Számos magyar macskatartó ismeri, ennek ellenére mégsem gyakorolja a felelős macskatartás elveit, további veszélybe sodorva ezzel a fokozottan védett vadmacskákat – derült ki egy hazai kutatásból.
Sajtóközlemények: kutatás
A kutatók arra keresték a választ, hogy az édesvízi halak pikkelyeinek alakja és mérete használható-e a faj meghatározására, illetve a vizsgált fajok ökológiai igényeinek megismerésére. A tanulmány a Fish and Fisheries című tudományos szaklapban jelent meg.
A szaglás és a szervezet védekező rendszerének depresszióval való kapcsolatát mutatták ki a Semmelweis Egyetem kutatói, eredményeiket nemrég a Translational Psychiatry nevű szaklapban publikálták.
Nemzetközi kutatók négy alföldi lelőhely valamennyi temetkezését genetikai elemzésnek alávetve, a régészeti kontextusból származó ezidáig ismert legnagyobb rokoni hálózatot térképezték fel a világon.
A madarak agya a testméretükhöz képest nagyobb lett az utóbbi hetven millió évben végbement evolúciós változások eredményeként – derül ki egy nemzetközi tudóscsoport kutatásából, amely a madárfajok legátfogóbb és legrészletesebb családfáját tette közzé a Nature folyóiratban.
Magyar és szlovák kutatóknak sikerült meghatározniuk egy ízeltlábú zárványt, amely az ajkai borostyánkőből került elő. Az aprócska csótány egy olyan ízeltlábú csoportot képvisel, amelynek képviselője előkerült már a mianmari gyantakincsből is.
A kkv szektor digitális érettségét vizsgáló kutatás szerint a cégek nem igazán tudtak fejlődni ezen a téren, holott a vállalkozások számára ma a digitalizáció a fejlődés és a versenyben maradás alapvető feltétele.
A különböző anyagból készült műanyag palackok egyvelegének újrahasznosításával kísérletezik az egyik idei műegyetemi Akadémiai Ifjúsági Díjas kutató, Gere Dániel.
A VOSZ-tagok körében végzett kutatásból kiderült, az első három legnagyobb problémája a vállalkozásoknak a vásárlóerő csökkenése, a szakemberek hiánya, valamint a megrendelések elmaradása.
Kiderült, hogy a kórokozó előfordulását több klimatikus és felszínborítással kapcsolatos tényező is befolyásolja, ami fontos információkat szolgáltat az emberi fertőzés szempontjából kockázatos területek meghatározásához és a védekezési stratégiák kidolgozásához.
Nem kell automatikusan eltiltani a daganatból felépült gyermekeket az autóvezetéstől, korábban „veszélyesnek ítélt” szakmáktól, versenysporttól – ez az egyik következtetése a Semmelweis Egyetem új tanulmányának.
Szinte minden magyar internetező használ hangulatjeleket, mégis a háromnegyedüknél előfordult már, hogy nem ismerte egy-egy emoji jelentését – derült ki egy friss országos, reprezentatív kutatásból.
Az ELTE Etológia Tanszékén működő Alfa Generáció Labor kutatói szerint a mobilhasználat nemcsak elveszi az időt a társas tevékenységektől, hanem rontja az együtt töltött idő minőségét is.
Kutatásuk fontos szerepet kaphat az élelmiszeripar, például borászat számára hasznos új élesztőtörzsek kiválasztásában és vizsgálatában.
A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.
A mikrobiom – ezen belül a bélfóra is – különféle betegségek és az öregedés hatására változik, azonban az epigenetikai öregedésórákkal való kapcsolata eddig ismeretlen volt.
Magyar kutatók nemzetközi kooperációban a csehországi Olmützi Kísérleti Botanikai intézet munkatársaival génspecifikus molekuláris markerek kifejlesztésével új markerkapcsolt szelekciós rendszert dolgoztak ki.
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói nemrég kimutatták, hogy az intelligencia egyik fő alkotóeleme, az úgynevezett „g faktor” kutyáknál is létezik, és sok jellemzőjében, többek között az öregedési mintázatában, hasonlít is az emberihez.
A KPMG Customer Experience Excellence jelentésében az ügyfélelégedettség megőrzésére hívta fel a figyelmet.
A talajban, talajvízben, felszíni vízben és szennyvízben egyaránt előforduló antibiotikum-rezisztens baktériumfajok részletes vizsgálata révén pontosabb kép rajzolódott ki a hozzájuk kapcsolható lehetséges környezeti kockázatokról.
A HUN-REN, az ELTE és a PPKE kutatói nemzetközi együttműködésben azonosították az emberi agy optimális, azaz se nem túl gyors, se nem túl lassú fejlődési ütemét.