Idén „Partnerségeink az innovációban” címmel rendezte meg éves innovációs eseményét az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A november 27-i Innovációs Napon diskurzus folyt a hazai KFI támogató intézmények, vállalati és nonprofit szakmai műhelyek és a kutatómunkát végző felsőoktatási társintézmények képviselőivel, díjazták a legkiemelkedőbb egyetemi fejlesztéseket, és sor került a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával egy közös iparjogvédelmi együttműködés ünnepélyes aláírására is.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem nagy múltra visszatekintő innovációs rendezvényén évről évre az egyetemen keletkezett tudás, az alapkutatások hasznosításának ösztönzése, az egyetem és a vállalati szféra kapcsolatának erősítése áll a középpontban. Az idei eseményen az ELTE legfontosabb innovációs tartalmú vagy kifutású hazai és nemzetközi együttműködéseiről, egyetemi-ipari együttműködésekről, állami támogató intézményektől érkező kezdeményezésekről és társadalmi kihívásokra válaszoló összefogásokról esett szó.
Mint Darázs Lénárd általános rektorhelyettes köszöntőjében kiemelte: „minden hatékonyan működő gazdaság a konkurencia és a kooperáció egészséges egyensúlyán alapszik, így a felsőoktatási intézményeknek is fontos érdekük, hogy ezt a harmóniát megteremtsék. Az ELTE hatékony és erős szereplője a hazai innovációs ökoszisztémának”.
Hagyományosan ezen a napon adják át azokat az elismeréseket, amelyeket az Egyetem kutatói és hallgatói fejlesztéseikkel az év folyamán kiérdemeltek. Az ELTE Innovatív Kutatója címet 2024-ben Csámpai Antal és Mező Gábor megosztva nyerték el a rákellenes terápiákban használható imipridon-származék kifejlesztéséért. Megemlékeztek a Hungarian Startup University Programban ELTE-s közreműködéssel dobogós helyezést elért csapatokról, és színpadra hívták a CHARM-EU nemzetközi fenntarthatósági versenyen első helyezett GuardenAI-t is.
A rendezvény befogadta azt a kormányzati kezdeményezést is, amely most először ismerte el a Magyar FDI Gazdaságfejlesztési Díjakkal a külföldi működő tőke behozói közül azokat, amelyek a bérmunkán túl a magasabb hozzáadott értékkel bíró értékláncokat támogatva és kiépítve a KFI szektorban is jelentős fejlődést idéztek elő. Az innovatív befektetésért és kifektetésért legtöbbet tett személy díját Joó István, a HIPA vezérigazgatója nyerte el, az aiMOTIVE Informatikai Kft. lett a leginnovatívabb befektetési vállalkozás, míg a MEDICOR Elektronika Zrt. a leginnovatívabb kifektetési vállalkozás díját kapta. Lám István, a Tresorit alapítója a leginnovatívabb befektetői környezet kialakításáért részesült elismerésben.
A díjak átadását követően sor került a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és az ELTE közötti hosszú távú iparjogvédelmi együttműködés ünnepélyes aláírására is. Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke a megállapodáshoz kapcsolódó előadásában felhívta a figyelmet: „A hazai egyetemek kiemelt szerepet játszanak az innovációban, amelyet az állami támogatások mellett a szellemi tulajdonvédelem folyamatát egyszerűsítő és a tudástranszfert előmozdító Szabadalmi Gyorsítósáv kezdeményezés is segít.”
A program az ELTE multidiszciplináris projektjeinek bemutatkozásával folytatódott, az előadások a társadalmat érintő környezeti és technológia problémák és a társadalmi passzivitás csökkentésétől az MI-alapú oktatási megoldásokon, a digitális és zöld átállásra vonatkozó egyetemi-ipari partnerségeken át a nemzetközi fenntarthatósági kutatásokig széles spektrumot öleltek fel. A szekció keretében Kozsik Tamás, az ELTE Informatikai Kar dékánja összegezte, hogyan lehet az ELTE harmadik generációs kutatóegyetem, és bemutatkoztak az ELTE Kooperatív Doktori Programban sikerrel részt vevő doktoranduszok is.
Délután a meghívott szakértők panelbeszélgetések keretében járták körbe a felsőoktatás és az ipar innovációkra alapuló kapcsolatának lehetséges pontjait. Vita folyt az ipari innovációs együttműködések tapasztalatairól és jövőjéről, a hazánkba irányuló közvetlen vállalati tőkebefektetés innovációt ösztönző hatásairól, az egyetemi spinoffok és startupok esélyeiről a globális versenyben, valamint a Magyarországról kiinduló működőtőke-export innovációs hatásairól is.
Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem
