A hazai vállalatok fenntarthatósági stratégiáit 2025-ben elsősorban nem a piaci folyamatok, hanem hatósági szabályozások és a környezeti kockázatok csökkentése befolyásolja. A karbonkibocsátás mérése a legelterjedtebb környezetimenedzsment-eszköz, miközben a vállalatok fő célja az imázsjavítás és a termékek tartósságának növelése.

A Széchenyi István Egyetem e-sport-csapata, a SZESE E-Sport, nagy nemzetközi sikert ért el a Le Mans-i 24 órás futam virtuális változatán, a Majors 24-en. Két kategóriában is a legjobbak között végeztek, és az egyikben győzelmet arattak, mindössze fél évvel a professzionális szimulátorversenyzés világába való belépésük után.

A HUNOR-program keretében magyar kutatók új nyomkövetési módszert vizsgálnak az űrben, amely gyorsulásmérő és giroszkóp szenzorokon alapul. A kísérlet célja a súlytalanságban történő navigáció fejlesztése, ami hasznos lehet az űreszközök koordinálásában és karbantartásában, különösen a Nemzetközi Űrállomáson és más bolygókon.

A Széchenyi István Egyetem motorsportmérnök-mesterképzésében dr. Kling Sándor, a Williams Forma–1-es csapatának mérnöke tart előadásokat. A képzés a versenyjárművek tervezése, tesztelése és üzemeltetése terén nyújt korszerű tudást, miközben a hallgatók élvonalbeli szakemberektől tanulhatnak.

2025-ben is élénk a kereslet a minilakások iránt, különösen Budapesten és a nagyvárosokban, ahol az árak magasak és az értékesítési idő rövid. A befektetők dominálnak, de vidéken több az első lakásvásárló. A design és a funkcionalitás kulcsfontosságú a kis alapterületű, modern lakások piacán.

A Széchenyi István Egyetem támogatásával indult el Magyarországon a „Biciklivel kortalanul” program, amely az időskori életminőség és mentális jóllét javítását célozza. A nemzetközi kezdeményezés speciális riksákkal segíti az időseket, hogy önkéntesek kíséretében élményekkel teli túrákon vehessenek részt.

Az amerikai szőlőkabóca által terjesztett szőlő aranyszínű sárgaság betegség komoly veszélyt jelent a magyar szőlőtermesztésre. A fitoplazmás kór szinte minden európai szőlőfajtát érint, és a védekezéshez elengedhetetlen a gazdák és szakemberek együttműködése. A megelőzés kulcsa a minőségi szaporítóanyag használata és a kabóca elleni védekezés.

A 2024-es nemzetközi gólyafelmérés előzetes eredményei szerint a világ állománya 330 000 párra nőtt, ami jelentős növekedés az 1984-es adatokhoz képest. Magyarországon a gólyapopuláció stabil, az elmúlt években ismét emelkedett a költőpárok száma, bár az időjárási és környezeti kihívások továbbra is fenyegetik a faj jövőjét.

A csúcskategóriás hallásjavítás legújabb, globálisan is csak nemrég bemutatott eszközét ültették be 2025. június 25-én az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinikáján. A világ első és egyetlen okos cochleáris implantátumát egy kisfiú, Loránd kapta, akinek ezzel esélye is lett arra, hogy visszakapja a tökéletes hallás lehetőségét, amit apránként veszített el a hallókészülékének használata ellenére is.

A Semmelweis Egyetem két űrbeli kutatásban vesz részt a Nemzetközi Űrállomáson, Kapu Tibor magyar űrhajós kéthetes küldetéséhez kapcsolódóan. Az egyik projekt az űrutazás egészségügyi hatásait vizsgálja telemedicinás módszerekkel, a másik pedig nanoszálas szemészeti gyógyszerformuláció alkalmazását teszteli mikrogravitációs környezetben.

A Velencei-tó, hazánk harmadik legnagyobb, bár igen sekély tava, gyorsabban melegszik, mint a környező levegő, különösen nyáron. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói 1971 és 2024 közötti adatok alapján vizsgálták a tó hőmérsékletének változását, amely jelentős hatással van a tó ökoszisztémájára és vízminőségére.

Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított az uniós állatjóléti jogszabályok korszerűsítéséről. A cél a haszonállatok jólétének javítása és a ketreces tartás fokozatos kivezetése. A véleményezés 2025. július 16-ig tart, és fontos lépés a 2026-os jogalkotási javaslat előkészítésében.

Nemzetközi kutatócsoport bizonyította az alföldi népesség kontinuitását egy drasztikus átalakulásokkal járó új korszak, a rézkor kezdetén. A legmodernebb genetikai elemzések alkalmazásával kimutatták, hogy az egymáshoz közeli, hasonló anyagi kultúrát használó és hasonló temetkezési rítusokat követő közösségek egymástól alapvetően eltérő rokonsági rendszerekben éltek az i.e. 5. évezred második felében.

A Budapesti Corvinus Egyetem diákjai nyerték meg az Európai Digitális Innovációs Inkubátor verseny fődíját Zágrábban, több mint 300 csapat közül. A versenyen egy oktatási rendszert kellett tervezniük, kizárólag emberi intelligenciára támaszkodva. A győztes csapat nemzetközi hallgatókból állt, akik kreatív és inkluzív megoldást dolgoztak ki.