Egy nemzetközi kutatócsoport a 56 millió évvel ezelőtti eocén kori hőmérsékleti maximumot vizsgálja, hogy jobban megértse a jelenkori klímaváltozás jövőbeni hatásait. A kutatás során ősi talajkarbonátokat elemeztek, amelyek segítségével pontosabb képet kaptak az akkori nyári talajhőmérsékletekről és a globális klímaállapotokról.
Ezalatt a száz hónap alatt több jelentős esemény is történt, valamint számtalan kiemelkedő eredményt értek el a szakemberek, amelyekről érdemes megemlékezni. A járványok korában kétségtelen, hogy a hasonló laboratóriumokra nagy szükség van, ugyanis új vagy ismert, de veszélyes kórokozók felbukkanása esetén ezek a laboratóriumok képesek biztonságosan vizsgálni a kórokozókat és kifejleszteni ellenük hatóanyagokat.
Magyar kutatók az elmúlt 20 év kutatási eredményeit elemezve három új utat tártak fel az új gyógyszerek fejlesztésében. Az AstraZeneca és Novartis szakembereivel közösen végzett vizsgálatban több száz kutatási programot vizsgáltak, különösen onkológiai és neurológiai betegségek területén. Az új megközelítések között szerepel a betegséget okozó fehérjék célzott lebontása és a sejten belüli kommunikáció módosítása.
Az idei aszályos nyár súlyos hatással lehet a kukorica, burgonya és alma termésére Magyarországon. A HUN-REN kutatói szerint a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak és hosszabbak lesznek az aszályok, amelyek rontják a talaj minőségét és a terméshozamot. A mesterséges intelligencia és tudatos talajgazdálkodás segíthet az erőforrások optimalizálásában és a szárazságtűrő növények nemesítésében.
Nemcsak a hőhullámok száma nő Magyarországon, hanem a károkozó széllel, intenzív csapadékkal és villámlásokkal kísért zivataros napoké is. Tanulmányukban az ELTE Meteorológiai Tanszék és a HungaroMet kutatói azt vizsgálták, hogyan változott a zivataros napok előfordulása az elmúlt évtizedekben, milyen folyamatok állnak a háttérben, és mire számíthatunk a következő évtizedekben.
A Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán végzett kutatás jelentős előrelépést hozott az ALS, egy jelenleg gyógyíthatatlan idegrendszeri betegség megértésében. Az ALS az izmok fokozatos gyengüléséhez vezet, diagnosztizálása pedig komoly kihívást jelent. A kutatók integratív epigenomikai vizsgálattal térképezték fel a betegség genetikai és epigenetikai hátterét.
A Debreceni Egyetem kutatója, Szántó Magdolna sikeresen szerepelt a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának pályázatán. Az egyetemi adjunktus 188 millió forintot nyert egy kutatócsoport létrehozására, melynek célja, hogy új megközelítést ajánljanak a pikkelysömör terápiájában.
A CLIMANATRES projekt célja a Száva és a Duna menti élőhelyek helyreállításának összehangolása tudományos döntéstámogató eszközökkel. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont vezetésével hat ország együttműködik a természetes élőhelyek fenntarthatóbbá tételén, figyelembe véve az EU célkitűzéseit és a klímaváltozás hatásait.
A Pécsi Tudományegyetem vezetésével a közelmúltban indult nemzetközi projekt célja olyan kék fényű fotoreceptorok tervezése, amelyek jó tulajdonságokkal rendelkeznek, és könnyen felhasználhatók optogenetikai alkalmazásokhoz. A program révén olyan eszközöket fejleszthetnek, amelyek hosszútávon a farmakológiában és a gyógyításban egyaránt hasznosíthatóak lesznek.
Az éghajlatváltozás elkerülhetetlen és súlyos hatásokkal jár az emberiségre és az ökoszisztémákra. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont támogatja az Alkotmánybíróság döntését a klímatörvény újratárgyalásáról, és hangsúlyozza az ökológiai alapú hatásmérséklés és alkalmazkodás fontosságát a klímavédelemben.
