Digitális páciens-menedzsmentrendszert kellett fejleszteniük a hallgatóknak 24 óra alatt a vezető atomenergetikai vállalat, a Rosatom idei nemzetközi versenyének magyarországi fordulójában. A Debreceni Egyetemen megrendezett Global Hackatom Hungary in Nuclear Medicine eseményén a házigazda intézmény egyik csapata végzett az élen, ők képviselhetik hazánkat az őszi nemzetközi döntőben.
Sajtóközlemények: Tudomány
A Soproni Egyetemen elindult a ClimaPannonia, egy négyéves, közel 7 millió eurós nemzetközi kutatási projekt, amely az éghajlatváltozás mezőgazdasági hatásaihoz való alkalmazkodást célozza. A programban 25 európai partnerintézmény vesz részt, köztük hazai egyetemek, és innovatív, természetalapú megoldásokat tesztelnek valós környezetben.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem idén először intézményként, a 200 éves Magyar Tudományos Akadémiának ítélte oda a Teller Ede-emlékérmet.
2025 májusában Magyarországon szokatlanul hideg tavaszi időjárás uralkodik, ami sokakat meglep, különösen, hogy Norvégiában jobb az idő. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói tanulmányukban vizsgálták az idei tavasz hidegét, annak okait és az évszakok hosszú távú változásait.
Budapest környékén több mint másfél millió ember tiszta ivóvízellátását biztosítják a Duna partján lévő kutak. A HUN-REN és több egyetem kutatói közösen vizsgálták, hogyan jut el a Duna vize a kutakhoz, és milyen szerepet játszik a természetes parti szűrés a víz tisztaságában. A kutatás rámutatott, hogy a Duna vize 2-7 hét alatt éri el a kutakat, és több mint 80%-ban a folyóból származik.
Cholnoky Jenő, a világhírű földrajztudós elveszettnek hitt hagyatéka 2001-ben került elő a Babeș–Bolyai Tudományegyetem raktárából. Több ezer fénykép és térkép dokumentálja a századelő Magyarországát, különösen Erdélyt, és most digitalizálják ezeket a kincseket, amelyek a magyar földrajztudomány fontos részét képezik.
A Balaton élővilága érzékeny a környezeti változásokra, de a parti öv apró szervezetei, mint az inváziós kvagga kagyló, jelentős szerepet játszhatnak a tó tisztán tartásában. Kutatások szerint ezek a kagylók képesek hatékonyan szűrni a szerves szennyezőanyagokat, így hozzájárulhatnak a vízminőség megőrzéséhez.
A vegetációtüzek már nem csak a mediterrán térség problémái: a klímaváltozás és emberi tevékenységek miatt Közép-Európa is egyre inkább veszélyeztetett. Az EASAC legfrissebb tanulmánya hangsúlyozza, hogy Európának, így Magyarországnak is fel kell készülnie a tűz új kockázataira és szerepére.
A Széchenyi István Egyetem aktív szereplője volt a III. Magyar–Marokkói Rektori Fórumnak, ahol dr. Lukács Eszter a magyar felsőoktatás stratégiai céljairól tartott előadást. Az eseményen együttműködési megállapodást kötöttek a marokkói Sultan Moulay Slimane Egyetemmel.
A Széchenyi István Egyetem jogi karának hallgatói kiemelkedő eredményeket értek el az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Több szekcióban is sikeresen szerepeltek, köztük Kőszegi Anita, aki első helyezést ért el a Had- és Rendészettudományi Szekcióban.
A Budapesti Corvinus Egyetem és a Kínai Hongkongi Egyetem Sencseni Kutatóintézete stratégiai partnerséget kötött, amelynek keretében közös K+F-alapú innovációs és inkubációs rendszert hoznak létre. A 14 millió eurós együttműködés célja a tudományos kutatás, technológia- és tudásmegosztás, valamint közös oktatási programok fejlesztése.
Az ETO Futball Kft. és a Széchenyi István Egyetem együttműködési megállapodást kötött, amely a sportegészségügyi kutatásoktól az oktatásfejlesztésen át a közös innovációig terjed. A partnerség támogatja az utánpótlás-nevelést, a sportolók tudományos teljesítményfejlesztését, és elősegíti a sportkarrier és a felsőfokú tanulmányok összehangolását.
Meglepő mechanizmust fedeztek fel a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont és az Országos Onkológiai Intézet kutatói. A kezelés során az emlőráksejtek „zombi” állapotba kerülve túlélik a kemoterápiát, elkerülve ezzel az immunrendszer támadását, később újra aktiválódnak, és újjáépítik a daganatot.
Debrecenben már működik a Zöld Őrszem, egy egyedülálló környezeti ellenőrző rendszer, amely 16 mérőállomással és 2 vízmérő állomással figyeli a város különböző övezeteit. A rendszer a levegő, víz, föld, zaj és biodiverzitás területén gyűjt adatokat, amelyeket folyamatosan elemeznek a Debreceni Egyetem és a HUN-REN Atommagkutató Intézet kutatói.
A Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkja adott otthont a Skót–Magyar Tudós Társaság második találkozójának, amelyen a két nemzet tudományos közösségei közötti együttműködéseket erősítették.
Magyar ökológusok két évtized alatt vizsgálták a Homokhátság természetes gyepeinek változását, és aggasztó eredményre jutottak: a klímaváltozás hatására melegkedvelő, inváziós növényfajok szoríthatják ki a helyi, értékes fajokat.
Roska Botond, a világhírű neurobiológus május 30-án a BME-n tart előadást a látás visszaállításáról optogenetikai módszerekkel. A professzor a bázeli Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology Basel igazgatója, aki jelentős tudományos díjakkal is elismert. Az ingyenes előadásra regisztráció szükséges.
A Széchenyi István Egyetem április 28-án jóváhagyta három műszaki tudományi karának szervezeti átalakítását, hogy jobban alkalmazkodjon az ipari és technológiai változásokhoz. Az átalakítás célja a mérnöki képzések összehangolása és a korszerű technológiákra való fókuszálás.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Színház közösen indítja a „Tudomány éve a Színházban” programsorozatot, amely a tudomány és művészet összetartozását mutatja be. A kezdeményezés célja, hogy a nemzeti kultúra fejlődését szolgálva hidat képezzen a tudomány és a művészet között, különféle színházi előadásokon keresztül.
Május 12-én megnyílt a Szegedi Tudományegyetemen a Gazda-patogén Interakció Központ, amely az antimikrobiális és antifungális terápiák fejlesztésére fókuszál. A központ létrejöttét Karikó Katalin, a Nobel-díjas kutató is támogatta. Az intézmény célja a gombás fertőzések elleni hatékony biológiai kezelések kidolgozása.
A betegnek pitvari lebegés miatt volt szüksége a beavatkozásra. A jobb képalkotást lehetővé tevő és a hagyományos, röntgenes ablációhoz képest sugárzással sem járó eljárást európai szinten is az elsők között végezték el a Semmelweis Egyetemen, a katétereket gyártó cég legújabb térképezési szoftverét pedig a régióban először alkalmazták a műtét során.