A 21. században számos természeti folyamat veszélyezteti egyre nagyobb mértékben a gyarapodó népességet és anyagi javakat. Melyek ezek a veszélyek, és mennyire lehet előre jelezni ezeket az eseményeket? Mi köze az okapinak a becsapódó kisbolygókhoz? Mit tanulhatunk a múltból, mik az esélyeink a jövőben, és miben segíthet a tudomány? Többek között ezeket a kérdéseket járta körül az MTA X. Földtudományok Osztálya tudományünnepi előadóülése.
Hogyan lehetne enyhíteni a spanyolországi Valenciában történt katasztrófákhoz hasonló esetek hatásait? Mikor tud pontos és hasznos választ adni a tudomány? Mit adhat a földtudomány a társadalomnak? Egyebek mellett ezekkel a felvezető kérdésekkel indult az MTA X. Földtudományok Osztálya tudományünnepi előadóülése.
Az elmúlt években az augusztus 20-i tűzijáték körüli várakozás nem csak a látványról szólt – a szervezés kulcsfontosságú eleme lett az időjárás-előrejelzés megbízhatósága. Mennyire pontosan lehet előre jelezni az időjárást? És hogyan lehet közölni ennek bizonytalanságát és mindezt megértetni a döntéshozókkal? Mi köze a tűzijátéknak a geofizikához? Miért fontos, hogy milyen fokú riasztások adhatóak ki? Tímár Gábor előadásából minderre választ kaptunk.
Mely területek vannak földrengés szempontjából fokozott veszélynek kitéve? Milyen szerep jut a megelőzésben a 2023-as Magyarország szeizmotektonikai és szeizmotektonikai veszélyeztetettségi térképeinek? A válaszokat Koroknai Balázs előadása nyújtotta. Érint-e bennünket a vulkáni veszély? Harangi Szabolcs szerint van vulkáni veszély, sőt soha nem volt akkora, mint a 21. században. A jövő kulcsa, hogy a tudomány miként tudja azonosítani ezeket a veszélyeket.
Hogy miért készült torta a meteoritok emlékére, és milyen érzés a kisbolygók darabjait kézbe venni, arról Sárneczky Krisztián a (kis)bolygóvédelmi kutatásokról szóló előadásából tudtunk meg többet. Hogyan kerülnek utak a lakatlan helyszínekre? Mi köze a tömegturizmusnak a katasztrófákhoz? Ilyen és hasonló kérdésekről volt szó Nagy Balázs előadásában.
Hogyan kapcsolódik az emberi tevékenység a meteorológiai eseményekhez? Mikor volt a legmelegebb nyár? Erről Pongrácz Rita beszélt a „Klímaváltozás jövőbeli hatásai a hazai időjárási szélsőségekre” című előadásában. Súlyosbodó aszály, csökkenő vízszintek, kényszerű alkalmazkodás, avagy lehet-e a témában újat mondani a hidrogeológus szemszögéből? Mádlné Szőnyi Judit előadásából kiderült. Pálfy Józseftől megtudhattuk, hogy mik a legrosszabb forgatókönyvek a Föld történetében, és hogy miért az a legkülönlegesebb vonása Földünknek, hogy van rajta élet. Magyari Enikő paleoökológus előadásából megtudtuk, hogy 2100-ig elérjük a kora holocén nyári középhőmérsékletet, és hogy miért nagy a negatív és pozitív visszacsatolások jelentősége.
Habár a jövőbeli, potenciálisan romboló hatású természeti folyamatok előrejelzése bizonytalanságokkal terhelt – és ezt is fontos megértenünk –, számos példa mutatja, hogy a tudományos ismereteken alapuló felkészülés életeket és akár anyagi javakat is menthet.
Az eseményről készült felvétel ide kattintva tekinthető meg.
