A magyar kutatók aggasztó jelenségeket tártak fel a kisgyerekek digitális eszközhasználatával kapcsolatban, amely a koronavírus-pandémia alatt és után figyelhető meg. A kutatás szerint a túlzott kütyühasználat nyelvi képességek csökkenéséhez és a kommunikációs zavarokhoz vezethet, ami hosszú távon hatással lehet a jövő társadalmára.
Sajtóközlemények: kutatás
A Széchenyi István Egyetem Tudományos és Művészeti Diákköri Konferenciáját Mocsai Lajos motivációs előadása nyitotta meg, ahol közel ötszáz hallgató mutatta be kutatási eredményeit több mint negyven szekcióban.
A háromnapos programon hat ország neves felsőoktatási intézményeinek kutatói vitatták meg az első világháborút megelőző évszázad jogi, politológiai és közigazgatási aspektusait angol, német és francia nyelven.
Utazás, vagyonszerzés, karrier és hobbi. A legtöbb magyarnak ezeken a területeken vannak vágyai, melyeket még szeretne megvalósítani a jövőben – derült ki a Yettel friss, országos reprezentatív kutatásából. A mobilszolgáltató a „Mi Vagyunk Azahriah” című film apropójából készített kutatásában a jelenlegi és gyerekkori álmokat térképezte fel.
A Széchenyi István Egyetem a Times Higher Education interdiszciplináris rangsorán az 501–600. helyen szerepel, ami a magyar felsőoktatási intézmények közül a harmadik legjobb eredmény. Az intézmény kutatási teljesítménye és nemzetközi infrastruktúrája kiemelkedő.
A Science Europe az MTA és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat társszervezésében magas szintű munkaértekezletet tart november 19-én Budapesten.
A Debreceni Egyetem újabb kutatóegységei kerültek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal legjobb infrastruktúrával rendelkező hazai kutatóhelyei közé. Így már a DE 11 kutatóintézménye szerepel a legkiválóbbakat felsorakoztató Nemzeti Kutatási Infrastruktúrák között.
A Debreceni Egyetem öt pályázata nyert támogatást a HU-rizont program keretein belül, amely a nemzetközi kutatási együttműködéseket célozza meg. A program, amelyre összesen 12 milliárd forintot fordítanak, a magyar egyetemek közreműködésével a világ legjobb intézményeivel dolgozik együtt.
A magyarok leginkább azért tartják fontosnak a pénzügyi tudást, mert így jobban ki tudják használni a lehetőségeiket, de kevéssé szeretnének ezen a téren azért műveltek lenni, hogy a családjuknak segíteni tudjanak döntéseik meghozatalánál – erre jutott egy frissen publikált, a Corvinus bevonásával készült magyar kutatás.
Az eseményen 210 kutató és szakértő mutatta be tudományos eredményeit. Az előadók között olyan neves tudósok szerepeltek, mint dr. Christopher Savoie, az Apple világcég Siri elnevezésű fejlesztéséhez használt mesterségesintelligencia-alapú természetes nyelvi technológia feltalálója.
A térkép lehetővé teszi a hazai termesztők számára, hogy pontosabban tervezhessék meg a kertészeti növények termesztési feltételeit, ezáltal növelve eredményességüket. A DLI térkép kiindulási alapot jelenthet a hazai mezőgazdasági és növénytermesztési kutatások számára is.
A Yettel friss kutatása szerint a magyarok idén átlagosan 77 ezer forintot terveznek költeni karácsonyi ajándékokra, ami 6 ezer forinttal több, mint tavaly. A kutatásból kiderül az is: megajándékozottként szeretjük, ha meglepnek minket, de ha mi vagyunk az ajándékozó, jobban örülünk, ha tudjuk, mire vágyik a másik.
Hogyan változott a légszennyezettség Európában és Ázsiában a koronavírus-járvány kitörése miatt hozott kormányzati szankciók hatására? Mennyire függött a korlátozások szigorúságától a levegő minőségének javulása? Egyebek mellett ezeket vizsgálták a Magyar Tudományos Akadémia által indított „Poszt-COVID-jelenségek kutatása” című program keretében.
A Soproni Egyetem és a HUN-REN közötti új együttműködés célja a klímaváltozás kutatásának előmozdítása és a fenntarthatóság erősítése. Az innovatív megoldások keresése érdekében a két intézmény közösen dolgozik a föld- és űrtudományok területén.
A többek között magyar kutatók részvételével zajlott nagy nemzetközi kutatás után megfogalmazott javaslatok nem csak az energiacsökkentést, de a megújuló energiaforrások jelentős növelését és Európa külső energiafüggésének csökkentését is segítenék már a közeli jövőben.
A Széchenyi István Egyetem november 4-5-én rendezte meg a „Mobilitás és környezet” konferenciát, amely a járműipari kutatások jövőformáló aspektusaira összpontosított. A tudományos esemény célja a felsőoktatás, az ipar és a közszféra közötti párbeszéd erősítése volt.
A GEOASTRONOMY projekt révén magyar tudósok nemzetközi együttműködésben kutathatják a Nap-szerű csillagok körüli exobolygók kémiai összetételét. A 4,5 milliárd forintos támogatás lehetővé teszi a földtudományok és csillagászat ötvözésével új tudományos terület létrehozását.
Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője „A virológia 100 éve a járványok tükrében” című előadásában beszélt arról is, hogy a tudomány elképesztő fejlődése számos új utat nyitott meg, amelyek alapján reális képet alkothatunk arról, hogy az elmúlt száz év vívmányai vajon milyen jövőt festenek gyermekeink számára.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen egyedülálló módon sikerült holdtalajban életképes mustárnövényeket nevelni, ráadásul a növények a szokatlan körülmények között három életképes maggal is megajándékozták a MATE kutatóit, amelyre eddig világszinten még nem volt példa.
A kutatás egyes eredményeiből arra lehet következtetni, hogy a különféle szerves anyagok anaerob kezelése, lebontása hatékonyan csökkenti a potenciálisan patogén mikrobák által hordozott antibiotikum rezisztencia gének okozta rizikót.
A BME kutatói jelentős áttörést értek el a szupravezető tranzisztorok működésének megértésében, amelyet a rangos Nature Communications folyóiratban publikáltak. Felfedezésük új irányt nyithat a kvantumszámítógépek jövőbeli fejlesztésében.