Magyar kutatók forradalmi módszert fejlesztenek az epilepszia kezelésére, amely fejbőr alá ültetett elektródákkal időben felismeri a rohamokat és célzott elektromos ingerléssel csökkenti azok számát. Ez az új eljárás különösen a gyógyszerrezisztens betegek számára jelenthet áttörést, akiknél a hagyományos kezelések nem hatékonyak.
Sajtóközlemények: Csongrád-Csanád vármegye
A Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja mesterséges intelligencia alkalmazásával támogatná a bírói munkát büntetőügyekben, különösen az embercsempészés területén. A cél egy átláthatóbb és igazságosabb büntetéskiszabási rendszer kialakítása, amely 2027-re válhat gyakorlati eszközzé a bíróságokon.
Kiss Mihály, az SZTE programtervező informatikus mesterszakos hallgatója egy magyar nyelvű AI-szövegfelismerőt fejlesztett, amely kiemelkedően pontosan különbözteti meg az emberi és mesterséges intelligencia által írt szövegeket. A projekt az SZTE Hallgatói Innovációs Díját nyerte el.
Csongrád-Csanád vármegyében két hízó pulyka tartó gazdaságban mutatták ki a magas patogenitású madárinfluenza H5N1 vírusát. Az állományok felszámolása és a járványügyi intézkedések folyamatban vannak, a hatóságok védő- és megfigyelési körzeteket jelöltek ki a fertőzés terjedésének megakadályozására.
Hogyan hat az űrhajósok asszociatív tanulási képességeire a súlytalanság – erre a kérdésre keresi a választ a Szegedi Tudományegyetem kutatói által kezdeményezett vizsgálat, amelybe a Nemzetközi Űrállomáson dolgozó űrhajósokat is bevontak.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói az űrhajósok mikrobiomváltozásait vizsgálták a Nemzetközi Űrállomáson, hogy megértsék a mikrogravitáció és stressz hatásait. Eredményeik segíthetnek az űrhajósok egészségének megőrzésében hosszútávú űrutazások során, és a Földön is hozzájárulhatnak a stressz mikrobiomra gyakorolt hatásainak kezeléséhez.
Magyar kutatók jelentősen továbbfejlesztették a prime génszerkesztő módszert, amely a CRISPR-Cas9 rendszeren alapul. Az új eljárás hatékonysága és pontossága messze felülmúlja a korábbi technikákat, így biztonságosabbá és célzottabbá válik a genetikai betegségek kezelése.
A Szegedi Tudományegyetem bemutatta legújabb orvostechnológiai fejlesztéseit és kutatási eredményeit az SZTE Innovációs Napon. Az eseményen hangsúlyozták az egyetem és ipari partnerei közötti együttműködés fontosságát, valamint a diagnosztika és terápia legmodernebb megoldásait.
Csongrád-Csanád vármegyében egy hízópulyka-állományban magas patogenitású madárinfluenza vírus H5N1 altípusát igazolta a Nébih. Az érintett 40 600 egyedes állomány felszámolása folyamatban van, és szigorú járványügyi intézkedéseket vezettek be a fertőzés terjedésének megakadályozására.
Magyar kutatók új, továbbfejlesztett génszerkesztési módszert, a proPE-t fejlesztették ki, amely pontosabb és hatékonyabb a korábbi prime editing technikánál. Ez a módszer csökkenti az optimalizálási igényt, növeli a szerkesztés pontosságát, és lehetővé teszi távolabbi DNS-hibák javítását, ami fontos előrelépés a terápiás alkalmazásokban.
A Magyar Innovációs Szövetség 2025. november 7-én rendezte meg az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia dél-alföldi regionális válogatóversenyét Szegeden. A verseny célja a fiatal tudományos tehetségek felkutatása és támogatása, különösen a fenntarthatóság és egészségügy témakörében. A legjobb diákok továbbjutnak az országos döntőbe, ahol értékes díjak várnak rájuk.
A Menopauza című előadás több mint 400 telt házas előadással bizonyítja népszerűségét, januártól pedig vidéken is látható lesz Debrecenben, Veszprémben, Szegeden, Pécsen és Székesfehérváron. A darab humorral és őszinteséggel beszél egy sokakat érintő, eddig tabunak számító életszakaszról, amelyről ma már szégyen nélkül lehet beszélni.
A Szegedi Tudományegyetem 2025-ben létrehozza Magyarország első krio-elektronmikroszkópos kutatóplatformját, amely forradalmasítja a molekuláris szintű kutatásokat. Az egyetem saját forrásból finanszírozza az országosan egyedülálló fejlesztést, amely a hazai és nemzetközi kutatók számára is elérhető lesz.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kifejlesztett új technológia mesterséges intelligencia segítségével egyszerre akár száz beteg sejtmintáját vizsgálja, gyorsítva a gyógyszerfejlesztést és a célzott terápiák kiválasztását. Az innováció a személyre szabott gyógyítást forradalmasíthatja, miközben csökkenti a vizsgálatok időigényét és költségeit.
Az őszi időszakban megnő a madárinfluenza kockázata, ezért dr. Nemes Imre országos főállatorvos kötelező megelőző intézkedéseket vezetett be a magas kockázatú vármegyékben. A kereskedelmi baromfi-állományokat zártan kell tartani, míg a háztáji gazdaságokban zárt helyen kell etetni és itatni a baromfikat.
Magyarországon az ingyenes szűréseken való részvétel jelentősen elmarad az OECD-országok átlagától, különösen a mammográfia, vastagbélszűrés és méhnyakszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi kockázatot jelent, hiszen a korai felismerés életmentő lehet – áll a Szegedi Tudományegyetem közleményében.
Egy természetes, az emberi agyban is jelen lévő molekula, a dimetiltriptamin csökkentette a stroke káros hatásait állatmodellben és sejttenyészetes kísérletekben. Az erre vonatkozó kutatást a HUN-REN SZBK Biofizikai Intézetének és a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikájának kutatói közösen végezték.
Keddtől hat vármegyében visszavonják a tűzgyújtási tilalmat, mivel a lehullott csapadék elegendő volt a felszíni holt biomassza átnedvesítésére. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével döntött a tilalom feloldásáról, de két vármegyében továbbra is érvényben marad a korlátozás.
2025. október 4-én kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben a rókák veszettség elleni őszi vakcinázása, melyhez ebzárlat és legeltetési tilalom is kapcsolódik. A vakcinázás kisrepülőgépekről történik, és a lakosságot az érintett területekről előzetesen tájékoztatják. A program célja a veszettség terjedésének megakadályozása.
A Szegedi Tudományegyetem kutatóinak kezdeményezésére létrejött tanulmány készítői szerint a hangsúlyt elsősorban a kibocsátások gyors csökkentésére kell helyezni, és biztosítani kell, hogy az alkalmazott intézkedések méltányosak legyenek, segítve a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói egy nemzetközi együttműködésben az ALS korai előjeleit fedezték fel. A kutatás a CCL2 kemokin és a CCR2 receptor közötti jelátvitelt vizsgálta, ami kulcsfontosságú lehet a betegség korai felismerésében és kezelésében.