Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba. A publikáció szerzője, Varjú Viktor, az ELTE KRTK munkatársa három európai régió tapasztalatai alapján mutatja be, hogy a klímaváltozás, a vízhiány, a talajromlás és a műtrágyafüggőség miatt miként kerül előtérbe a kérdés: mit tekintünk hulladéknak és mit erőforrásnak.
Sajtóközlemények: fenntarthatóság
Június 5-én, a környezetvédelmi világnapon érdemes feltenni a kérdést: mi forog kockán, ha tovább romlik a természeti környezet állapota? Az erdők, vizes élőhelyek, talajok és más ökoszisztémák olyan alapvető szolgáltatásokat nyújtanak, mint a tiszta ivóvíz, a termékeny talaj vagy a klíma szabályozása.
Az MNB friss Zöld pénzügyi jelentése szerint jelentősen nőtt a hazai zöld hitelállomány és az ESG befektetések volumene, miközben a bankrendszer klímakockázati kitettsége stabil maradt. A jegybank célzott programokkal és szabályozási eszközökkel támogatja a pénzügyi rendszert a fenntartható átállásban.
Május 27-én az ELTE Innovációs Napján az akadémiai, vállalati és civil szereplők közösen vizsgálták, hogyan válhatnak a kutatási eredmények valós társadalmi és piaci hatássá. Az eseményen egészségipari, fenntarthatósági és társadalmi innovációkat mutattak be, és átadták az ELTE Innovációs Díjat is.
A Budapest Airport áprilisban 1,67 millió utast kezelt, 0,7%-os növekedéssel az előző évhez képest, míg a cargo forgalom 17,5%-kal nőtt. Az EU támogatásával a repülőtér zöldebb működésre törekszik, fejlesztve az elektromos töltőinfrastruktúrát és csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást. A légikikötő továbbra is a régió egyik legfontosabb közlekedési és logisztikai központja.
Az Energiaközösségek Szövetsége öt szakpolitikai javaslatot fogalmazott meg az energiaközösségek széles körű elterjedésének elősegítésére Magyarországon. A cél egy kiszámítható szabályozási környezet, egységes adatcsere-platform, valódi energiapiaci szerep, célzott finanszírozás és a közösségek szerepének bővítése az energiarendszerben.
A Nébih Maradék nélkül programja jubileumi vándorló utcatárlattal hívja fel a figyelmet az élelmiszerpazarlás problémájára. A kiállítás az elmúlt tíz év kreatív pályaműveiből válogat, és országszerte több helyszínen mutatja be, hogyan csökkenthető a pazarlás tudatos döntésekkel.
Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága átfogó ajánláscsomagot adott ki Magyarország fenntarthatósági helyzetéről. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a fenntarthatóság nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem a nemzeti biztonság és gazdasági stabilitás alapja.
Egy friss hazai kutatás kimutatta, hogy a magára hagyott, telepített erdők nem gyógyulnak meg maguktól, hanem ökológiai és pénzügyi szempontból is romló pályára kerülnek. A folyamatos erdőborításon alapuló kezelés jelentősen javítja a szénmérleget és csökkenti a veszteségeket, míg a tétlenség a legdrágább megoldás.
A Turizmus Szívvel Alapítvány országos programot indít adománygyűjtő automaták kihelyezésére turisztikai partnerek bevonásával. Az NFC-s fizetési megoldás egyszerű és biztonságos módot kínál a gyermekhospice ellátás és rászoruló családok támogatására.
2026. május 16-án jótékonysági gálát rendeznek Budapesten a gyermekintézmények ivóvízminőségének javítására. A Jövőnk Vize esemény bevételeiből korszerű víztisztító berendezéseket telepítenek óvodákban és iskolákban, hogy biztosítsák a tiszta ivóvizet a gyermekek számára.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal idén tizedik alkalommal vesz részt a Fenntarthatósági Témahéten, amelyet áprilisban, a Föld napja hetében rendeznek meg. Több mint 1100 diák számára szerveznek interaktív foglalkozásokat az élelmiszerpazarlás megelőzéséről, és ingyenes oktatási anyagokat biztosítanak pedagógusoknak.
A húsvét a tavasz érkezésével a közös étkezések és hagyományos fogások időszaka, ám gyakran több étel készül, mint amennyit elfogyasztanak. A Nébih Maradék nélkül programja szerint egy kis előrelátással az ünneplés lehet hagyománytisztelő, élelmiszerbiztonsági szempontból tudatos és pazarlásmentes.
Magyarország közlekedési szektora 2050-re legalább 90%-kal kell csökkentse kibocsátását, ám az árstop épp ezt akadályozza. Az üzemanyagárak mesterséges lenyomása növeli a fogyasztást és a fosszilis függőséget, miközben a fenntartható közlekedésre való átállást hátráltatja. Az árstop gazdasági és társadalmi hatásai is ellentmondásosak.
Elindult a Nébih Kertművelő programja, amely a kertészkedés örömeit és értékeit hozza közelebb az érdeklődőkhöz. A kezdeményezés gyakorlati tudást nyújt, hangsúlyozva a hazai vetőmagok és a fenntartható életmód fontosságát. A program mindenkit arra buzdít, hogy akár egyetlen cserép fűszernövénnyel is kezdje el a növénytermesztést.
Az energiaátmenet fontos szereplői, az energiaközösségek hazai helyzetéről rendez fórumot március 31-én az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, valamint a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért.
Lezárult a X. Közétkeztetési Szakácsverseny országos döntője, amelyet 2026. március 3–5. között rendeztek meg a SIRHA Budapest kiállításon. A verseny fókuszában a fenntartható és minőségi közétkeztetés állt. 14 csapat három kategóriában mérte össze tudását: gyermek- és diákétkeztetés, intézményi felnőtt közétkeztetés, valamint munkahelyi vendéglátás.
Veszprémben, a „Nemzeti Faültetés Napja 2026” alkalmából 250 négyzetméteren hoztak létre egy Miyawaki minierdőt, ahol 1000 növényt ültettek el önkéntesek bevonásával. A projekt célja a városi zöldfelületek fejlesztése, a biodiverzitás növelése és a városi hősziget-hatás csökkentése.
A X. Közétkeztetési Szakácsverseny országos döntőjét 2026. március 3-5. között rendezik meg a SIRHA Budapest szakkiállításon a HUNGEXPO „A” pavilonjában. A verseny fókuszában a fenntartható közétkeztetés, a hagyományos ízek modernizálása és a hazai alapanyagok népszerűsítése áll.
2026-ban a Soproni Egyetem nemzetközi tudományos központként szolgál, számos konferenciának és szimpóziumnak ad otthont. A rendezvények fókuszában a fenntarthatóság, erdőgazdálkodás, faipar és pedagógia állnak, melyek elősegítik a szakmai együttműködést és a hallgatók bevonását a tudományos életbe.
Egy friss kutatás szerint Budapest a világ legpiszkosabb városa lett a turisták véleménye alapján, a tisztaságot említő negatív értékelések aránya itt a legmagasabb. A közterületi tisztaság komplex kihívás, amely túlmutat a hulladékgyűjtők számán, és új, fenntartható technológiákat igényel a hatékonyabb takarításhoz.