Az idei aszályos nyár súlyos hatással lehet a kukorica, burgonya és alma termésére Magyarországon. A HUN-REN kutatói szerint a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak és hosszabbak lesznek az aszályok, amelyek rontják a talaj minőségét és a terméshozamot. A mesterséges intelligencia és tudatos talajgazdálkodás segíthet az erőforrások optimalizálásában és a szárazságtűrő növények nemesítésében.
Sajtóközlemények: mezőgazdaság
Magyarországon a meleg és száraz nyarak miatt egyre nagyobb problémát jelent a sáskák tömeges felszaporodása, különösen az alföldi régiókban. A Nébih négy növényvédő szer szükséghelyzeti engedélyét adta ki a védekezésre, melyek közül kettő kiskertben is használható. Az engedély július 10-től szeptember 30-ig érvényes.
Az amerikai szőlőkabóca által terjesztett szőlő aranyszínű sárgaság betegség komoly veszélyt jelent a magyar szőlőtermesztésre. A fitoplazmás kór szinte minden európai szőlőfajtát érint, és a védekezéshez elengedhetetlen a gazdák és szakemberek együttműködése. A megelőzés kulcsa a minőségi szaporítóanyag használata és a kabóca elleni védekezés.
Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított az uniós állatjóléti jogszabályok korszerűsítéséről. A cél a haszonállatok jólétének javítása és a ketreces tartás fokozatos kivezetése. A véleményezés 2025. július 16-ig tart, és fontos lépés a 2026-os jogalkotási javaslat előkészítésében.
Magyarország legnagyobb, saját fejlesztésű nanoműholdja, a WREN–1 2024 augusztusában került Föld körüli pályára, és már küldi az első műholdfelvételeket. A konzorcium tagjai között az Óbudai Egyetem is szerepel, a műhold fő célja az aszály monitoring és a hazai mezőgazdaság támogatása.
A világ idén rekordmennyiségű, 799 millió tonna búzatermést vár, míg Magyarországon átlagos, hektáronként 5 tonna feletti termésre számítanak. A Debreceni Egyetemen tartott XXXII. Búzatanácskozáson a hazai és nemzetközi búzapiac helyzetét, valamint a precíziós mezőgazdaság és mesterséges intelligencia alkalmazásait is megvitatták.
Egy friss magyar-szlovén kutatás szerint a nők által vezetett mezőgazdasági vállalkozások jelentősen fenntarthatóbbak és ökohatékonyabbak, mint a férfiaké. A nők jobb erőforrás-gazdálkodása és innovatív vezetési stílusa hozzájárul a környezeti terhelés csökkentéséhez, ami kulcsfontosságú a fenntartható agrárpolitika kialakításában.
A Soproni Egyetemen elindult a ClimaPannonia, egy négyéves, közel 7 millió eurós nemzetközi kutatási projekt, amely az éghajlatváltozás mezőgazdasági hatásaihoz való alkalmazkodást célozza. A programban 25 európai partnerintézmény vesz részt, köztük hazai egyetemek, és innovatív, természetalapú megoldásokat tesztelnek valós környezetben.
Napjaink egyik komoly kihívása az egyre gyakoribb időjárási szélsőségek mellett is biztosítani a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert. Pinke Zsolt és munkatársai a hazai mezőgazdaság ellenállóképességét vizsgálták a 2022-es nagy európai aszály fényében. Eredményeik segíthetik az agrár ágazatban dolgozókat és a döntéshozókat a jövőbeni károk megelőzésében.
Kisebb mértékben romlott a magyar agrárium helyzetértékelése 2025 első negyedévének végére az év elejéhez képest, a kilátások elsősorban a tejtermelőknél, a sertés- és a húsmarhatartóknál rosszabbodtak a száj- és körömfájás miatt. A vírus áttételes hatásai, valamint egyéb tényezők is növelték a bizonytalanságot.
Bár az ökológiai termelők száma megnégyszereződött és a termőterületek mérete is dinamikusan nőtt az utóbbi években, a legfrissebb adatok szerint a hazai élelmiszerek mindössze 0,8 százaléka származik ökológiai gazdaságból – hangzott el az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Ágazati Szakmai Napján.
A korban, amikor releváns kérdés, hogy mely munkaköröket hagyja majd érintetlenül a mesterséges intelligencia, nehéz elképzelni, hogy az emberi civilizáció egyik legősibb szerszámán lehet még javítani. Viszont a BME kutatóinak ekeszabadalma minden eddiginél hatékonyabbá teszi a talajforgatás folyamatát.
Az Agrárminisztérium és a Debreceni Egyetem stratégiai megállapodást írt alá, az agrárkar pedig 37 partnervállalattal újította meg együttműködését, egyebek mellett a kihelyezett tanszékek működtetéséről. A minisztérium és az egyetem stratégiai partnerségének célja a magyar agrárium versenyképességének erősítése és a hazai élelmiszeripar eredményességének fejlesztése.
A megállapodás ünnepélyes aláírásán elhangzott: a partnerség oktatási, kutatási és tudományos területeken valósul meg, leginkább turisztikai, mezőgazdasági és állattudományi témákban.
A projekt az IKR Agrár Kft., az Agrofil-SZMI Kft. és a győri Széchenyi István Egyetem által alkotott konzorciumban valósul meg.
Nutria, harlekin katica, vörös mocsárrák, tigrisszúnyog vagy spanyol meztelencsiga – egyre többször találkozhatunk a mindennapjainkban olyan fajokkal, melyek nem őshonosak hazánkban, és a megjelenésük többnyire nem jó hír a helyi ökoszisztémáknak, de sokszor fejfájást okozhatnak a mezőgazdaságban, vagy akár az egészségügyben is.
Kiemelkedően szerepeltek a győri Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának hallgatói a „K&H a fenntartható agráriumért” ösztöndíjpályázaton: az alapképzés kategóriában Pintér Georgina első, míg a doktoranduszok között Bana Bernadett harmadik helyezést ért el.
Lerövidülhet a növénynemesítés ideje, lényegesen kevesebb műtrágyával terhelhetjük a termőföldeket és kevesebb emberi erőforrásra lesz szükség a mezőgazdaságban a mesterséges intelligenciának köszönhetően – a HUN-REN ATK kutatói szerint.
Közvetve akár évi 80-100 milliárd forint plusz jövedelmet jelenthetnek a magyar mezőgazdaság számára a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében frissen megnyíló öntözéses pályázatok keretében megvalósuló beruházások. Az MBH Bank és partnerei egyablakos kiszolgálással segítik a pályázatok hatékony megvalósítását.
A közel egymilliárd forintos projekt során oktatási, demonstrációs és kutatási célból okoskertet alakítanak ki, valamint bővítik a tejipari kisüzem technológiáját, bemutatóüzemi programokat valósítanak meg.
A kifejezetten az erdészeti igényekre kialakított forgókapás talajművelő gép teljes egészében hazai fejlesztés, amely hatékonyabb gyomirtást, takarónövény-szabályozást és nedvességmegőrzést tesz lehetővé az erdős területeken és a nemzeti parkokban, természetvédelmi területeken, ezáltal segítve a fenntartható művelést, a zöld átállást és a klímavédelmi célok megvalósulását.