Az AI Symposium 2026 nyitónapján Marc Pollefeys professzor bemutatta a gépi látás új korszakát, ahol a mesterséges intelligencia a digitális térből a fizikai valóságba lép.
Sajtóközlemények: kutatás
A Szegedi Tudományegyetem kutatói egy innovatív projekt keretében hosszú távon stabil, hatékony gázdiffúziós elektródokat fejlesztenek a szén-dioxid elektrolíziséhez. A cél, hogy az iparban keletkező CO2-t helyben hasznosítsák, csökkentve a légkörbe jutását és értékes ipari alapanyagot előállítva.
Az AI Symposium 2026 május 21–22-én Budapesten kerül megrendezésre, ahol a mesterséges intelligencia nemzetközi kutatói és ipari szereplői találkoznak. A konferencia fókuszában az agentic AI áll, amely az AI rendszerek komplex környezetben való érzékelését és döntéshozatalát vizsgálja. A rendezvény ingyenes.
Sikeresen lezárult az EIG Concert-Japan „FerroFluid” projekt. A hároméves kutatás olyan új anyagokat vizsgált, amelyek egyszerre viselkednek folyadékként és ferroelektromos kristályként. A japán, cseh, lengyel és magyar kutatócsoportok részvételével megvalósuló projektet magyar részről Salamon Péter, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa vezette.
Május 21–22. között a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) és a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem (NTU) immár második alkalommal, még ambiciózusabb és még szélesebb spektrumot átölelő programmal rendezi meg angol nyelvű AI Symposium 2026 tudományos konferenciáját.
A Budapesti Corvinus Egyetem a Kínai Hongkongi Egyetemmel közösen indít nemzetközi kutatási projektet a mesterséges intelligencia megbízhatóságának növelésére. A Hu-rizont program által támogatott kezdeményezés célja stabil, átlátható és megbízható MI-architektúrák fejlesztése a valós alkalmazásokhoz.
Kutatók figyelmeztetnek, hogy hamarosan megjelenhetnek olyan mesterséges intelligencia rendszerek, amelyek képesek lesznek darwini evolúcióra. Ezek az evolúcióképes MI-k különleges kockázatokat hordoznak, mivel nehezen kontrollálhatók, és eltérhetnek az ember által kijelölt céloktól, mielőtt elérnék az általános intelligencia szintjét.
A Nanoplazmonikus Lézeres Fúzió Kutatólaboratórium kutatói 2020 óta vizsgálják a lézerrel indukált magfúzió megvalósíthatóságát nanoméretű rendszerekben. Az eredmények kimutatták, hogy nanoplazmonikus lézeres fúzióval beindíthatók a fúziós reakciók, ami hosszú távon hozzájárulhat az energiaellátás biztonságához. A technológia környezetkímélő és nagy energiasűrűséget kínál.
A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói a nemzetközi SENSEXTREME projektben gyémántalapú kvantumszenzorokat fejlesztenek, melyek extrém körülmények között is pontos méréseket tesznek lehetővé. A magyar csapat elsősorban elméleti számításokkal és modellezéssel járul hozzá a kvantumtechnológia fejlődéséhez.
A Magyar Tudományos Akadémia támogatja a Tisza Párt fő céljait, különösen a magyar kutatók európai uniós együttműködésekhez való hozzáférését és a hazai tudományos intézmények autonómiáját. Az MTA együttműködést kezdeményez a párt vezetőivel, és teljes tudásbázisával segíti az új kormányt a tudománypolitika kialakításában.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat nemzetközi pályázatot hirdet kutatási intézményei főigazgatói pozícióira. A HUN-REN tizenhárom kutatási intézményének élén a vezetők megbízatása – a korábbi kinevezések és a rotációs rend szerint – 2026 végén lejár.
A társadalmi- és viselkedéstudományi publikációk egynegyedénél az adatok szakértői újraelemzésekor az eredeti szerzőktől eltérő következtetésre jutottak, ami a kutatások módszertani érzékenységére mutat rá – állapítja meg egy, a Nature folyóiratban megjelent nagyszabású, tömeges együttműködésen alapuló friss nemzetközi kutatás magyar kutatók vezetésével.
Az elmúlt évtizedben a társadalom- és viselkedéstudományokban reformok indultak a kutatások megbízhatóságának növelésére. Egy nemzetközi projektben 457 kutató ugyanazt az adatot elemezte, hogy feltárják az elemzési variabilitás hatását. Az eredmények jelentősen eltértek, ami a tudományos következtetések bizonytalanságára hívja fel a figyelmet.
Hazánkban újszerű kutatás vizsgálta a magyarországi és az országhoz kötődő kutatók helyzetét és véleményét tudományos tevékenységükről, munkahelyi körülményeikről, pályázati lehetőségeikről és nemzetközi együttműködéseikről. Több mint ötezren válaszoltak a kérdőívre, így átfogó képet kaptak a kutatói közösség helyzetéről.
A Rényi AI kutatócsoport orvosok és szakemberek bevonásával dolgozik a magyar egészségügyi adatvagyon hasznosításán. A több mint 15 évre visszamenő adatokból mesterséges intelligencia segítségével életút-adatbázist alakítanak ki, amely elősegíti a gyorsabb diagnózist, célzottabb terápiát és jobb betegellátást.
A Budapesti Corvinus Egyetemen visegrádi együttműködésben lezajlott kutatás az ukrajnai háborút példaként használva bizonyos, információs szempontból kulcsfontosságú eseményeket elemzett, amelynek eredményeit most sajtónyilvános konferencián mutatják be.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyik legrangosabb díját, a Jedlik Ányos-díjat a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi és szerzői jogi munkásság elismeréséül adták át a Szépművészeti Múzeumban.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2026 márciusában elindította a Mesterséges Intelligencia Zászlóshajó Programot, amely az egyetem digitális és fenntarthatósági fejlesztéseinek záróeleme. A program célja, hogy az ELTE a mesterséges intelligencia multidiszciplináris tudásközpontjává váljon, integrálva az MI-t az oktatásba, kutatásba és intézményi működésbe.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szervezeti megújulása folytatódik: március 1-jétől három tudományterületi alelnök segíti a kutatási intézmények koordinációját. Dr. Szalay Zsolt, Dr. Nagy Péter és Dr. Aczél Petra a műszaki, élettudományi és határtudományi területeken erősítik a hálózati együttműködést és innovációt.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat legújabb kiadványa, a Space-Ready Science Excellence bemutatja Magyarország hozzájárulását a nemzetközi űrkutatáshoz és űriparhoz. Az online elérhető kiadvány rávilágít a stratégiai szemléletre, amely a kutatástól az innováción át a társadalmi-gazdasági hasznosulásig terjed.
A Budapesti Corvinus Egyetem kutatása szerint azok, akik az azonnali jutalmakat részesítik előnyben, hajlamosak múltbeli döntéseiket türelmesebbnek és fegyelmezettebbnek látni a valóságnál. A jelenorientáltság befolyásolja az emlékezet pontosságát, így az emberek torzítva idézik fel döntéseiket, hogy megvédjék önképüket.