Az Axiom Space AX-4 küldetése során a Nemzetközi Űrállomáson rögzített videókban először figyeltek meg gyűrűlidérceket, azaz felhők feletti elektromos eredetű felvillanásokat. Peggy Whitson parancsnok július 4-én készített felvételei a Fülöp-szigetek és Kelet-Indonézia fölött készültek.
A Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungaria közös programján húsz egyetem hallgatói kerestek fenntartható megoldásokat valós vállalati kihívásokra. A július 7. és 14. között zajló Audi Development Camp nemzetközi táborában a résztvevők az ESG alapú vízgazdálkodás témáját dolgozták fel, miközben szakmailag és kulturálisan is fejlődtek.
A Debreceni Egyetem Molekuláris Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszék két professzora, Pócsi István és Emri Tamás, a gomba stresszbiológiai kutatások terén kiemelkedő eredményeket értek el. Kutatásaik humán-, növény- és rovarpatogén gombákra, valamint ipari mikroorganizmusokra fókuszálnak, jelentős ipari és gyógyszerfejlesztési potenciállal. Munkájukat most a Fungal Biology című neves folyóirat ismerte el.
A kedden visszatérő magyar kutatóűrhajós, Kapu Tibor új nyomkövetési módszert vizsgált a Nemzetközi Űrállomáson, egy új magyar matematikai felfedezés látványos demonstrációját mutatta be, és a magyar űrmisszió során a Föld éjszakai féltekéjén zajló aktív zivatartevékenységéről is készültek fotók az űrben.
Domokos Gábor, a BME professzora és Almádi Gergő, az egyetem friss diplomás építészhallgatója nemzetközi figyelmet kapott az első monostabil tetraéder, a Bille felfedezésével. A tudományos sajtó legnagyobb orgánumai, mint a Quanta, New Scientist és Science is beszámoltak a Billéről.
Kevesebb, mint három héttel az első magyarországi okos cochleáris implantátum beültetése után a 11 éves Loránd megkapta a külső egységet is új készülékéhez a Szegedi Tudományegyetemen, ahol megtörténtek az első beállítások.
A Debreceni Egyetem kutatóinak felfedezése áttörést hozhat a gyermekkori elhízás megelőzésében és kezelésében. Több mint 41 millió elhízott gyermek van világszerte, és az elhízás következményei 2030-ra a felnőtt lakosság 60%-át érinthetik. A kutatók az anyatejben találtak egy zsírfélét, amely befolyásolja a babák anyagcseréjét.
A hippokampuszban található helysejtek csak akkor aktívak, ha az élőlény egy adott helyen tartózkodik, ám egy feladat során az idegsejtek fele csendben marad. A HUN-REN KOKI kutatói éber egereken vizsgálták az agysejtek aktivitását, hogy megértsék, miért lesz egy sejt aktív vagy csendes térbeli tájékozódás közben.
Európai falvak biológiai sokféleségét ritkán vizsgálják, pedig ezek a területek fontos ökológiai szerepet tölthetnek be. Egy nemzetközi kutatás feltárta, hogy az erdőkkel körülvett falvakban magasabb a fajgazdagság, míg a városok közelsége javítja az emberi jólétet. A tanulmány hangsúlyozza a fenntartható vidékfejlesztés szükségességét.
A Szegedi Tudományegyetemen átadták a régió egyik legmodernebb, 1,75 petaflops kapacitású mesterséges intelligencia célú szuperszámítógépét. Az új rendszer jelentősen támogatja az egyetem MI-kutatásait, és számos tudományterületen emeli a kutatások színvonalát. Az eseményen stratégiai együttműködést kötöttek a Hewlett Packard Enterprise céggel.
A Balaton környéki vizes élőhelyek nemcsak a nyári kikapcsolódás miatt értékesek, hanem különleges élőviláguk miatt is. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet egyik új kutatása arra világít rá, hogy az emberi tájhasználat milyen hatással van a védett pettyes gőte állományára ebben az érzékeny térségben.
