A Tisza alföldi szakasza a 19. század közepétől emberi beavatkozások hatására jelentősen megváltozott. Folyószabályozások, partvédőművek és vízlépcsők alakították át a folyó medrét, amely ma szűkebb és mélyebb, mint az Osztrák-Magyar Monarchia idején. Egy új kutatás részletes adatelemzéssel vizsgálta a változásokat és azok hatását a vízgazdálkodásra.
Az idei nyár is rávilágított a klímaváltozás hatásaira: a hosszan tartó aszályt heves zivatarok követték, a hőség pedig éjjel sem engedett pihenést. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói szerint az évszázad végére Európa-szerte nő a 35 °C feletti napok száma, ami komoly egészségügyi kihívásokat hozhat.
Akár 69 százalékkal is mérséklődhet a méhtestrák kialakulásának kockázata azoknál a nőknél, akik minimum tíz évig szednek fogamzásgátló tablettát – derül ki a Semmelweis Egyetem friss tanulmányából. Az elemzés eredményei időarányos védőhatásra utalnak: már rövidebb idejű ún. orális fogamzásgátlás is számottevően csökkentheti a betegség előfordulásának esélyét.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói egy nemzetközi együttműködésben az ALS korai előjeleit fedezték fel. A kutatás a CCL2 kemokin és a CCR2 receptor közötti jelátvitelt vizsgálta, ami kulcsfontosságú lehet a betegség korai felismerésében és kezelésében.
Az ELTE és a BME kutatói a fülbemászó dallamok és személyiségvonások kapcsolatát vizsgálták, feltárva, hogy a dallamtapadás nem csupán kellemetlen élmény, hanem az önismeret és mentális egészség kapuja is lehet. A kutatás 4300 magyar résztvevő bevonásával azt is megmutatta, hogy bizonyos személyiségjegyek, mint a skizotípia vagy a kényszeres gondolatok, befolyásolják a jelenség megélését.
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke 2025-ben megkapta az Európai Tudományos Akadémia Erasmus-érmét. A díjat a diszkrét matematika és számítástechnika területén végzett úttörő munkájáért ítélték oda.
A Széchenyi István Egyetem jelentősen növelte a Tudományos ösztöndíjban részesült kutatók számát, 86 oktató kapott támogatást nemzetközi publikációiért. Az Innovációs ösztöndíj is népszerű, hat sikeres pályázat érkezett szabadalmi kérelmekkel. Az ösztöndíjak akár 2,3 millió forintot is elérhetnek, ösztönözve a tudományos és ipari innovációt.
A porckopás során megváltozó csontszerkezettel kapcsolatos publikációkat gyűjtötte össze, elemezte és értékelte egy kutatócsoport a Debreceni Egyetem adjunktusa, Oláh Tamás részvételével. Tudományos megállapításaik segíthetik a témával kapcsolatos jövőbeni kutatásokat és a gyógyításban is hasznosulhatnak.
A Semmelweis Egyetem mintegy húsz klinikája és tanszéke aktívan részt vett Kapu Tibor magyar űrhajós kiválasztásában, felkészítésében és rehabilitációjában a HUNOR-program keretében. Az egyetem multidiszciplináris orvos-egészségügyi hátteret biztosított, amely nemzetközi szinten is példaértékű.
A Széchenyi István Egyetem az Oxfordi Egyetemmel együttműködve nemzetközi workshopot rendez a közép-bengáli nyelvről, amelyen 11 ország kutatói vesznek részt. A program során különböző történeti korszakokból származó bengáli szövegeket elemzik, és tudományos üléseket tartanak Győrben, a Mosoni-Duna partján.
Az egyéni törekvéseknél sokkal nagyobb szerepet játszik a helyi közösség a moldvai csángók nyelvhasználatában, mint a globális északon – állapítja meg egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem bevonásával készült finn–magyar kutatás.
