Mik az energiatárolás, az akkumulátorgyártás legégetőbb hazai gondjai? Miképp segíthet a mesterséges intelligencia az inváziós csípőszúnyogok szemmel tartásában? Többek között ezekről a témákról is hallgathatnak az érdeklődők előadásokat az egész novemberben tartó Magyar Tudomány Ünnepén.
Sajtóközlemények: Tudomány
A többek között magyar kutatók részvételével zajlott nagy nemzetközi kutatás után megfogalmazott javaslatok nem csak az energiacsökkentést, de a megújuló energiaforrások jelentős növelését és Európa külső energiafüggésének csökkentését is segítenék már a közeli jövőben.
A természet erői folyamatosan fenyegetik a modern társadalmat, így elengedhetetlen a veszélyek előrejelzése és a védekezési lehetőségek megismerése. Az MTA tudományünnepi előadóülésén a várható természeti katasztrófák és a tudományos előrejelzési módszerek kerültek terítékre.
A Budapesti Corvinus Egyetem és a Stratis tanácsadócég stratégiai együttműködést kötött, amely célja az adattudományi képzés fejlesztése és a hallgatók munkaerőpiaci felkészítése. A partnerség keretében a hallgatók gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek neves szakemberektől.
A Széchenyi István Egyetem november 4-5-én rendezte meg a „Mobilitás és környezet” konferenciát, amely a járműipari kutatások jövőformáló aspektusaira összpontosított. A tudományos esemény célja a felsőoktatás, az ipar és a közszféra közötti párbeszéd erősítése volt.
A GEOASTRONOMY projekt révén magyar tudósok nemzetközi együttműködésben kutathatják a Nap-szerű csillagok körüli exobolygók kémiai összetételét. A 4,5 milliárd forintos támogatás lehetővé teszi a földtudományok és csillagászat ötvözésével új tudományos terület létrehozását.
A tudományos ismeretek fontossága a járványokkal teli világban kiemelt szerepet játszik. Kemenesi Gábor előadása reflektál arra, hogyan formálhatják a vírusok az emberi életet, és milyen jövőbeli lehetőségeket rejthetnek számunkra.
Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője „A virológia 100 éve a járványok tükrében” című előadásában beszélt arról is, hogy a tudomány elképesztő fejlődése számos új utat nyitott meg, amelyek alapján reális képet alkothatunk arról, hogy az elmúlt száz év vívmányai vajon milyen jövőt festenek gyermekeink számára.
Ünnepi köszöntőkkel, díjátadással és tudományos előadással kezdődött Pécsen november 4-én a 2024-es Magyar Tudomány Ünnepe. November 5-én az MTÜ kiemelt eseményének számító, a nagyközönségnek szóló Tudományünnep+ programsorozat is kezdetét veszi. Az ismeretterjesztő előadások a közvéleményt aktuálisan leginkább foglalkoztató témákat dolgozzák fel.
A Széchenyi István Egyetem két doktorandusza, Péter Brúnó és dr. Tinka Domonkos, kiemelkedően teljesítettek a rangos 3MT versenyen, amely a jövő kutatóinak innovatív gondolatait állítja középpontba. A verseny nem csupán a tudás, hanem a kreativitás bemutatásának is különös platformja.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen egyedülálló módon sikerült holdtalajban életképes mustárnövényeket nevelni, ráadásul a növények a szokatlan körülmények között három életképes maggal is megajándékozták a MATE kutatóit, amelyre eddig világszinten még nem volt példa.
A kutatás egyes eredményeiből arra lehet következtetni, hogy a különféle szerves anyagok anaerob kezelése, lebontása hatékonyan csökkenti a potenciálisan patogén mikrobák által hordozott antibiotikum rezisztencia gének okozta rizikót.
A Széchenyi István Egyetem innovatív műholdas projektje a klímaváltozás és az aszályos területek hatásainak kezelésére összpontosít. Az űrből érkező adatokat elemzik a mezőgazdasági teljesítmény javítása érdekében, ami kulcsfontosságú a fenntartható gazdálkodás szempontjából.
Az űrorvosok maguk nem utaznak együtt az asztronautákkal az űrbe, a Földről kísérik végig a teljes missziót, valamint a küldetés előtt és a landolás után is számos feladatuk akad.
A BME kutatói jelentős áttörést értek el a szupravezető tranzisztorok működésének megértésében, amelyet a rangos Nature Communications folyóiratban publikáltak. Felfedezésük új irányt nyithat a kvantumszámítógépek jövőbeli fejlesztésében.
Két magyar kutató új szimulációs modellt fejlesztett, amely forradalmasíthatja a kvantumos anyag számítógépes modellezését. Az eredmények nemcsak a kutatás terén hoznak áttörést, hanem a gyógyszerfejlesztés és energiaszállítás hatékonyságának növelését is segítik.
A Széchenyi István Egyetem a jövő februártól egyedülálló levelezős egészségpszichológia mesterképzést indít Nyugat-Magyarországon, célja pedig a magasan képzett szakember-utánpótlás biztosítása.
A tűzhányók felszíne alatti magmamozgásokat teszi láthatóvá egy új technika segítségével a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Tokiói Egyetem. A müográfiának köszönhetően közelebb kerülhetünk az olyan vulkánok működésének megértéséhez, mint az Etna vagy épp a legaktívabb japán tűzhányó, a Szakuradzsima.
A Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumának előestéjén is az egész országra kiterjedő, egy hónapon át tartó programsorozattal, több száz rendezvénnyel, előadással várja vendégeit, hogy megismerhessék a tudomány legújabb vívmányait.
A klímaváltozás nem csupán a hőmérséklet emelkedésével jár, hanem az alvásminőségünket is érdemben befolyásolja. Egy új kutatás rámutatott, hogy a meleg időszakokban mennyivel kevesebb alvásra számíthatunk, s ezt a hatást érdemes figyelembe venni a jövőben.
A COVID-19 idegrendszeri hatásairól és a hosszan elhúzódó, long-COVID-szindróma néven ismertté vált koronavírusos tünetegyüttesről tart előadást Dénes Ádám neuroimmunológus a Magyar Tudomány Ünnepén.