Harmadik alkalommal tartotta meg képzésfejlesztési konferenciáját a győri Széchenyi István Egyetem, hogy bemutassa az elmúlt időszak újításait, és beszámoljon oktatóinak és partnereinek a jövőben várható irányokról. A január végi eseményen az egyetemi ökoszisztéma előnyei mellett szó esett kompetenciamérésekről, projektalapú modulokról és a hallgatók szocializációját ösztönző kezdeményezésekről is.
A Széchenyi István Egyetem elkötelezett a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő, értékes tudást adó képzések biztosítása mellett. Hallgatóinak naprakész ismereteket és karrierjüket segítő lehetőségeket ad, amelyben nagy szerepe van folyamatos képzésfejlesztési tevékenységének. Az intézmény tavaly hirdette meg hosszú távú képzési reformját, melynek részeként már harmadszor tartott oktatóinak, partnercégeinek, illetve a vele együttműködő szakképző és köznevelési intézményeknek erről szóló konferenciát. A program a Széchenyi Terv Plusz RRF-2.1.2.-21-2022-00028 „Gyakorlatorientált képzések infrastrukturális és készségfejlesztése a Széchenyi István Egyetemen” projekt keretében valósult meg.
„Stratégiai céljaink közül az egyik legfontosabb, hogy minőségi diplomát adjunk hallgatóinknak, amellyel gyorsan elhelyezkednek a munkaerőpiacon, és szakmájukban sikeressé válnak. Mindehhez nagyon fontosak az ipari és vállalati igények, amiket egyre inkább becsatornázunk a képzésfejlesztésbe. A szakértői csapatok bevonása mellett olyan oktatásmódszertani újításokkal is támogatjuk e törekvésünket, mint a projektalapú oktatás” – fejtette ki az eseményen dr. Kovács Zsolt általános és oktatási elnökhelyettes.
Mint elmondta, az egyetem olyan egyedülálló, innovációkra nyitott ökoszisztémával rendelkezik, amelynek szerves részei a hallgatók. „Ebben a rendszerben számos alternatívát kínálunk a fiataloknak, amik közül biztosan megtalálják a számukra leginkább megfelelőt. Ha élnek a hallgatói csapatok, szakkollégiumok, projektek és kutatások nyújtotta lehetőségekkel, akkor útjuk vezethet saját startup vállalkozáshoz, tudományos kutatói pályához vagy akár egy céges partnerünknél sikerre vitt karrierhez” – foglalta össze.
Az egyetem képzések fejlesztéséért felelős vezetője, dr. Happ Éva elmondta, hogy az intézmény az elmúlt évben jelentős lépéseket tett az innovatív, gyakorlatias oktatásfejlesztés terén. „A szükséges szakmai és szociális készségek áttekintését követően a szakokhoz tartozó tanácsadó testületek felállítását is elkezdtük, építve az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat véleményére. Az egyetemi élet megkezdését szocializációs félévvel segítjük, valamint fontos lesz az év eleji kompetenciamérés is, amelynek révén pontosabb képet kapunk az elsőéves hallgatók kezdeti képességeiről”– részletezte. Hozzátette: „A tantárgyak szakmai felülvizsgálata után a mintatanterveket is frissítettük, így a kiválasztott tizenkét szakon már szeptembertől kötelezővé válik a projektalapú képzési modul.”
A kompetenciamérési folyamatot az egyetem Alumni és Wellbeing Központjának vezetője, Májer Eszter Petra mutatta be, aki rávilágított a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő készségfejlesztés szükségességére. „Az első félévük elején egy nyolc kulcskompetenciát mérő tesztet töltenek majd ki a hallgatók, akik diplomázásukkor újra találkoznak a kérdőívvel. A bemeneti mérés az oktatóknak szolgál pluszinformációkkal, a kimeneti mérés pedig egyrészt képzéseink hasznosságáról ad visszajelzést, másrészt jobb önismeretet, ezáltal munkaerőpiaci előnyt nyújt a nálunk végzetteknek” – sorolta az előnyöket. Elárulta továbbá, hogy a legfontosabb kompetenciákat órarenden belüli kötelező és választható tárgyak keretében fejlesztik a jövőben, melyek közül az első a szocializációs félév fontos elemét jelenti majd.
A képzési reform egyik kiemelt területe a projektalapú tárgyak bevezetése az alap- és mesterszakok tantervébe. Ennek kísérleti tanéve már elkezdődött: a Hallgatói Projekttámogató Programban az őszi félévben közel 250 fiatal vett részt. „Az előző félévben tizenkét alapszakon vezettük be a választható projektalapú tárgyat. Az oktatók visszajelzése alapján nagyon hasznos a kezdeményezés, a hallgatók lelkesen oldották meg a gyakorlati feladatokat. A program egyik legnagyobb előnye, hogy a résztvevők a szakmai többlettudás elsajátítása mellett kommunikációs és szociális készségeiket is fejlesztették, megtanultak csapatban dolgozni és kezelni a felmerülő konfliktusokat, kihívásokat” – ismertette a sikereket Kiss Szabolcs programvezető. Hangsúlyozta: a hosszú távú célkitűzésnek megfelelően 2030-ig minden szak mintatantervében szerepel majd projektalapú képzési modul.
Forrás: Széchenyi István EgyetemLetölthető fotók
A harmadik alkalommal megtartott szakmai fórum a legfontosabb oktatásfejlesztési irányokat mutatta be a Széchenyi-egyetem oktatóinak.
A Széchenyi István Egyetem képzésfejlesztési konferenciájának plenáris ülésén előadott Kiss Szabolcs, a Hallgatói Projekttámogató Program vezetője, dr. Happ Éva, az egyetem képzések fejlesztéséért felelős vezetője, dr. Kovács Zsolt általános és oktatási elnökhelyettes, valamint Májer Eszter Petra, az intézmény Alumni és Wellbeing Központjának vezetője.
