Kutatók figyelmeztetnek, hogy hamarosan megjelenhetnek olyan mesterséges intelligencia rendszerek, amelyek képesek lesznek darwini evolúcióra. Ezek az evolúcióképes MI-k különleges kockázatokat hordoznak, mivel nehezen kontrollálhatók, és eltérhetnek az ember által kijelölt céloktól, mielőtt elérnék az általános intelligencia szintjét.
Sajtóközlemények: kutatás
A Nanoplazmonikus Lézeres Fúzió Kutatólaboratórium kutatói 2020 óta vizsgálják a lézerrel indukált magfúzió megvalósíthatóságát nanoméretű rendszerekben. Az eredmények kimutatták, hogy nanoplazmonikus lézeres fúzióval beindíthatók a fúziós reakciók, ami hosszú távon hozzájárulhat az energiaellátás biztonságához. A technológia környezetkímélő és nagy energiasűrűséget kínál.
A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói a nemzetközi SENSEXTREME projektben gyémántalapú kvantumszenzorokat fejlesztenek, melyek extrém körülmények között is pontos méréseket tesznek lehetővé. A magyar csapat elsősorban elméleti számításokkal és modellezéssel járul hozzá a kvantumtechnológia fejlődéséhez.
A Magyar Tudományos Akadémia támogatja a Tisza Párt fő céljait, különösen a magyar kutatók európai uniós együttműködésekhez való hozzáférését és a hazai tudományos intézmények autonómiáját. Az MTA együttműködést kezdeményez a párt vezetőivel, és teljes tudásbázisával segíti az új kormányt a tudománypolitika kialakításában.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat nemzetközi pályázatot hirdet kutatási intézményei főigazgatói pozícióira. A HUN-REN tizenhárom kutatási intézményének élén a vezetők megbízatása – a korábbi kinevezések és a rotációs rend szerint – 2026 végén lejár.
A társadalmi- és viselkedéstudományi publikációk egynegyedénél az adatok szakértői újraelemzésekor az eredeti szerzőktől eltérő következtetésre jutottak, ami a kutatások módszertani érzékenységére mutat rá – állapítja meg egy, a Nature folyóiratban megjelent nagyszabású, tömeges együttműködésen alapuló friss nemzetközi kutatás magyar kutatók vezetésével.
Az elmúlt évtizedben a társadalom- és viselkedéstudományokban reformok indultak a kutatások megbízhatóságának növelésére. Egy nemzetközi projektben 457 kutató ugyanazt az adatot elemezte, hogy feltárják az elemzési variabilitás hatását. Az eredmények jelentősen eltértek, ami a tudományos következtetések bizonytalanságára hívja fel a figyelmet.
Hazánkban újszerű kutatás vizsgálta a magyarországi és az országhoz kötődő kutatók helyzetét és véleményét tudományos tevékenységükről, munkahelyi körülményeikről, pályázati lehetőségeikről és nemzetközi együttműködéseikről. Több mint ötezren válaszoltak a kérdőívre, így átfogó képet kaptak a kutatói közösség helyzetéről.
A Rényi AI kutatócsoport orvosok és szakemberek bevonásával dolgozik a magyar egészségügyi adatvagyon hasznosításán. A több mint 15 évre visszamenő adatokból mesterséges intelligencia segítségével életút-adatbázist alakítanak ki, amely elősegíti a gyorsabb diagnózist, célzottabb terápiát és jobb betegellátást.
A Budapesti Corvinus Egyetemen visegrádi együttműködésben lezajlott kutatás az ukrajnai háborút példaként használva bizonyos, információs szempontból kulcsfontosságú eseményeket elemzett, amelynek eredményeit most sajtónyilvános konferencián mutatják be.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyik legrangosabb díját, a Jedlik Ányos-díjat a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi és szerzői jogi munkásság elismeréséül adták át a Szépművészeti Múzeumban.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2026 márciusában elindította a Mesterséges Intelligencia Zászlóshajó Programot, amely az egyetem digitális és fenntarthatósági fejlesztéseinek záróeleme. A program célja, hogy az ELTE a mesterséges intelligencia multidiszciplináris tudásközpontjává váljon, integrálva az MI-t az oktatásba, kutatásba és intézményi működésbe.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szervezeti megújulása folytatódik: március 1-jétől három tudományterületi alelnök segíti a kutatási intézmények koordinációját. Dr. Szalay Zsolt, Dr. Nagy Péter és Dr. Aczél Petra a műszaki, élettudományi és határtudományi területeken erősítik a hálózati együttműködést és innovációt.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat legújabb kiadványa, a Space-Ready Science Excellence bemutatja Magyarország hozzájárulását a nemzetközi űrkutatáshoz és űriparhoz. Az online elérhető kiadvány rávilágít a stratégiai szemléletre, amely a kutatástól az innováción át a társadalmi-gazdasági hasznosulásig terjed.
A Budapesti Corvinus Egyetem kutatása szerint azok, akik az azonnali jutalmakat részesítik előnyben, hajlamosak múltbeli döntéseiket türelmesebbnek és fegyelmezettebbnek látni a valóságnál. A jelenorientáltság befolyásolja az emlékezet pontosságát, így az emberek torzítva idézik fel döntéseiket, hogy megvédjék önképüket.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testületet (NTTT) hozott létre, amelyben tizenhárom világhírű tudós vesz részt. A testület célja a HUN-REN nemzetközi kapcsolatrendszerének és versenyképességének erősítése, valamint a kutatási stratégia alakítása.
Dr. Bajmócy Péter, az SZTE oktatója bejárta Magyarország összes belterületi települését, összesen 3155 várost és falut. Több mint két évtizedes kutatói és oktatói munkája során tudatosan gyarapította listáját, hogy személyesen is megtapasztalja a települések sajátosságait. Tapasztalatait terepgyakorlatokon és előadásokon is hasznosítja.
A serdülők finommotoros képességeit egyszerre alakítja a biológiai érettség és a tapasztalat, de eltérő mértékben. Egy kutatás szerint hangszeres tapasztalat nélkül a biológiai érés dominál az összetett kézmozgásokban, míg zenetanulás esetén a gyakorlás időtartama a meghatározó tényező.
Pink István, a Debreceni Egyetem matematikusa és japán kollégája egy 30-40 éve nyitott matematikai problémát oldott meg. Kutatásuk a diofantoszi egyenletek megoldásaira fókuszált, bebizonyítva, hogy legfeljebb két pozitív egész megoldás létezik, kivéve két speciális esetet. Eredményüket az American Journal of Mathematics közölte.
Magyar kutatók forradalmi módszert fejlesztenek az epilepszia kezelésére, amely fejbőr alá ültetett elektródákkal időben felismeri a rohamokat és célzott elektromos ingerléssel csökkenti azok számát. Ez az új eljárás különösen a gyógyszerrezisztens betegek számára jelenthet áttörést, akiknél a hagyományos kezelések nem hatékonyak.
Egy friss magyar kutatás kimutatta, hogy a tartós hideg veszélyesebb a szívre, mint a hőség. Több mint 116 ezer szívmegállásos esetet elemeztek, és megállapították, hogy a hideg hosszabb távon, késleltetetten növeli a kockázatot, míg a hőség gyors, rövid ideig tartó hatással bír.