A Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkja adott otthont a Skót–Magyar Tudós Társaság második találkozójának, amelyen a két nemzet tudományos közösségei közötti együttműködéseket erősítették.
Sajtóközlemények: Tudomány
Magyar ökológusok két évtized alatt vizsgálták a Homokhátság természetes gyepeinek változását, és aggasztó eredményre jutottak: a klímaváltozás hatására melegkedvelő, inváziós növényfajok szoríthatják ki a helyi, értékes fajokat.
Roska Botond, a világhírű neurobiológus május 30-án a BME-n tart előadást a látás visszaállításáról optogenetikai módszerekkel. A professzor a bázeli Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology Basel igazgatója, aki jelentős tudományos díjakkal is elismert. Az ingyenes előadásra regisztráció szükséges.
A Széchenyi István Egyetem április 28-án jóváhagyta három műszaki tudományi karának szervezeti átalakítását, hogy jobban alkalmazkodjon az ipari és technológiai változásokhoz. Az átalakítás célja a mérnöki képzések összehangolása és a korszerű technológiákra való fókuszálás.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Színház közösen indítja a „Tudomány éve a Színházban” programsorozatot, amely a tudomány és művészet összetartozását mutatja be. A kezdeményezés célja, hogy a nemzeti kultúra fejlődését szolgálva hidat képezzen a tudomány és a művészet között, különféle színházi előadásokon keresztül.
Május 12-én megnyílt a Szegedi Tudományegyetemen a Gazda-patogén Interakció Központ, amely az antimikrobiális és antifungális terápiák fejlesztésére fókuszál. A központ létrejöttét Karikó Katalin, a Nobel-díjas kutató is támogatta. Az intézmény célja a gombás fertőzések elleni hatékony biológiai kezelések kidolgozása.
A betegnek pitvari lebegés miatt volt szüksége a beavatkozásra. A jobb képalkotást lehetővé tevő és a hagyományos, röntgenes ablációhoz képest sugárzással sem járó eljárást európai szinten is az elsők között végezték el a Semmelweis Egyetemen, a katétereket gyártó cég legújabb térképezési szoftverét pedig a régióban először alkalmazták a műtét során.
A rendezvény fő célja az volt, hogy megismertesse a fiatalokkal a hazai űrkutatás eredményeit és jövőbeli terveit, különös tekintettel a HUNOR programra. Az egész napos esemény lehetőséget biztosított a résztvevőknek, hogy közelebb kerüljenek a világűrhöz és tájékozódjanak a hazai űripari fejlesztésekről is.
Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban.
A győri Széchenyi István Egyetem négy doktori iskolája magas színvonalú PhD-képzéseket és kiemelkedő tudományos lehetőségeket biztosít hallgatóinak. Az intézmény május 15. és június 15. között várja a leendő doktoranduszok jelentkezését a szeptemberben induló, négyéves képzésekre műszaki, jogi, gazdasági és agrárterületen.
Növeli-e egy súlyos terhességi komplikáció, a preeclampsia megelőzésének hatékonyságát, ha a kismamák a szokásosnál nagyobb dózisú aszpirin hatóanyagú készítményt szednek? A Semmelweis Egyetem kutatói nem találtak ilyen összefüggést, de megerősítették, hogy a korán elkezdett aszpirinkezelés hatékonyan csökkenti a betegség kockázatát.
Május 6. és október 26. között látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg, hanem valamennyi érdeklődőt, akit foglalkoztat, miként formálja a tudás és a tudomány mindennapi életünket.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén. Az Akadémiai Aranyérem a Magyar Tudományos Akadémia legrangosabb tudományos díja, amellyel a díjazott teljes tudományos munkásságát ismerik el.
Videósorozattal népszerűsíti hallgatói kutatási eredményeit a győri Széchenyi István Egyetem. Az egyedülálló kezdeményezés motivációt jelenthet a középiskolásoknak, az egyetemistáknak és az intézmény alumnijainak a tudomány művelése és a tudományos pálya iránt.
Freund Tamás, az MTA elnöke ünnepi beszédében először az alapításról emlékezett meg: arról, hogy Széchenyi és társai közüggyé tették a magyar nyelv, kultúra, tudomány és technológia fejlesztését. Ez a magyar társadalom lelkes helyeslésével párosult, ezért jöhettek létre akkor olyan szimbolikus erejű nemzeti intézmények, mint amilyen az Akadémia is.
Biológusokból és robotikai mérnökökből álló kutatócsoport olyan virtuálisvalóság-rendszert fejlesztett ki halak számára, amely segít megfejteni, hogyan mozognak együtt rajokban. Felfedezték a természetes „szabályozási törvényt”, amelyet a zebrahalak használnak viselkedésük összehangolására – ez egy olyan viselkedési algoritmus, amely évmilliók alatt alakult ki a hatékony közös mozgás érdekében.
Több mint háromezer nemzetközi hallgató magyarországi beilleszkedését segíti ebben a tanévben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája Stipendium Hungaricum Mentorhálózata – ez is elhangzott a szervezet eredményeit összegző rendezvényen.
A Soproni Egyetem végzős erdőmérnökei erdőben, terepi körülmények között számolnak be tudásukról már harmadik éve. Idén a Bakonyerdő Zrt. ad majd helyet a terepi vizsgának június végén. A felkészülés az elmúlt hetekben lezajlott, a hallgatók kiscsoportokban dolgoztak.
A BME Természettudományi Kara Mikro- és Kis Moduláris Reaktorok Kompetenciaközpontot alapított. A Nukleáris Technika Intézetben létrehozott központ a mikro- és kis moduláris reaktorok (SMR-ek) magyarországi és régiós ipari megvalósíthatóságának elősegítése érdekében végez oktatási, kutatás-fejlesztési és innovációs feladatokat, valamint műszaki és gazdasági megvalósíthatósági vizsgálatokat.
Miként járul hozzá a néptánc azoknak az agyi mechanizmusoknak a megértéséhez, amelyek növelik az agy ellenálló képességét az öregedéssel szemben? Ez is kiderül abból az interjúból, amelyet Vidnyánszky Zoltán neurobiológussal, az MTA doktorával, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont, Agyi Képalkotó Központjának vezetőjével készített az mta.hu.
A napon belüli gyors hőingadozások erősebben növelik a halálozás mértékét, mint maguk a szélsőséges hőmérsékleti értékek. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói azt vizsgálták, miként változik e szervezetünket próbára tevő hőmérsékleti változások gyakorisága, és mire számíthatunk a következő években.