A magyar bankrendszert 2025-ben is magas jövedelmezőség, bőséges likviditás és erős tőkehelyzet jellemezte. A nemteljesítő hitelek aránya tovább mérséklődött, és historikusan alacsony szinten volt az év végén. Az év második felében a háztartási hitelek jelentős mértékben bővültek az Otthon Start Program hatására, és a vállalati hitelezés is élénkült. Az újonnan folyósított lakáshitelek átlagos hitelfedezeti mutatója érdemben nőtt, miközben a lakáspiac túlértékeltsége is emelkedett az elmúlt év során.
2026 első hónapjaiban az iráni háború kirobbanása az energiahordozók árának emelkedésén és a kockázatvállalási hajlandóság csökkenésén keresztül a hazai piacokra is érdemben hatott. A globális geopolitikai kockázatok továbbra is bizonytalanságot okoznak a hazai pénzügyi intézmények működési környezetében.
A magyar bankok profitabilitása 2025 egészében magas volt. A szektor sajáttőke-arányos megtérülése (RoE) 18,9 százalékot tett ki év végén. A bankok legfontosabb jövedelemforrását továbbra is a nettó kamatbevétel jelentette. A lakossági hitelportfólión belül egyre magasabb súlyt képviselő kamattámogatott hitelek valós értékelésen történő nyilvántartása növeli a banki eredmény volatilitását és hozamkörnyezetre való érzékenységét. Ezt a kockázatot a bankok zöme részben vagy egészben a kamatswap-piacon fedezi. A nemteljesítő hitelek aránya csökkent, míg a hitelkockázatok alacsony szinten maradtak. A tőkemegfelelési mutató előzetes adatok alapján 20,1 százalék volt az elmúlt év végén, amely a 2025-ös eredmény auditálását és az osztalékfizetéseket követően 21 százalék közelébe emelkedhet. A bankszektor jelentős tartalékokkal rendelkezik: a szabad tőke értéke év végén 2025 milliárd forint volt. A bankrendszer tőkehelyzete az előretekintő szolvencia stressztesztben szereplő három forgatókönyv bármelyikének bekövetkezése esetén robusztus maradna, és tőkehiány még súlyos stressz esetén is csak a hitelintézetek egy szűk körénél lépne fel.
A bankok likvideszköz-állománya továbbra is bőséges. A szektor egyedi megfelelésen számított likviditásfedezeti mutatója (LCR) 2026 februárjában átlagosan 172 százalékos szintet ért el. Rendszerszintű likviditási kockázatok nem azonosíthatók, de egyes bankok egy stresszhelyzet esetén fokozottabb likviditásmenedzsmentre kényszerülhetnek.
A hitelpiac 2025-ben jelentősen élénkült. A háztartások bankokkal szemben fennálló hitelállománya az év során 15 százalékkal bővült, amihez a szeptemberben elindult Otthon Start Program keretein belül megvalósuló kimagasló volumenű szerződéskötések is hozzájárultak. Becslésünk szerint a programon belül folyósított hitelek mintegy kétharmada addicionális szerződéskötést jelentett. A vállalati hitelezés az év utolsó hónapjaiban érdemben bővült, így az év egészében 7,3 százalékkal nőtt a vállalatok banki hitelállománya. A vállalati hitelpiac élénkülése ugyanakkor törékeny, mert a hitelezést meghatározó makrogazdasági fundamentumok érdemben nem javultak az elmúlt időszakban.
A háztartási hitelpiacon megfigyelhető folyamatok kiemelt figyelmet igényelnek. Az Otthon Start Program hatására a hitelfelvevők átlagos hitelfedezeti mutatója jelentősen, a korábbi 59 százalékról 68 százalékra emelkedett. Az adósok nominálisan és éves jövedelmük arányában is érdemben magasabb hitelösszegre szerződtek, mint ami korábban megszokott volt. A lakásárak nominálisan 23,5 százalékkal emelkedtek 2025 folyamán, a lakáspiaci túlértékeltség pedig 22,5 százalékra növekedett. A felülértékeltség növeli egy lakásár-korrekció kockázatát, ami a hitelek fedezettségére is kedvezőtlenül hatna. A bedőlések kockázatát mérsékli, hogy a hitelfelvevők átlagos jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatója (JTM) a megnövekedett hitelösszegek ellenére sem emelkedett, és a hitelek törlesztőrészlete a teljes futamidőre fix.
https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/penzugyi-stabilitasi-jelentes
Forrás: Magyar Nemzeti Bank, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat.