A raktári és műhelyberendezések egyik vezető európai online forgalmazója, amelyet sokan még Master Regale néven ismernek, újabb stratégiai lépést tesz: a vállalat mostantól Master Rax márkanév alatt működik. A rövidebb név a polcrendszerek nemzetközileg használt elnevezésére („Racks”) utal, és hangsúlyozza a kereskedő európai kapcsolatrendszerét.
Újabb kiemelkedő nemzetközi eredménnyel igazolta a Pécsi Tudományegyetem (PTE), hogy a fenntarthatóság területén hosszú évek óta következetesen végzett munkájával a világ vezető felsőoktatási intézményei közé tartozik. A 2026. évi UI GreenMetric World University Rankings rangsorban a PTE 110 ország több mint kétezer egyeteme közül a 26. helyen végzett.
Az Óbudai Egyetem tőketársasága finanszírozó partnerként támogatja a BDN hidrogén-dízel motorfejlesztési projektjét. A BDN és a MOL-LUB stratégiai együttműködése a motorok és a kenőanyag-technológiák közös fejlesztését célozza. A próbapadi mérések kimagasló technológiai eredményeket hoztak.
Szeptember 27-től új, szigorúbb elvárásoknak kell megfelelniük a vállalkozásoknak, ha kereskedelmi kommunikációjuk során zöld állításokat kívánnak alkalmazni. Bár a „feketelistára” kerülő gyakorlatok közül a Gazdasági Versenyhivatal nem egyet már korábban is vizsgált, az új uniós szabályok most zéró toleranciát hirdetnek ezen megtévesztésekkel szemben.
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium, valamint a KTI idén is meghirdeti a Kerékpárosbarát Település és Kerékpárosbarát Munkahely pályázatát. A címre települések, munkahelyek és közintézmények pályázhatnak október 30-ig, az eredményhirdetés novemberben várható.
A Nébih Maradék nélkül programja tizedik évfordulóját ünnepli, ezért szeptember 11-én ingyenes családi rendezvényt tartanak a budapesti Millenáris Széllkapu Parkban. A résztvevők játékos formában ismerhetik meg az élelmiszerpazarlás csökkentésének lehetőségeit, és a szakmai partnerek is bemutatkoznak.
A vízhiány enyhítéséhez nemcsak önkéntes munkával vagy adományokkal járulhatunk hozzá: a megtakarításaink is szerepet kaphatnak. A fenntartható, különösen vízhez kapcsolódó befektetések egyre fontosabbak, még ha ma még kevés termék fókuszál is közvetlenül erre a területre.
Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint a magasabb állatjólét nemcsak etikai, hanem fenntarthatósági kérdés is. A zsúfolt nagyüzemi tartás több antibiotikumot, nagyobb trágyaterhelést és gyorsabb járványterjedést hozhat, ezért az alacsonyabb állatjólét nem feltétlenül jelent környezeti előnyt.
A BGE új ökológiai lábnyom kalkulátora segíti a hazai kkv-kat abban, hogy fenntarthatósági döntéseiket ne megérzésekre, hanem adatokra alapozzák. A program a Budapest Global Vállalati Klímasprinthez kapcsolódik, és a vállalkozások számára is könnyen használható, tudományos alapú eszközt kínál.
A tudatos közlekedés és turizmus érdekében a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület fotópályázatot hirdet „REPÜLÉS – A TELJES KÉP” címmel. A fotópályázat célja, hogy a résztvevők képek segítségével mutassák be a légiközlekedés környezeti és egészségi terhelését.
A futball-vb új, 48 csapatos formátuma és három országra, 16 helyszínre szétterített rendezése miatt a becslések szerint minden idők legnagyobb karbonlábnyomú sporteseménye lehet. A kibocsátások döntő része a repüléshez kötődik, miközben a FIFA klímavédelmi vállalásait a logisztika, az utazások és a hőhullámok is megkérdőjelezik.
A civil szervezetek által bemutatott klímatörvény-javaslat nemcsak magasabb kibocsátáscsökkentési célt, hanem szélesebb fenntarthatósági kerettörvényt is kínál. A tervezet három pillérre építené a klímapolitikát, és a hőhullámok, aszály, vízhiány elleni felkészülést, valamint az igazságos átmenetet is erősítené.
A Nébih Kertművelő programja új, „Víztudatos kertészkedés” kisokossal támogatja a hobbi- és balkonkertészeket a vízhasználat csökkentésében. A kiadvány gyakorlati tanácsokat ad a talaj állapotának javítására, csapadék hatékony hasznosítására és a növények aszályra való felkészítésére.
A Nébih 2016 óta követi a magyar háztartások élelmiszerhulladékának mennyiségét. A 2025-ös felmérés szerint az elkerülhető hulladék 37,2%-kal csökkent az elmúlt kilenc évben. Az otthoni pazarlás fő okai a túlvásárlás, túlzott főzés és az elfeledett élelmiszerek.
A Debreceni Egyetem kutatói zöldkémiai eljárással napraforgóolajból fejlesztenek környezetbarát, orvosi műanyagokat. Az új poliuretánok megújuló növényi forrásokból készülnek, és izocianátmentesek, így biztonságosabbak az élő szervezetek számára. Ez áttörést jelenthet a fenntartható műanyagiparban.
Az Európai Parlament új szabályokat fogadott el az új génkezelési technikák (NGT) alkalmazására a mezőgazdaságban. Az NGT-vel módosított növényeket két kategóriába sorolják, eltérő jogi előírásokkal, hogy elősegítsék a fenntarthatóbb, versenyképesebb és innovatívabb növénytermesztést Európában.
Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba. A publikáció szerzője, Varjú Viktor, az ELTE KRTK munkatársa három európai régió tapasztalatai alapján mutatja be, hogy a klímaváltozás, a vízhiány, a talajromlás és a műtrágyafüggőség miatt miként kerül előtérbe a kérdés: mit tekintünk hulladéknak és mit erőforrásnak.
Június 5-én, a környezetvédelmi világnapon érdemes feltenni a kérdést: mi forog kockán, ha tovább romlik a természeti környezet állapota? Az erdők, vizes élőhelyek, talajok és más ökoszisztémák olyan alapvető szolgáltatásokat nyújtanak, mint a tiszta ivóvíz, a termékeny talaj vagy a klíma szabályozása.
Az MNB friss Zöld pénzügyi jelentése szerint jelentősen nőtt a hazai zöld hitelállomány és az ESG befektetések volumene, miközben a bankrendszer klímakockázati kitettsége stabil maradt. A jegybank célzott programokkal és szabályozási eszközökkel támogatja a pénzügyi rendszert a fenntartható átállásban.
Május 27-én az ELTE Innovációs Napján az akadémiai, vállalati és civil szereplők közösen vizsgálták, hogyan válhatnak a kutatási eredmények valós társadalmi és piaci hatássá. Az eseményen egészségipari, fenntarthatósági és társadalmi innovációkat mutattak be, és átadták az ELTE Innovációs Díjat is.
A Budapest Airport áprilisban 1,67 millió utast kezelt, 0,7%-os növekedéssel az előző évhez képest, míg a cargo forgalom 17,5%-kal nőtt. Az EU támogatásával a repülőtér zöldebb működésre törekszik, fejlesztve az elektromos töltőinfrastruktúrát és csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást. A légikikötő továbbra is a régió egyik legfontosabb közlekedési és logisztikai központja.
