Sajtóközlemények: környezetvédelem

Az Európai Parlament zöld utat adott az ólomsörét uniós szintű betiltásának, lezárva az évek óta húzódó vitát. Évente több mint 44 000 tonna ólom jut a természetbe vadászati, sportlövészeti és horgászati tevékenységből. A tilalom a sportlövészetre és a vizes élőhelyeken kívüli területekre is kiterjed, és a madarak, valamint az emberek védelmét szolgálja.

Az állam alkotmányos kötelezettsége a Balaton védelme, ám a természeti értékeket veszélyeztető beruházások tovább folytatódnak. A környezetjog hiányosságai és a klímaválság miatt a meglévő jogi eszközök hatékonyabb alkalmazására lenne szükség. Dr. Sulyok Katalin, a Durham Egyetem docense és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának magántanára szerint a jogi változásokhoz politikai akarat is kell.

Kiskunhalas környéki civilszervezetek online petíciót indítottak a tervezett palagáz-kitermelési beruházások felfüggesztéséért. Az országos moratórium a nem-hagyományos szénhidrogének kitermelését és feltárását állítaná le. A tervezett több mint 100 kút súlyos környezeti és egészségügyi kockázatokat jelenthet, különösen a vízhiánnyal küzdő Homokhátságon.

A civil klímatörvényt kidolgozó mintegy 200 civil, szakmai és érdekképviseleti szervezet koalíciója nevében a Green Policy Center és a Magyar Természetvédők Szövetsége levélben fordult Gajdos Lászlóhoz, az élő környezetért felelős miniszterhez. Azt kérik, hogy a minisztérium által készített klímatörvény-tervezet társadalmi véleményezésére legalább négy hetet biztosítsanak.

Az uniós tagállamok jóváhagyták az ír elnökség kompromisszumos javaslatát az élelmiszer- és takarmánybiztonsági salátatörvényről, ami a kritikusok szerint gyengíti a peszticidekkel szembeni védelmet. A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Pesticide Action Network Europe szerint a javaslat kiskapukat nyitna a veszélyes anyagok további használata előtt.

Az MTVSZ 2026. szeptember 23-i online konferenciája a metánkibocsátások csökkentésének hazai tapasztalatait és lehetőségeit járja körbe. A programban uniós rendelet, jogi végrehajtás, szakpolitikai üzenetek és a nem-hagyományos szénhidrogének témája is szerepel, több szakértő részvételével.

Szlovákia megtámadja az EU Bíróságán az új GMO-k deregulációját lehetővé tevő uniós rendeletet. A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége kéri a magyar kormányt, hogy Szlovákiához hasonlóan haladéktalanul indítson jogi eljárást az Európai Unió Bírósága előtt az új GMO-k deregulációjáról szóló NGT-rendelet megsemmisítése érdekében.

Vetier Márta személyében olyan szakember érkezik a WWF Magyarország élére, aki több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkezik a környezetvédelem területén. Doktori fokozatát környezetpolitikából szerezte, pályafutása során pedig a civil szervezeti munka, a szakpolitikai tanácsadás, a vezetői szerepkörök és a tudományos kutatás területén is meghatározó szerepet vállalt.

A tudatos közlekedés és turizmus érdekében a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület fotópályázatot hirdet „REPÜLÉS – A TELJES KÉP” címmel. A fotópályázat célja, hogy a résztvevők képek segítségével mutassák be a légiközlekedés környezeti és egészségi terhelését.

Öt jelentős környezet- és természetvédelmi szervezet szakmai egyeztetést kezdeményez a Paksi Atomerőmű hűtővíz-kibocsátásának szabályozásáról. A szervezetek szerint a jelenlegi előírások hosszú távon veszélyeztetik a Duna élővilágát, ezért átlátható, tudományosan megalapozott keretrendszert sürgetnek.

