A Soproni Egyetem elindította az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programot (EKÖP), amelyben 22 tehetséges hallgató és fiatal kutató kezdheti meg munkáját a 2025/2026-os tanévben. A program célja a felsőoktatási és innovatív vállalati kutatói utánpótlás biztosítása, támogatva a tudományos előrehaladást és társadalmi innovációt.
A beporzók kulcsfontosságú szerepet játszanak az ökoszisztémák működésében és az emberi jólét fenntartásában. Egy új, 28 európai intézmény együttműködésével készült tanulmány szintetizálta a beporzó-barát városi zöldterület-kezelések hatásait, rámutatva ezek pozitív jelentőségére a biodiverzitás megőrzésében.
A hazai vizek algásodása súlyos problémát jelent, amelyet nemcsak az algák mennyisége, hanem alakja is befolyásol. Az eltérő formák különböző mértékben árnyékolják a vízoszlopot, hatással vannak a fényviszonyokra és az oxigéntermelésre. Kutatók most először pontos adatokat szolgáltatnak az algák árnyékolásáról, új lehetőséget teremtve a vízminőség vizsgálatára.
A Tisza alföldi szakasza a 19. század közepétől emberi beavatkozások hatására jelentősen megváltozott. Folyószabályozások, partvédőművek és vízlépcsők alakították át a folyó medrét, amely ma szűkebb és mélyebb, mint az Osztrák-Magyar Monarchia idején. Egy új kutatás részletes adatelemzéssel vizsgálta a változásokat és azok hatását a vízgazdálkodásra.
A Debreceni Egyetem Műszaki Karán kifejlesztett aerogél vákuum-hőszigetelő lapok jelentősen javíthatják az épületek, járművek és hűtődobozok hőszigetelését. A kutatók eredményeikért, illetve az azokat összegző tanulmányért elnyerték a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díját.
A Széchenyi István Egyetem jelentősen növelte a Tudományos ösztöndíjban részesült kutatók számát, 86 oktató kapott támogatást nemzetközi publikációiért. Az Innovációs ösztöndíj is népszerű, hat sikeres pályázat érkezett szabadalmi kérelmekkel. Az ösztöndíjak akár 2,3 millió forintot is elérhetnek, ösztönözve a tudományos és ipari innovációt.
A porckopás során megváltozó csontszerkezettel kapcsolatos publikációkat gyűjtötte össze, elemezte és értékelte egy kutatócsoport a Debreceni Egyetem adjunktusa, Oláh Tamás részvételével. Tudományos megállapításaik segíthetik a témával kapcsolatos jövőbeni kutatásokat és a gyógyításban is hasznosulhatnak.
A Debreceni Egyetem kutatóinak eredményei új terápiás lehetőségeket nyithatnak a retina kóros érképződésének kezelésében, amely számos súlyos szembetegség kialakulásáért felelős. A kutatás kimutatta, hogy bizonyos hatóanyagokkal gátolható ez a folyamat, ami jelentős előrelépést jelenthet a látásromlás és vakság megelőzésében.
Ezalatt a száz hónap alatt több jelentős esemény is történt, valamint számtalan kiemelkedő eredményt értek el a szakemberek, amelyekről érdemes megemlékezni. A járványok korában kétségtelen, hogy a hasonló laboratóriumokra nagy szükség van, ugyanis új vagy ismert, de veszélyes kórokozók felbukkanása esetén ezek a laboratóriumok képesek biztonságosan vizsgálni a kórokozókat és kifejleszteni ellenük hatóanyagokat.
Magyar kutatók az elmúlt 20 év kutatási eredményeit elemezve három új utat tártak fel az új gyógyszerek fejlesztésében. Az AstraZeneca és Novartis szakembereivel közösen végzett vizsgálatban több száz kutatási programot vizsgáltak, különösen onkológiai és neurológiai betegségek területén. Az új megközelítések között szerepel a betegséget okozó fehérjék célzott lebontása és a sejten belüli kommunikáció módosítása.
