Világszerte növekszik a biokertészkedés iránti érdeklődés. A háztartási kertészkedés globális piaca 2025-re közel 15,8 milliárd dolláros méretet ért el, miközben Európában az ökológiai gazdálkodás aránya 2023-ra az összes mezőgazdasági terület mintegy 11 százalékára nőtt. Magyarországon eközben a formálisan nyilvántartott konyhakertek területe az ezredforduló óta jelentősen csökkent, ugyanakkor a bioművelésben álló földek aránya elérte a 6,4 százalékot, ami jól mutatja, hogy a környezettudatos termesztési szemlélet egyre erősebben van jelen.
Európában továbbra is erős hagyománya van a kertészkedésnek, miközben a háztartási kertészkedés globális piaca is dinamikusan növekszik: 2025-re már közel 15,8 milliárd dolláros nagyságrendet ért el, és egyes országokban, például az Egyesült Királyságban a felnőttek közel fele rendszeresen kertészkedik. Magyarországon viszont a KSH adatai szerint a formálisan nyilvántartott konyhakert területe az ezredforduló körül még több mint 100 000 hektár volt, 2020-ra azonban kevesebb mint 5 000 hektárra csökkent, ami a kertészkedés szerkezetének változását is tükrözi.
Ezzel párhuzamosan Európában folyamatosan nő az ökológiai gazdálkodás aránya is, 2023-ra elérte az összes hasznosított mezőgazdasági terület körülbelül 11 %-át, ami jól mutatja, hogy egyre többen keresik a vegyszermentes, környezettudatos megoldásokat az élelmiszer-előállításban. Magyarországon 2023-ban mintegy 320 251 hektáron folyt ellenőrzött ökológiai (bio) gazdálkodás, ami a teljes mezőgazdasági terület körülbelül 6,4 %-át tette ki. Emellett a hazai ökogazdálkodók száma is nőtt, több ezer termelő foglalkozik ilyen jellegű műveléssel. Látható tehát, hogy bár a háztartási kertészkedés Magyarországon jelenleg csökkenőben van, az ökológiai szemlélet mégis egyre jobban érvényesül.
A magvetés sokak számára már természetes első lépés, a palánták nevelése azonban továbbra is kihívást jelent. Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka kertészmérnök és természetalapú termelési rendszerek szakértője, az Európai Éghajlati Paktum nagykövete abban segít, hogyan érdemes februárban biomódszerekkel elindulni. A palántanevelést érdemes ellenőrzött forrásból származó, lehetőség szerint tájfajta biovetőmagokkal kezdeni, és előre átgondolni, mely növények vethetők el februárban. Ilyenkor a lassabban fejlődő fajták kerülnek sorra, márciusban és áprilisban pedig a gyorsabban növők következnek. A laza, tápanyagban gazdag talaj, a tiszta eszközök és az állott esővízzel való mértékletes, de rendszeres öntözés alapfeltételei az egészséges fejlődésnek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a palántanevelés helyszínét sem: a megfelelő hőmérséklet, a szabályozható páratartalom, valamint a megfelelő fényviszonyok és a szellőzés alapvető fontosságúak.
„A palántanevelés sok türelmet igényel, és ritkán sikerül elsőre tökéletesen. Fontos elfogadni, hogy a növények tempója nem mindig igazodik a terveinkhez. Viszont, ha figyelünk rájuk, nagyon sokat tanulhatunk a tapasztalatokból és legközelebb már sikerrel tudunk túllépni az akadályokon. A bioszemlélet egyik alapja a türelem és a természet saját rendjének elfogadása. A palánták lassabb indulása gyakran erősebb, hosszabb életű növényeket eredményez.” – mondja Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka.
Érdemes kipróbálni hosszú évtizedek óta bizonyító házi praktikákat is, mint amilyen a tea komposzt, a fokhagyma ázalék, a tojáshéj vagy a csalánlé – ezek alkalmazása segíthet az egészséges palánták nevelésében. A palántanevelés folyamata jóval többről szól, mint néhány cserép földről az ablakpárkányon. Az Európai Éghajlati Paktum célja éppen az, hogy minél többen felismerjék, a klímaváltozás hatásai ellen a saját lehetőségeiken belül is tudnak tenni. Minden cselekvés számít, amely közelebb visz egy élhetőbb jövőhöz.
Forrás: Európai Éghajlati Paktum, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat.
