Az amerikai Yale Egyetemmel és a lipcsei Max Planck Matematikai Kutatóintézettel közös Max Planck Központot (MPC) hoz létre a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet. A 2027 januárjában induló együttműködés a diszkrét és folytonos matematikai struktúrák, valamint az adattudomány kutatására szerveződik, és először öt évre szól, amit az eredmények függvényében további öt évvel meghosszabbíthatnak.
Az újonnan alakuló központ (hivatalos nevén: Max Planck Központ a matematika és az adattudomány diszkrét és folytonos struktúráinak kutatására, DisCoS) nemzetközileg is unikális szervezet lesz, amely alapvető matematikai felfedező kutatásokat végez majd, összefogva hagyományosan elkülönülő területek kutatóit. Dolgoznak majd benne geometriával, csoportelmélettel, gráfokkal, valószínűségszámítással, parciális differenciálegyenletekkel, adattudománnyal és matematikai fizikával foglalkozó tudósok. A központ három székhellyel (Budapest, Lipcse, New Haven) működik majd, és a tervek szerint 2027. január 1-jén indul. Finanszírozásába a Max Planck Társaság mellett a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a Yale is beszáll.
„Az MPC létrehozása újabb pozitív visszajelzés a magyar matematika számára, egyúttal óriási lehetőség nemzetközi beágyazottságunk, elismertségünk továbbépítésére, miközben új tudományos felismerések születéséhez vezethet. Az együttműködés legjelentősebb szelete a fiatalok köré összpontosul, széles körű kutatási lehetőségeket adva doktoranduszoknak és posztdoktoroknak Budapesten, Németországban és az Egyesült Államokban”, hangsúlyozza Stipsicz András akadémikus, a HUN-REN Rényi főigazgatója, az új MPC magyarországi társigazgatója.
A három együttműködő intézet más-más erősségeket hoz magával. Magyarországon Lovász László és Szemerédi Endre nyomán a diszkrét matematika, ezen belül is különösen a gráflimeszek elmélete emelkedik ki, míg Lipcsében és a Yale-en inkább a parciális differenciálegyenletek és az adattudomány áll erős lábakon.
„A HUN-REN Rényi a világ vezető műhelye a gráflimeszek elméletében, ami arról szól, hogy a diszkrét matematika alapvető objektumait, nagy gráfok sorozatait egy folytonos limeszobjektum segítségével értsük meg. Az itthon kifejlesztett módszerek a gráfok mellett más struktúrákra is alkalmazhatók. Ezeknek az iskoláknak érdemes összekötniük az erősségeiket, és tanulniuk egymástól, mert bizonyos problémáknál, például a turbulencia matematikai megértésénél eredményes lehet a szokatlan technikák alkalmazása vagy kombinálása”, fogalmazott Pete Gábor, az MPC társigazgató-helyettese, a HUN-REN Rényi Valószínűségszámítás és Statisztika Kutatási Osztályának vezetője, a kutatóintézet honlapján megjelent cikkben. (A Rényiből összesen hét kutató kapcsolódik be a programba.)
A másik két intézmény részéről a Yale matematikai tanszékvezetője, Wilhelm Schlag professzor és Székelyhidi László professzor, a lipcsei matematikai intézet magyar származású főigazgatója vezeti a projektet. Mindketten a parciális differenciálegyenletek világszerte elismert kutatói.
Az együttműködés deklarált célja a fiatal kutatók támogatása. A források nagy részét közös posztdoktori kutatásokra fordítják, a doktoranduszok és posztdoktorok pedig évekig dolgozhatnak felváltva Budapesten, Lipcsében és New Havenben, elsajátítva mindhárom iskola módszereit. „Kis ország vagyunk, erősek is vagyunk matematikából, de viszonylag kevés területet művelünk. Ez most kitágítja a fiatal kutatók lehetőségeit” – mondta Pete Gábor. A program nyári iskolákat, konferenciákat és úgynevezett Translational Workshopokat is szervez majd, amelyek az alapkutatási eredmények gyakorlati alkalmazását keresik, például a generatív mesterséges intelligencia területén.
MPC-k a világ minden táján
A Max Planck Társaság a németországi tudomány egyik legelismertebb kutatóhálózata. A társaság 2010-ben határozta el a Max Planck Központok létrehozását a világ vezető egyetemei és kutatóintézetei bevonásával. A cél egy-egy Max Planck intézet és egy vezető külföldi partnerintézmény közötti hosszú távú kutatási együttműködés, egyfajta „virtuális kiválósági központ”. A központok egyesítik a partnerek egymást kiegészítő módszereit és szakértelmét, ösztönzik a kutatók cseréjét, közös workshopokat, nyári iskolákat és képzéseket szerveznek, közösen használják a kutatási infrastruktúrákat és együtt pályáznak nemzetközi kutatási támogatásokra. Jelenleg 14 országban 23 központ működik, a témák a részecskefizikától a mesterséges intelligencián át a társadalomtudományokig terjednek. A Rényi–MPI–Yale központ azonban az első, amely kifejezetten a matematika területén jön létre.
