Az ELTE IK DRONE projekt átfogó oktatási anyagokat kínál, amelyek segítik a családokat a digitális világ kihívásaiban. A médiaműveltség és kiberbiztonság fejlesztésével védi a fiatalokat a dezinformáció és online manipuláció ellen. Gyakorlati útmutatók és interaktív eszközök támogatják a kritikus gondolkodást és a biztonságos internethasználatot.

Az „Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése mitokondriális betegségekre”című projekt középpontjában a humán sejt energia-termelésért felelős egységének, a mitokondriumnak a kutatása, működésének feltárása állt.

Az Európai Űrügynökség geomágneses viharokat kutató Plasma Observatory projektjében a BME szakemberei kulcsfontosságú berendezés, az IMCA tápellátásának fejlesztésén dolgoznak. A misszió célja a geomágneses viharok és az űridőjárási folyamatok jobb megértése, amelyek veszélyeztethetik a műholdakat és az elektromos hálózatokat.

Az életkor bajnokai a növényvilágban nem a hatalmas, több ezer éves óriásfák, hanem a földközelben kúszó klonális növények, melyek genetikai értelemben egyedekből állnak. Ezek a klónok akár több ezer évig is élhetnek, például a kreozót cserje 10 000 éves példánya is ismert. Az életkor meghatározása azonban kihívást jelent, melyben molekuláris genetika és számítógépes modellezés segít.

A Pesticide Action Network Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége január 29-én online sajtótájékoztatót tart, ahol egy új jelentés eredményeit ismertetik. A jelentés 13 európai országban forgalmazott almák növényvédőszer-tartalmát elemzi, különösen aggasztó eredményekkel a gyermekek kitettsége szempontjából.

Egy friss tanulmány szerint a generatív mesterséges intelligencia termelékenységi előnyei főként a tapasztalt szoftverfejlesztőknél jelentkeznek, miközben a kezdők gyakrabban használják az MI-t, de nem érnek el jelentős hatékonyságnövekedést. Az MI a Python-kódok közel 30 százalékát írja az Egyesült Államokban, és főként a rutinos programozók tudják kiaknázni az új technológiát.

Az ELTE kutatója, Bécs Krisztián biomechanikai módszerekkel vizsgálta a bronz- és vaskori mongol sziklavésetek állatábrázolásait, hogy kiderítse, mennyire élethűen ábrázolták az őskori művészek az állatok mozgását. A kutatás során 38 négylábú állatot ábrázoló vésetet elemeztek, és megállapították, hogy az ábrázolások 39,5%-a valósághű volt.

Az idei kemény tél ráirányította a figyelmet a magyar épületállomány energiahatékonyságának hiányosságaira, ami jelentősen növeli a rezsiköltségeket és károsítja a klímát. A megoldás nem csupán az új épületekben rejlik, hanem a meglévők mélyfelújításában, amelyhez állami támogatások és hosszú távú programok szükségesek.

A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara fenntartható építőanyagok és technológiák témakörében tart képzést nyolc országból érkező ipari partnereknek. A tananyag a fenntartható építés alapelveit, anyaginnovációt, valamint a környezeti hatásokat foglalja össze, és hamarosan a hazai kis- és középvállalkozások számára is elérhető lesz.

A Debreceni Egyetem folytatja agrárberuházásait a nyírségi térségben, különösen Újfehértón, ahol a Gyümölcskutató Intézet és a Szabolcsi Alma Centrum után a Zsindelyes Pálinkafőzde egykori gyártóüzeme is az egyetem fejlesztéseit szolgálja. A beruházások célja a versenyképes piaci szereplés és a térség gazdaságának élénkítése.

2026. január 1-jétől a SEED Executive School integrálódik a Budapesti Corvinus Egyetemhez, létrehozva Magyarország legnagyobb egyetemi vezetőképzőjét. Az új Corvinus–SEED célja, hogy Közép- és Kelet-Európa meghatározó executive üzleti iskolájává váljon, gyakorlati és cégspecifikus képzésekkel támogatva a vezetőket.

Február 2-3-án Sopron ad otthont a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Konferenciájának, amely rekordszámú, 131 előadással várja a szakembereket. A konferencia a klímaváltozástól a dróntechnológiáig számos aktuális témát érint, és a hazai erdészeti élet egyik legfontosabb eseményévé nőtte ki magát.

A VOSZ Barométer legfrissebb kutatása szerint a kis- és középvállalkozások számára a kiszámíthatatlanság vált a legnagyobb problémává a gazdasági környezetben. Az elmúlt három évben csökkent az üzleti hangulatot tükröző index és beruházási hajlandóság, miközben a vállalkozások a működőképesség fenntartására fókuszálnak, és egyre inkább kockázatminimalizálásra törekednek.

A Balatonon ismét beköszöntött a zord tél, mely különleges téli madárvilágot hozott magával. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakértője elmagyarázza, hogyan bírják a récék és hattyúk a jeget, és miért maradnak a tavakon a madarak a tél folyamán. A cikk hasznos tanácsokat ad a madarak segítéséhez és a zavarásuk elkerüléséhez.