A széncinege fészekbéleléséhez használt állati szőrben szintetikus rovarölőszerek is megjelenhetnek, derült ki a HUN-REN–PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport kutatásából. A városi és erdei élőhelyekről gyűjtött fészekanyagban több, állatgyógyászatban használt rovarirtó hatóanyagot mutattak ki, ami új kérdéseket vet fel a madarak egészségére gyakorolt hatásukról.

A rágógumik műanyag alapúak, így fogyasztásuk során mikroműanyag-részecskék szabadulhatnak fel, amelyek bekerülhetnek az emésztőrendszerbe. Bár egészségügyi kockázatuk nem bizonyított, a mértékletesség ajánlott. A mikroműanyagok jelen vannak a környezetben és számos termékben, ezért tudatos fogyasztásra van szükség.

A Magyar Tudományos Akadémia új elnöke, Pósfai Mihály kezdeményezésére témanapokat szerveznek társadalmilag fontos, interdiszciplináris témákban. Az első alkalommal a nyugat-magyarországi azbeszthelyzetet vizsgálták geológusok, orvosok, jogászok és mérnökök, akik az azbeszt egészségügyi kockázatairól és megoldási lehetőségeiről tárgyaltak.

Június 5-én, a környezetvédelmi világnapon érdemes feltenni a kérdést: mi forog kockán, ha tovább romlik a természeti környezet állapota? Az erdők, vizes élőhelyek, talajok és más ökoszisztémák olyan alapvető szolgáltatásokat nyújtanak, mint a tiszta ivóvíz, a termékeny talaj vagy a klíma szabályozása.

A Magyar Természetvédők Szövetsége fellebbezést nyújtott be a Pest Vármegyei Kormányhivatal Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környezethasználati engedélye ellen. Álláspontjuk szerint a határozat több ponton szakmailag hiányos, jogszerűsége vitatható, és nem nyújt megfelelő garanciákat a repülőtér környezetében élők egészsége és az éghajlatvédelmi célok védelmére.

A Magyar Természetvédők Szövetsége országos palagáz-kitermelési moratóriumot kezdeményez az élő környezetért felelős miniszternél, mivel a vízhiány és aszály súlyosbítja a helyzetet. A palagáz-beruházások vízigényesek, és védett természeti területeket is veszélyeztetnek, miközben új koncessziók kiadása készül.

A Szegedi Tudományegyetem kutatói egy innovatív projekt keretében hosszú távon stabil, hatékony gázdiffúziós elektródokat fejlesztenek a szén-dioxid elektrolíziséhez. A cél, hogy az iparban keletkező CO2-t helyben hasznosítsák, csökkentve a légkörbe jutását és értékes ipari alapanyagot előállítva.

A 2022 óta több ütemben megvalósuló program célja a repülőtér közelében élők zajterhelésének csökkentése. A most induló hatodik fázisra 2026. július 31-ig lehet jelentkezni. A Budapest Airport eddig több mint 3 milliárd forintot biztosított a zajvédelmi programra – összesen 4 év alatt eddig több mint 1400 ingatlan részesült a támogatásból.

Új palagáz-koncessziók érintenék a Homokhátságot, a Hortobágyot és védett területeket, miközben a helyi lakosság nem kap megfelelő tájékoztatást. A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Stop palagáz! kezdeményezés országos moratóriumot sürget a környezeti és egészségügyi kockázatok miatt.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal „Ne permetezz kockázatot” kampánya a hamis növényvédő szerek veszélyeire hívja fel a figyelmet. Ezek a hamisított készítmények nemcsak a termést, hanem a környezetet és az egészséget is veszélyeztetik, ezért fontos a megbízható forrásból történő vásárlás.

A HUN-REN kutatói egy 1500 fős felmérésben vizsgálták, mit tartanak értékesnek a Balatonban a helyiek, üdülőtulajdonosok és turisták. Az eredmények szerint a többség természetesebb, hozzáférhető partokat, megmaradó nádasokat és visszafogott beépítést szeretne, előtérbe helyezve az ökológiai egyensúlyt és a közösségi hozzáférést.