- A korrupció elleni küzdelem első uniós szintű büntetőjogi kerete
- Harmonizált fogalommeghatározások és büntetési szintek többek között a vesztegetés, a hűtlen kezelés és a jogellenes meggazdagodás esetében
- Nemzeti korrupcióellenes stratégiák és uniós szintű adatmegosztás
- Megerősített együttműködés az uniós ügynökségekkel és szervekkel
Csütörtökön a Parlament új uniós szintű szabályokat fogadott el, amelyek harmonizált büntetőjogi keretet hoznak létre a korrupció megelőzésére és leküzdésére az Unió egész területén.
A Parlament és a Tanács által 2025 decemberében ideiglenes megállapodás keretében elfogadott irányelv közös fogalommeghatározásokat tartalmaz a korrupciós bűncselekményekre vonatkozóan, beleértve a megvesztegetést, a hűtlen kezelést, az igazságszolgáltatás akadályozását, a befolyással üzérkedés, a hivatali visszaélés, a korrupcióhoz kapcsolódó jogellenes meggazdagodást, a korrupció révén szerzett vagyon elrejtését, és a magánszektorban elkövetett korrupciót, illetve harmonizálja a szankciókra vonatkozó szabályokat. Az irányelvet 581 szavazattal, 21 ellenében és 42 tartózkodás mellett fogadták el.
Az elrettentésre és a szankciókra vonatkozó közös megközelítés
A meglévő szabályok korszerűsítésével, a jogi fogalommeghatározások összehangolásával és strukturált szankciószintek bevezetésével az új keret célja a jogérvényesítési hiányosságok kezelése, különösen a határokon átívelő ügyekben. A szankciórendszer biztosítja, hogy a nemzeti szabályok szerinti maximális szankciók ne legyenek túl alacsonyak. A tagállamoknak továbbra is lehetőségük lesz arra, hogy szigorúbb szabályokat fogadjanak el, és a rendelkezéseket nemzeti jogrendszerükhöz igazítsák.
Együttműködés a meglévő és újonnan felmerülő kihívások kezelésére
Megerősítik a nemzeti hatóságok és az uniós szervek – köztük az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Ügyészség, az Europol és az Eurojust – közötti együttműködést, illetve javítják az információcserét és a koordinációt. A tagállamok évente összehasonlítható, gép által olvasható adatokat is közzé fognak tenni az átláthatóság és a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal érdekében.
A független szervekre vonatkozó nemzeti stratégiák és követelmények
A megelőzés és a kormányzás megerősítése érdekében a tagállamoknak nemzeti korrupcióellenes stratégiákat kell elfogadniuk és rendszeresen frissíteniük (a civil társadalom bevonásával a folyamatba). Kockázatértékeléseket is el kell végezniük, illetve szilárd rendszereket kell biztosítaniuk az összeférhetetlenségre, a politikai finanszírozás átláthatóságára és az integritási normákra vonatkozóan. A korrupció megelőzése és kezelése érdekében célzott és kellően független szerveket is létre kell hozni.
A jelentéstevő szerint
A témáért felelős parlamenti képviselő, Raquel García Hermida-Van Der Walle (Renew, Hollandia) jelentéstevő elmondta: „Ez a jogszabály történelmi jelentőségű. A korrupció miatt újságírókat hallgattattak el, polgárokat öltek meg, életeket rövidítettek meg. Minden statisztika mögött egy név, egy történet és egy elvett jövő áll. A korrupció emellett milliárdokat szív el gazdaságainkból, aláássa a kormányba vetett bizalmat, és gyengíti magát a demokráciát is. Ha nem szorítjuk vissza, az Unió alapjait fenyegeti. Ez a jogszabály Európa legbelsőbb lényegének védelméről és polgáraink érdekeinek érvényesítéséről szól.”
A következő lépések
Az irányelvet most hivatalosan el kell fogadnia a Tanácsnak. Húsz nappal azután, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetik, a jogszabály hatályba lép. A tagállamoknak ezután 24 hónap áll rendelkezésükre a nemzeti jogba való átültetésre, kivéve a kockázatértékelésekre és a nemzeti stratégiákra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek esetében 36 hónapos határidő áll rendelkezésre.
Háttér
A Bizottság 2023. május 3-án korrupcióellenes csomagot terjesztett elő. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 83. cikke alapján a szöveg a korrupciót a „határokon átnyúló dimenzióval rendelkező, különösen súlyos bűncselekmények” területeként határozta meg, és intézkedéseket tartalmazott a korrupció megelőzésére és leküzdésére egyaránt. Egy 2025. évi Eurobarométer felmérés szerint az európaiak 69 százaléka véli úgy, hogy országában elterjedt a korrupció, 66 százalékuk pedig úgy véli, hogy a magas szintű korrupciós ügyeket nem vizsgálják ki kellőképpen.
REF: 20260323IPR38831
Forrás: Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat.
