Az országban elsőként a győri Széchenyi István Egyetemen indult „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterszak tavaly februárban. A napokban tették le záróvizsgájukat az intézményben az első végzősök, akik a munkaerőpiacon egyre keresettebb, értékes tudás birtokába jutottak.
Az egyetemi végzettséggel rendelkezők munkaerőpiaci lehetőségeit vizsgálta friss elemzésében Magyarország leglátogatottabb tematikus állásportálja, adatalapú információval támogatva a továbbtanuláson gondolkozó diákokat. Az aktuális munkakeresői bérigények és a felsőfokú végzettséghez kötött nyitott pozíciók számosságának ismeretében a pályaorientáció könnyebb lehet a döntés előtt álló fiataloknak.
Hazánkban a fiataloknak ezen a területen kivételes lehetőségeik vannak, ugyanis olyan intézményt is választhatnak, ahol többek között nyelvtechnológiára specializálódhatnak, és később akár az első magyar nyelvi modell fejlesztésébe is bekapcsolódhatnak.
A vendégmunkások alkalmazása nemcsak hogy nem veszélyezteti a magyar munkahelyeket, hanem éppen ellenkezőleg, hozzájárul a gazdasági fejlődéshez és új munkahelyek teremtéséhez – a VOSZ álláspontja szerint.
Az ELTE Gazdaságtudományi Kar 2025 tavaszától bevezeti a mesterséges intelligencia oktatását, amely a hallgatókat a generatív MI felelős használatára készíti fel, versenyelőnyt biztosítva számukra a munkaerőpiacon.
A PwC Magyarország felmérése alapján a Magyar Telekom immáron hetedik alkalommal nyerte el a legvonzóbb munkahelynek járó díjat a telekommunikáció és média kategóriában. A kutatás rávilágít a munkavállalói preferenciák változásaira és a munkahelyi környezet fontosságára.
A Magyar Telekom legújabb megállapodása az érdekképviseletekkel bérfejlesztést és egészségügyi juttatásokat ígér, ugyanakkor a munkaerőpiaci kihívások miatt pozíciókat is megszüntet.
A munkaerőpiaci verseny fokozódik, és a cégeknek új megközelítésekre van szükségük a munkavállalók megtartására. A ‘Megtartás’ című könyv bemutatja, hogyan segíthet az emberközpontú vezetés a fluktuáció csökkentésében és a munkavállalói elégedettség növelésében.
Az MBH Bank legfrissebb előrejelzése szerint 2024-re 1,6, míg 2025-re 3,4%-os gazdasági növekedést várnak Magyarországon. A bővülő hazai fogyasztás és a növekvő reálbérek mellett a külső kereslet gyengülése és a beruházások csökkenése befolyásolja a növekedést.
A konferencia célja, hogy a részvevők első kézből kapjanak tájékoztatást a munkaerőpiac hazai forrásairól a legújabb tanulmányok és kutatások tükrében.
2023 decemberében 21 ezer fővel, 4 millió 723 ezer főre nőtt a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest.
A PwC Magyarország hetedik alkalommal mérte fel a munkaerőpiaci preferenciákat és átadta az Év Legvonzóbb Munkahelye díjakat.
Miközben a kibertámadások okozta kár túllépte az évi 4 milliárd dolláros szintet, a kiberbiztonsági szakemberek iránti kereslet 35%-kal nőtt világszerte az elmúlt egy évben.
A szakemberek szerint pár éven belül pedig oda is eljuthatunk, hogy kézzel fogható versenyhátrányt jelent majd a munkaerőpiacon, ha egy cég megtehetné, de mégsem válik kutyabaráttá.
A 2023-as Global Technology Leadership tanulmányban a szakértők, a döntéshozók és érintettek megkérdezése alapján összeállították a nyerő technológiai munkaerő-stratégia 6 kulcstényezőjét.
A felmondási hullám világszerte folytatódik, mivel a megélhetési költségek növekedése arra készteti a munkavállalókat, hogy jövedelmezőbb állás után nézzenek.
A két intézmény szorosan működik együtt az egyetemi hallgatók munkaerőpiaci értékének növeléséért, és azért, hogy a megyében született hallgatók közül minél többen maradjanak a régióban.
