A kutatók eredményei arra mutatnak, hogy az időjárás kevésbé kiszámítható a Sarkvidék–Egyenlítő hőmérsékletkülönbség csökkenése esetén.
Sajtóközlemények: Tudomány
Magyar kutatók igazolták először hogyan járul hozzá a dohányfüst a krónikus hasnyálmirigy gyulladás kialakulásához és miért tehető felelőssé a folyamatosan fennálló gyulladásért.
A legújabb kutatások szerint az eddig ismert közel-keleti eseteknél több tízezer évvel korábbra datálódik a tuberkulózis fertőzés megjelenése az emberi népességekben.
A műtét célja az volt, hogy a 24 éves beteg a későbbiekben gyermeket vállalhasson.
Magyar kutatók a Csomádot vizsgálva tárták fel a vulkánkitörés előtti jeleket, munkájuk segít a vulkáni veszély előrejelzésében, és ráirányítja a figyelmet a látszólag inaktív tűzhányókra is.
Mindkét projekt 2026-ig tart, és a kutatók szerint komolyan hozzájárulnak majd a hazai és az európai kvantumtechnológiai fejlesztésekhez mind a tudományos, mind az ipari felhasználók számára.
Magyar kutatók különböző klímaváltozási forgatókönyvek szerint kísérletben vizsgálták a fitobentosz algarendszer szerkezetét és működését a kutatóintézet tihanyi szabadtéri mezokozmosz-rendszerében.
A Debreceni Egyetem kutatóorvosai brit és olasz kollégáikkal közösen a cink fontos szerepére világítottak rá egyes gombafajok tekintetében.
Hosszan tanuljuk, de kevesen értjük, ezért érdemes fenntarthatósági szempontból újragondolni a matematikához való viszonyunkat – állítja Farkas-Kis Máté, a Corvinus egyetem kutatója.
Az extrém miniatürizációval, új anyagrendszerek alkalmazásával merőben új és komplex érzékelési megoldások kerülhetnek az orvosok és a farmakológusok kezébe.
A létesítményben az állatbetegségek kórokozóit vizsgálják, valamint vakcina kipróbálási vizsgálatok zajlanak majd.
Már a kukoricatermés előzetes becslésénél is lehet hasznosítani azokat az új összefüggéseket és számításokat, amelyeket a Debreceni Egyetem kutatói fedeztek fel.
A HCEMM-SZBK Metabolikus Rendszerbiológia kutatócsoportja Dr. Papp Balázs és Liska Orsolya vezetésével új módszert fejlesztenek ki az emberi anyagcserefolyamatok evolúciójának megismerésére.
Kérdés, hogy egy faj terjedőképessége elég gyors-e, hogy követni tudja a neki megfelelő élőhelyeket. Ennek vizsgálatára dolgoztak ki egy új módszert magyar kutatók.
A kutatók 14-16 éves, fejlődési szempontból tipikus és ADHD-val diagnosztizált fiatalok jelentkezését várják az egészséges neurokognitív fejlődés folyamatainak jobb megértését célzó kutatásban való részvételre.
Jelentősen javítani lehetne egyes gyógyszerek hatékonyságát annak az új módszernek a segítségével, amit a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán dolgoztak ki.
A mágnesezett öntözővíz elősegíti a növények növekedését és fejlődését, fokozza a hozamot, és javítja a termés minőségét is – igazolták a Debreceni Egyetem MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ kutatóinak vizsgálatai.
A cukorbetegek, az 55 évnél idősebbek és a férfiak a legérzékenyebbek a szív- és érrendszeri betegségeket kiváltó légköri jelenségek változásaira a Semmelweis Egyetem friss kutatása szerint.
Még soha egyetlen távcső sem volt képes ennyire éles fotókat készíteni ilyen széles égterületről, és egyúttal ilyen messzire tekinteni a távoli univerzumba.
Az ELKH-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport és az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogy a két faj egyedei mennyire ügyesen követik az emberi mutatást.
Lengyel Ádám, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar pénzügy-számvitel szakos hallgatója nyerte meg a London Stock Exchange Group Workspace Portfolio Management versenyét.