Az Alkotmánybíróság részben megsemmisítette a 2020-as Klímatörvényt, mert az nem felel meg az alkotmányos követelményeknek és hiányos a kibocsátáscsökkentési célok, valamint az alkalmazkodás szabályozásában. A döntés jogalkotási kötelezettséget ír elő 2026. június 30-ig, új, átfogóbb klímatörvény megalkotására.
Sajtóközlemények: klímaváltozás
Az elmúlt három évtizedben a Balaton vize háromszor gyorsabban melegedett, mint az előző 120 évben, és a hőhullámok egyre gyakoribbak és intenzívebbek lettek. A klímaváltozás nemcsak a vízhőmérsékletet emeli, hanem az ökoszisztéma egyensúlyát is megbontja, növelve az oxigénhiányos időszakokat és az algavirágzások kockázatát.
A zuzmók, a gombák és algák szimbiotikus együttesei a legextrémebb természetes környezetekhez is alkalmazkodnak, így segíthetnek megérteni a klímaváltozás hatásait. Kutatók vizsgálják, hogyan befolyásolják az erdőgazdálkodási módok a zuzmóközösségeket, és miként alkalmazkodnak ezek az élőlények a változó körülményekhez.
2025 májusában Magyarországon szokatlanul hideg tavaszi időjárás uralkodik, ami sokakat meglep, különösen, hogy Norvégiában jobb az idő. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói tanulmányukban vizsgálták az idei tavasz hidegét, annak okait és az évszakok hosszú távú változásait.
Napjaink egyik komoly kihívása az egyre gyakoribb időjárási szélsőségek mellett is biztosítani a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert. Pinke Zsolt és munkatársai a hazai mezőgazdaság ellenállóképességét vizsgálták a 2022-es nagy európai aszály fényében. Eredményeik segíthetik az agrár ágazatban dolgozókat és a döntéshozókat a jövőbeni károk megelőzésében.
A vegetációtüzek már nem csak a mediterrán térség problémái: a klímaváltozás és emberi tevékenységek miatt Közép-Európa is egyre inkább veszélyeztetett. Az EASAC legfrissebb tanulmánya hangsúlyozza, hogy Európának, így Magyarországnak is fel kell készülnie a tűz új kockázataira és szerepére.
Magyar ökológusok két évtized alatt vizsgálták a Homokhátság természetes gyepeinek változását, és aggasztó eredményre jutottak: a klímaváltozás hatására melegkedvelő, inváziós növényfajok szoríthatják ki a helyi, értékes fajokat.
Május 15-én ünnepeltük a Nemzetközi Klímaváltozási Akciónapot, amely remek alkalom a fenntarthatóbb étkezésre való törekvésre. Az étkezési szokásaink jelentős hatással vannak az ökológiai lábnyomunkra, ezért a Felelős Gasztrohős Alapítvány gyakorlati tippekkel segíti a környezettudatos életmódot.
A budapesti VIII. kerületben található Auróra Klímakert az évek során egyre ellenállóbbá válik a klímaváltozás okozta hőséggel és szárazsággal szemben, miközben vízellátását mára már kizárólag a területre hullott esővízből biztosítja. A kezdeményezés jó példa arra, hogyan lehet az esővizet integrált, természetalapú vízgazdálkodási megoldásokkal hatékonyan újrahasznosítani, és ezzel fokozni a városi zöldfelületek klímaadaptációs képességét.
Magyar és kazah szakemberek kutatási eredményeiből kiderül, amint a kiszáradás miatt időszakossá válik a tó – ami sajnos globálisan egyre több természetes vizet is fenyeget –, a vízimadarak hatása egyre erősebbé válik. Így ezt a jelenséget figyelembe kell venni a természetvédelmi erőfeszítések tervezése során is.
A klímaváltozás és az erősödő geopolitikai viharok egyre nagyobb kockázatot jelentenek az energiaellátásra nézve. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete most kiadott jelentésében sorra veszi ezeket a kockázatokat és kezelésük lehetőségeit. Magyarországon az orosz energiahordozó-függőség, a földgázfelhasználás nem csökkenő aránya és Paks hűtővízellátása a fő kockázatok.
A természet sokszínűsége drámai tempóban csökken, a Föld élővilága egyre gyorsabban változik, a fajok száma csökken, a fajközösségek átalakulnak – mindezt az emberi tevékenység hajtja. Egy nemzetközi kutatócsoport, amelyben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet is részt vett, minden eddiginél átfogóbb vizsgálatot végzett a témában.
Európai összefogással – közte ÖK-s kutatók részvételével – végzett populációbiológiai kutatás eredményei jelentek meg a rangos Journal of Ecology folyóiratban. A közösségi tudományra épülő munka során 30 országban, mintegy 5200 helyszínen mérték fel a tavaszi kankalin virágzási jellemzőit.
Az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézet kutatása szerint hiába aggódik valaki a bolygónk sorsa miatt, inkább környezetbarát termékek vásárlásával nyugtatja a lelkiismeretét, mintsem csökkentené a fogyasztását.
Karbonlábnyom kalkulációra alapozott módszerrel mutatják ki ettől az évtől a Soproni Egyetem rendezvényeinek környezetre gyakorolt hatását az intézmény szakemberei. Kifejlesztettek ugyanis egy rendezvények üvegházgáz leltározására szolgáló szempontrendszert, melynek alapján mostantól kiszámolható az egyetemi programok karbonlábnyoma Sopronban.
Pesszimista képet fest és azonnali cselekvést sürget friss fenntarthatósági jelentésében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete. Az előző, 2021 januárjában bemutatott jelentéshez képest egy fikarcnyit sem javult a helyzet, sőt, több szempontból is sokat romlottak a bolygónk állapotának mutatói.
Miközben a klímaváltozás és a biodiverzitás-csökkenés korát éljük, a társadalom részéről egyre összetettebb igények fogalmazódnak meg az erdőkkel kapcsolatban. Az HUN-REN ÖK kutatócsoportja olyan kutatásokat végez, amelyekben azt keresik, hogyan hangolható össze az erdei életközösségek védelme az erdők iránti társadalmi igények kielégítésével.
Az SZTE klímaváltozással kapcsolatos kutatásait és különböző területekről érkező szakértőit fogja össze a március elsejével létrejött Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport. Az első évben a kollaboráció részvevőinek összegyűjtése és a kapcsolható kutatások rendszerezése lesz a munka fókuszában.
Nutria, harlekin katica, vörös mocsárrák, tigrisszúnyog vagy spanyol meztelencsiga – egyre többször találkozhatunk a mindennapjainkban olyan fajokkal, melyek nem őshonosak hazánkban, és a megjelenésük többnyire nem jó hír a helyi ökoszisztémáknak, de sokszor fejfájást okozhatnak a mezőgazdaságban, vagy akár az egészségügyben is.
Az, hogy az Egyesült Államok elnöke kiléptette országát a párizsi klímaegyezményből, az ország fontos vállalásai dacára leginkább a zöld átállást segítő nemzetközi szervezetek, a kutatások finanszírozásának leállítása és az amerikai klímadiplomácia megszűnése szempontjából tragikus. Huszár András, a Green Policy Center szakértőjének elemzése.
A szaharai porviharok egyre gyakrabban érkeznek Magyarországra, ami csökkenti a napelemek energiatermelését. A kutatók fontos megállapításokat tettek a porviharok hatásairól és az előrejelzési rendszerek szükségességéről.