A Debreceni Egyetem kutatója, Szántó Magdolna sikeresen szerepelt a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának pályázatán. Az egyetemi adjunktus 188 millió forintot nyert egy kutatócsoport létrehozására, melynek célja, hogy új megközelítést ajánljanak a pikkelysömör terápiájában.
Egy nemzetközi kutatás elsőként vizsgálta a Magyarországról Ausztriába költözött magyarok migrációja és szubjektív jólléte közötti kapcsolatot. A több mint százezres közösség életminőségét és kihívásait feltérképezve a kutatók jelentős javulást, de számos nehézséget is azonosítottak.
A Debreceni Egyetem Molekuláris Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszék két professzora, Pócsi István és Emri Tamás, a gomba stresszbiológiai kutatások terén kiemelkedő eredményeket értek el. Kutatásaik humán-, növény- és rovarpatogén gombákra, valamint ipari mikroorganizmusokra fókuszálnak, jelentős ipari és gyógyszerfejlesztési potenciállal. Munkájukat most a Fungal Biology című neves folyóirat ismerte el.
Egy nemzetközi kutatás, amelyben a Budapesti Corvinus Egyetem is részt vett, kimutatta, hogy a digitalizáció rövid távon nem növeli a vállalatok nyereségességét az autóiparban, viszont jelentősen javítja az eszközök hatékonyságát. A pénzügyi megtérülés csak hosszabb távon, legalább két év után érzékelhető.
A hippokampuszban található helysejtek csak akkor aktívak, ha az élőlény egy adott helyen tartózkodik, ám egy feladat során az idegsejtek fele csendben marad. A HUN-REN KOKI kutatói éber egereken vizsgálták az agysejtek aktivitását, hogy megértsék, miért lesz egy sejt aktív vagy csendes térbeli tájékozódás közben.
A Szegedi Tudományegyetemen átadták a régió egyik legmodernebb, 1,75 petaflops kapacitású mesterséges intelligencia célú szuperszámítógépét. Az új rendszer jelentősen támogatja az egyetem MI-kutatásait, és számos tudományterületen emeli a kutatások színvonalát. Az eseményen stratégiai együttműködést kötöttek a Hewlett Packard Enterprise céggel.
A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programja 2025-ben újabb 21 kutatócsoport létrehozását támogatja, összesen 4,3 milliárd forint értékben. A program célja a fiatal kutatók és kimagasló teljesítményű szakemberek támogatása, ezzel erősítve a hazai tudományos kiválóságot.
A kutatói kiválóság elismerése és az intézmény globális láthatóságának további növelése a célja a győri Széchenyi István Egyetem Tudományos Ösztöndíjának, amelynek legújabb kiírása nemrégiben jelent meg. A támogatás mértéke a nemzetközi élvonalba tartozó publikációk esetén publikációnként akár a 2,3 millió forintot is elérheti.
A Soproni Egyetem és a Vietnámi Nemzeti Erdészeti Egyetem 2025 nyarán megújította együttműködését, amely jelentős előrelépést hoz az oktatás és kutatás területén. A két napos látogatás során közös szakmai programokat dolgoztak ki, különösen a természeti erőforrás-gazdálkodás és fafeldolgozó ipar területén.
A Soproni Egyetem kétnapos látogatást szervezett kínai befektetők és kutatók számára, hogy közösen kutatási és szolgáltatási központot hozzanak létre. A cél a faipari vállalatok együttműködésének erősítése, valamint a fenntartható és innovatív megoldások fejlesztése. Az együttműködés a tudományos és gazdasági fejlődést is elősegítheti.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Fiatal Kutatók Akadémiája több mint 40 ezer kutatónak küldött kérdőívet a magyarországi kutatók helyzetének felmérésére. A kutatás célja a munkahelyi körülmények, elégedettség és problémák feltárása, különös tekintettel a fiatal kutatók nehézségeire és javaslataira.