A világ legrangosabb matematikai kongresszusán, a 2026 júliusában Philadelphiában megrendezendő Nemzetközi Matematikai Kongresszuson Lovász László, a HUN-REN Rényi Intézet kutatóprofesszora tartja az Abel-előadást. A rendezvényen a legjelentősebb matematikai eredményeket mutatják be, és átadják a legfontosabb díjakat, köztük a Fields-érmet is.
A Debreceni Egyetem kutatóinak eredményei új terápiás lehetőségeket nyithatnak a retina kóros érképződésének kezelésében, amely számos súlyos szembetegség kialakulásáért felelős. A kutatás kimutatta, hogy bizonyos hatóanyagokkal gátolható ez a folyamat, ami jelentős előrelépést jelenthet a látásromlás és vakság megelőzésében.
Magyar és olasz kutatók felfedezték, hogy a madarak és denevérek jelentős szerepet játszanak a szőlőültetvények kártevőinek természetes szabályozásában. Ezek a ragadozók nemcsak csökkentik a kártevők számát, hanem mérséklik a terméskiesést is, különösen az erdős környezetben. A fenntartható gazdálkodás elősegítheti jelenlétüket és gazdasági előnyöket hozhat a termelőknek.
A Magyar Tudományos Akadémia tiltakozása ellenére 2025. augusztus 1-jével négy humán tudományi kutatóközpont beolvadt az ELTE-be, megszűnt önállóságuk. Az Akadémia továbbra is támogatja a kutatóközpontokat, de az ingyenes vagyonhasználat feltételeiben nem sikerült megállapodni az ELTE-vel.
A termálvizek, különösen Budapest gyógyfürdői és a Hévízi-tó, jelentős szerepet játszanak Magyarországon az idegenhonos halfajok elterjedésében. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói frissítették a hazai idegenhonos halfajok listáját, és aggasztó változásokat tapasztaltak az elmúlt évtizedekben.
Egy nemzetközi kutatócsoport a 56 millió évvel ezelőtti eocén kori hőmérsékleti maximumot vizsgálja, hogy jobban megértse a jelenkori klímaváltozás jövőbeni hatásait. A kutatás során ősi talajkarbonátokat elemeztek, amelyek segítségével pontosabb képet kaptak az akkori nyári talajhőmérsékletekről és a globális klímaállapotokról.
Ezalatt a száz hónap alatt több jelentős esemény is történt, valamint számtalan kiemelkedő eredményt értek el a szakemberek, amelyekről érdemes megemlékezni. A járványok korában kétségtelen, hogy a hasonló laboratóriumokra nagy szükség van, ugyanis új vagy ismert, de veszélyes kórokozók felbukkanása esetén ezek a laboratóriumok képesek biztonságosan vizsgálni a kórokozókat és kifejleszteni ellenük hatóanyagokat.
Magyar kutatók az elmúlt 20 év kutatási eredményeit elemezve három új utat tártak fel az új gyógyszerek fejlesztésében. Az AstraZeneca és Novartis szakembereivel közösen végzett vizsgálatban több száz kutatási programot vizsgáltak, különösen onkológiai és neurológiai betegségek területén. Az új megközelítések között szerepel a betegséget okozó fehérjék célzott lebontása és a sejten belüli kommunikáció módosítása.
Az idei aszályos nyár súlyos hatással lehet a kukorica, burgonya és alma termésére Magyarországon. A HUN-REN kutatói szerint a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak és hosszabbak lesznek az aszályok, amelyek rontják a talaj minőségét és a terméshozamot. A mesterséges intelligencia és tudatos talajgazdálkodás segíthet az erőforrások optimalizálásában és a szárazságtűrő növények nemesítésében.
Nemcsak a hőhullámok száma nő Magyarországon, hanem a károkozó széllel, intenzív csapadékkal és villámlásokkal kísért zivataros napoké is. Tanulmányukban az ELTE Meteorológiai Tanszék és a HungaroMet kutatói azt vizsgálták, hogyan változott a zivataros napok előfordulása az elmúlt évtizedekben, milyen folyamatok állnak a háttérben, és mire számíthatunk a következő évtizedekben.
