednek folyadékként és ferroelektromos kristályként. A japán, cseh, lengyel és magyar kutatócsoportok részvételével megvalósuló projektet magyar részről Salamon Péter, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa vezette.
Május 21–22. között a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) és a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem (NTU) immár második alkalommal, még ambiciózusabb és még szélesebb spektrumot átölelő programmal rendezi meg angol nyelvű AI Symposium 2026 tudományos konferenciáját.
A Budapesti Corvinus Egyetem a Kínai Hongkongi Egyetemmel közösen indít nemzetközi kutatási projektet a mesterséges intelligencia megbízhatóságának növelésére. A Hu-rizont program által támogatott kezdeményezés célja stabil, átlátható és megbízható MI-architektúrák fejlesztése a valós alkalmazásokhoz.
Kutatók figyelmeztetnek, hogy hamarosan megjelenhetnek olyan mesterséges intelligencia rendszerek, amelyek képesek lesznek darwini evolúcióra. Ezek az evolúcióképes MI-k különleges kockázatokat hordoznak, mivel nehezen kontrollálhatók, és eltérhetnek az ember által kijelölt céloktól, mielőtt elérnék az általános intelligencia szintjét.
A Nanoplazmonikus Lézeres Fúzió Kutatólaboratórium kutatói 2020 óta vizsgálják a lézerrel indukált magfúzió megvalósíthatóságát nanoméretű rendszerekben. Az eredmények kimutatták, hogy nanoplazmonikus lézeres fúzióval beindíthatók a fúziós reakciók, ami hosszú távon hozzájárulhat az energiaellátás biztonságához. A technológia környezetkímélő és nagy energiasűrűséget kínál.
A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói a nemzetközi SENSEXTREME projektben gyémántalapú kvantumszenzorokat fejlesztenek, melyek extrém körülmények között is pontos méréseket tesznek lehetővé. A magyar csapat elsősorban elméleti számításokkal és modellezéssel járul hozzá a kvantumtechnológia fejlődéséhez.
A Magyar Tudományos Akadémia támogatja a Tisza Párt fő céljait, különösen a magyar kutatók európai uniós együttműködésekhez való hozzáférését és a hazai tudományos intézmények autonómiáját. Az MTA együttműködést kezdeményez a párt vezetőivel, és teljes tudásbázisával segíti az új kormányt a tudománypolitika kialakításában.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat nemzetközi pályázatot hirdet kutatási intézményei főigazgatói pozícióira. A HUN-REN tizenhárom kutatási intézményének élén a vezetők megbízatása – a korábbi kinevezések és a rotációs rend szerint – 2026 végén lejár.
A társadalmi- és viselkedéstudományi publikációk egynegyedénél az adatok szakértői újraelemzésekor az eredeti szerzőktől eltérő következtetésre jutottak, ami a kutatások módszertani érzékenységére mutat rá – állapítja meg egy, a Nature folyóiratban megjelent nagyszabású, tömeges együttműködésen alapuló friss nemzetközi kutatás magyar kutatók vezetésével.
Az elmúlt évtizedben a társadalom- és viselkedéstudományokban reformok indultak a kutatások megbízhatóságának növelésére. Egy nemzetközi projektben 457 kutató ugyanazt az adatot elemezte, hogy feltárják az elemzési variabilitás hatását. Az eredmények jelentősen eltértek, ami a tudományos következtetések bizonytalanságára hívja fel a figyelmet.
Hazánkban újszerű kutatás vizsgálta a magyarországi és az országhoz kötődő kutatók helyzetét és véleményét tudományos tevékenységükről, munkahelyi körülményeikről, pályázati lehetőségeikről és nemzetközi együttműködéseikről. Több mint ötezren válaszoltak a kérdőívre, így átfogó képet kaptak a kutatói közösség helyzetéről.
A Rényi AI kutatócsoport orvosok és szakemberek bevonásával dolgozik a magyar egészségügyi adatvagyon hasznosításán. A több mint 15 évre visszamenő adatokból mesterséges intelligencia segítségével életút-adatbázist alakítanak ki, amely elősegíti a gyorsabb diagnózist, célzottabb terápiát és jobb betegellátást.
A Budapesti Corvinus Egyetemen visegrádi együttműködésben lezajlott kutatás az ukrajnai háborút példaként használva bizonyos, információs szempontból kulcsfontosságú eseményeket elemzett, amelynek eredményeit most sajtónyilvános konferencián mutatják be.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyik legrangosabb díját, a Jedlik Ányos-díjat a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi és szerzői jogi munkásság elismeréséül adták át a Szépművészeti Múzeumban.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2026 márciusában elindította a Mesterséges Intelligencia Zászlóshajó Programot, amely az egyetem digitális és fenntarthatósági fejlesztéseinek záróeleme. A program célja, hogy az ELTE a mesterséges intelligencia multidiszciplináris tudásközpontjává váljon, integrálva az MI-t az oktatásba, kutatásba és intézményi működésbe.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szervezeti megújulása folytatódik: március 1-jétől három tudományterületi alelnök segíti a kutatási intézmények koordinációját. Dr. Szalay Zsolt, Dr. Nagy Péter és Dr. Aczél Petra a műszaki, élettudományi és határtudományi területeken erősítik a hálózati együttműködést és innovációt.
