Az Európai Unió 2023-ban elfogadta a bértranszparencia irányelvét, amely a nemek közötti bérszakadék csökkentését célozza. A 2026-ban életbe lépő szabályozás kötelezővé teszi a vállalatok számára a bérkülönbségek átlátható jelentését, és szigorú szankciókat helyez kilátásba a be nem tartás esetén. A Debreceni Egyetem és a HR Klub szakmai rendezvényén a bértranszparencia munkaerőpiaci hatásait és megvalósítását elemezték.
Sajtóközlemények: munkaerőpiac
A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem második alkalommal vesz részt Magyarország legnagyobb üzleti fesztiválján, a Business Festen. Az egyetem nemcsak képzéseivel, hanem üzleti partnereivel és innovatív programjaival is jelen van, például egyedi állásportállal és vállalati mentorprogrammal támogatja hallgatóit. A fesztiválon a BGE hallgatói által fejlesztett, flódnis ízesítésű kisüzemi sör is kóstolható lesz.
Az elmúlt évben 7%-kal nőtt a home office munkalehetőségek száma Magyarországon, szemben a várakozásokkal, amelyek szigorítást jósoltak. A Profession.hu elemzése szerint az atipikus foglalkoztatási formák közül a home office a legelterjedtebb, különösen az IT és üzleti támogató területeken, ahol a pozíciók jelentős részénél biztosított az otthoni munkavégzés.
A 2024 januárja óta feladott álláshirdetések 53 százalékában várnak el a munkaadók valamilyen nyelvismeretet, szellemi munkák esetében az arány még magasabb, 68 százalék. Leggyakrabban a vendéglátás, idegenforgalom, az IT, programozás, valamint az SSC területen jelenik meg ez az elvárás – derül ki a Profession.hu friss elemzéséből.
A Profession.hu legfrissebb felmérése szerint a magyar munkavállalók fele keres új munkahelyet, a döntési folyamat azonban elhúzódik. A legfontosabb szempontok között a magasabb fizetés, a munkavégzés helye és az ideális munkarend szerepelnek.
Az eseményre több mint 2200-an regisztráltak előzetesen, de sokan a helyszínen döntöttek a részvétel mellett, így a látogatók száma meghaladta a 2400 főt is. Az esemény különösen népszerű aktivitása volt idén is a BGE Karrierútlevél, amelynek segítségével a hallgatók tudatosan építhették kapcsolati hálójukat és célzottan ismerkedhettek a számukra releváns munkáltatókkal.
Év elején 440 magyarországi munkáltató válasza alapján készítette el elemzését a Profession.hu a cégek 2025-re vonatkozó kilátásairól, terveiről. A munkáltatók többsége vagy a pénzügyi-gazdasági helyzetük javulásával vagy stagnálásával számol, minden második cég pedig létszámbővítést tervez.
Az employer branding, azaz a munkáltatói márkaépítés egyre nagyobb szerepet játszik a tehetségek bevonzásában és megtartásában. A DLX MEDIA szakértői szerint a tudatos és hiteles márkaépítés nemcsak a fluktuáció csökkentésében segít, hanem a vállalat hosszú távú sikeréhez is hozzájárul.
Mire számíthatunk a mesterséges intelligenciától 2025-ben és a jövőben? Valóban kiszorítja majd az embereket a munkaerőpiacról? Dallos Zoltánnal, a DLX MEDIA ügyvezetőjével fejtegetjük a mesterséges intelligencia jelenlegi tudását és a munkaerőpiacra gyakorolt hatásait, illetve az AI és az emberi együttműködés jövőjét is.
A HR szakma Magyarországon is egyre inkább támaszkodik az adatokra, amelyek nemcsak azért lehetnek hasznosak a cégek számára, mert pontosabb képet mutathatnak az álláspiacról, hanem mert a segítségükkel a szakembereknek könnyebb megfelelően kezelniük a prekoncepcióikat. Emellett persze az emberi megérzéseknek, benyomásoknak szintén jelentős szerepük van a megfelelő szakmai döntések meghozatalánál.
Reálbér-emelkedés, stabilizálódó beruházások és a fogyasztás további élénkülése várható 2025-ben – derült ki az MBH Bank legfrissebb makrogazdasági előrejelzéseiből. A gazdaság pályáját a lassan javuló külpiaci környezet is segíti, ugyanakkor továbbra is erős inflációs nyomás jellemzi a gazdaságot.
A január végi eseményen az egyetemi ökoszisztéma előnyei mellett szó esett kompetenciamérésekről, projektalapú modulokról és a hallgatók szocializációját ösztönző kezdeményezésekről is.
Az országban elsőként a győri Széchenyi István Egyetemen indult „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterszak tavaly februárban. A napokban tették le záróvizsgájukat az intézményben az első végzősök, akik a munkaerőpiacon egyre keresettebb, értékes tudás birtokába jutottak.
Az egyetemi végzettséggel rendelkezők munkaerőpiaci lehetőségeit vizsgálta friss elemzésében Magyarország leglátogatottabb tematikus állásportálja, adatalapú információval támogatva a továbbtanuláson gondolkozó diákokat. Az aktuális munkakeresői bérigények és a felsőfokú végzettséghez kötött nyitott pozíciók számosságának ismeretében a pályaorientáció könnyebb lehet a döntés előtt álló fiataloknak.
Hazánkban a fiataloknak ezen a területen kivételes lehetőségeik vannak, ugyanis olyan intézményt is választhatnak, ahol többek között nyelvtechnológiára specializálódhatnak, és később akár az első magyar nyelvi modell fejlesztésébe is bekapcsolódhatnak.
A vendégmunkások alkalmazása nemcsak hogy nem veszélyezteti a magyar munkahelyeket, hanem éppen ellenkezőleg, hozzájárul a gazdasági fejlődéshez és új munkahelyek teremtéséhez – a VOSZ álláspontja szerint.
Az ELTE Gazdaságtudományi Kar 2025 tavaszától bevezeti a mesterséges intelligencia oktatását, amely a hallgatókat a generatív MI felelős használatára készíti fel, versenyelőnyt biztosítva számukra a munkaerőpiacon.
A PwC Magyarország felmérése alapján a Magyar Telekom immáron hetedik alkalommal nyerte el a legvonzóbb munkahelynek járó díjat a telekommunikáció és média kategóriában. A kutatás rávilágít a munkavállalói preferenciák változásaira és a munkahelyi környezet fontosságára.
A Magyar Telekom legújabb megállapodása az érdekképviseletekkel bérfejlesztést és egészségügyi juttatásokat ígér, ugyanakkor a munkaerőpiaci kihívások miatt pozíciókat is megszüntet.
A munkaerőpiaci verseny fokozódik, és a cégeknek új megközelítésekre van szükségük a munkavállalók megtartására. A ‘Megtartás’ című könyv bemutatja, hogyan segíthet az emberközpontú vezetés a fluktuáció csökkentésében és a munkavállalói elégedettség növelésében.
Az MBH Bank legfrissebb előrejelzése szerint 2024-re 1,6, míg 2025-re 3,4%-os gazdasági növekedést várnak Magyarországon. A bővülő hazai fogyasztás és a növekvő reálbérek mellett a külső kereslet gyengülése és a beruházások csökkenése befolyásolja a növekedést.