Az ELTE genetikusai, Vellai Tibor és Sturm Ádám izgalmas áttörést értek el az öregedés megértésében. Eredményeik a rangos Nature Communications folyóiratban jelentek meg.
Sajtóközlemények: Tudomány
A magyar kutatócsoport legfőképpen az emberi tevékenység természetes élőhelyekre gyakorolt hatását kutatja, hiszen e vizsgálatok természetvédelmi jelentősége felbecsülhetetlen.
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének munkatársai elsőként jelezték öt meztelencsigafaj hazai jelenlétét, vagy megerősítették a velük kapcsolatos korábbi bizonytalan adatokat.
A BME több oktatási – kutatási inter-és multidiszciplináris projektben működik együtt a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel. A legújabban terméktervező mérnökök és bölcsészek fogtak össze.
A rendszeresen, havonta egy alkalommal, délutánonként ismétlődő rendezvény célja, hogy több, rövid előadás után, lehetőséget adjon kötetlen beszélgetés keretében a kérdések megvitatására, networkingre.
Egy új tanulmány szerint az emberi tevékenységnek köszönhetően több mint 37 000 idegenhonos faj került be a világ különböző régióiba és élőhelyeire, amely szám példátlan ütemben növekszik.
Az egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében bevezetett laborvizsgálattal eddig százötven szívizombiopsziát váltottak ki az elmúlt időszakban.
A tihanyi HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai növekedési és testösszetétel-vizsgálatokkal igazolták ezt.
Elsősorban műszaki tudományokat érintő együttműködési lehetőségekről egyeztetett a Rajamangala University of Technology Krungthep küldöttsége kedden a Debreceni Egyetemen.
A Széchenyi István Egyetem a házigazdája az MIT (Massachusetts Institute of Technology) LinQ Catalyst módszertana alapján szeptember 19. és 21. között megvalósuló szakmai rendezvénynek.
Vadonatúj félvezetőket modelleznek és kvantumszámítógépek építéséhez szükséges számításokat végeznek európai uniós projektekben a BME TTK ifjú kutatói.
A Debreceni Egyetem kutatói számos új módszert dolgoztak ki az állattenyésztő telepeken keletkező, az üvegházhatást erősítő ammónia és metán gázok mennyiségének csökkentésére.
A jégkorszak olyan zord időszak volt, hogy Közép-Európa fajainak zöme délre, a Balkánra és a Mediterráneumba húzódva élte csak túl. Ezt a képet javasolja újragondolni egy magyar kutatói csapat.
A Semmelweis és a Debreceni Egyetem munkatársainak a világon először sikerült olyan paramétereket beazonosítaniuk, melyek segítségével közel 100%-os pontosággal megállapítható már az első trimeszter során, kinél alakul ki terhességi cukorbetegség.
A 2024. január 01. – 2027. december 31. között megvalósuló pályázat fő témája a hálózati dinamika magasabb rendű összefüggésének megértése.
A magyar kutatók részvételével zajló kísérletekben, a japán RIKEN részecskegyorsító centrumában előállított oxigénatommag nem mutat nemesgázszerű szerkezetet.
Az okospajtában található speciális érzékelőknek köszönhetően eddig példátlan részletességű viselkedési vizsgálatokat végezhetnek különböző állatcsoportokon.
Hazánkban eddig megvalósíthatatlan geofizikai, űrkutatási, kőzetani, metallurgiai, biológiai és orvostudományi kutatások és alkalmazások elvégzésére nyílik lehetőség annak az új laboratórium megnyitásával.
A korábbiakkal ellentétben nem a baktériumokat célozza a terápia, hanem a szervezet saját immunválaszára építve szüntetik meg a gyulladást.
A Debreceni Egyetem munkatársai is részt vettek abban a nemzetközi urbán-ökológiai projektben, amelynek eredményeit nemrég publikálták a neves tudományos folyóiratban, a Nature Communications-ben.
Egy nemzetközi kutatócsoport Solymosi Katalin, az ELTE TTK adjunktusa közreműködésével feltárta a növények magnézium-felvételének a fotoszintézisben és a zöld színtestek fejlődésében betöltött szerepét.