A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programja 2025-ben újabb 21 kutatócsoport létrehozását támogatja, összesen 4,3 milliárd forint értékben. A program célja a fiatal kutatók és kimagasló teljesítményű szakemberek támogatása, ezzel erősítve a hazai tudományos kiválóságot.
Sajtóközlemények: Tudomány
A kutatói kiválóság elismerése és az intézmény globális láthatóságának további növelése a célja a győri Széchenyi István Egyetem Tudományos Ösztöndíjának, amelynek legújabb kiírása nemrégiben jelent meg. A támogatás mértéke a nemzetközi élvonalba tartozó publikációk esetén publikációnként akár a 2,3 millió forintot is elérheti.
A 2024-es nemzetközi gólyafelmérés előzetes eredményei szerint a világ állománya 330 000 párra nőtt, ami jelentős növekedés az 1984-es adatokhoz képest. Magyarországon a gólyapopuláció stabil, az elmúlt években ismét emelkedett a költőpárok száma, bár az időjárási és környezeti kihívások továbbra is fenyegetik a faj jövőjét.
A csúcskategóriás hallásjavítás legújabb, globálisan is csak nemrég bemutatott eszközét ültették be 2025. június 25-én az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinikáján. A világ első és egyetlen okos cochleáris implantátumát egy kisfiú, Loránd kapta, akinek ezzel esélye is lett arra, hogy visszakapja a tökéletes hallás lehetőségét, amit apránként veszített el a hallókészülékének használata ellenére is.
A Semmelweis Egyetem két űrbeli kutatásban vesz részt a Nemzetközi Űrállomáson, Kapu Tibor magyar űrhajós kéthetes küldetéséhez kapcsolódóan. Az egyik projekt az űrutazás egészségügyi hatásait vizsgálja telemedicinás módszerekkel, a másik pedig nanoszálas szemészeti gyógyszerformuláció alkalmazását teszteli mikrogravitációs környezetben.
A Velencei-tó, hazánk harmadik legnagyobb, bár igen sekély tava, gyorsabban melegszik, mint a környező levegő, különösen nyáron. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói 1971 és 2024 közötti adatok alapján vizsgálták a tó hőmérsékletének változását, amely jelentős hatással van a tó ökoszisztémájára és vízminőségére.
Kapu Tibor magyar űrhajós a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet megbízásából a Föld éjszakai féltekéjén zajló zivatartevékenységet fotózza majd az űrből. A kísérlet célja a villámaktivitás és elektromos fényjelenségek megfigyelése, melyek az éghajlatkutatásban is hasznosíthatók lesznek.
Nemzetközi kutatócsoport bizonyította az alföldi népesség kontinuitását egy drasztikus átalakulásokkal járó új korszak, a rézkor kezdetén. A legmodernebb genetikai elemzések alkalmazásával kimutatták, hogy az egymáshoz közeli, hasonló anyagi kultúrát használó és hasonló temetkezési rítusokat követő közösségek egymástól alapvetően eltérő rokonsági rendszerekben éltek az i.e. 5. évezred második felében.
Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért 2025. május 29-én tartotta harmadik vitaülését, ahol a magyar egészségügy jövőjéről és a tudományos-technikai fejlődés gyakorlati alkalmazásáról esett szó. A rendezvény célja egy MTA-állásfoglalás elkészítése, amely a globális egészségügyi kihívásokra adna választ, különös tekintettel az elöregedő társadalom igényeire és a költséghatékony ellátórendszerre.
Az MTA Elnöksége egyhangúlag elutasítja a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat egységének megbontását, amely a kutatóhálózat szétzilálódásához és a magyar kutatási rendszer megrendüléséhez vezethet. Az Elnökség kész a négy érintett kutatóközpont átvételére, és a működés költségeinek biztosítására az egységes feltételek mellett.
A chilei Vera C. Rubin Obszervatórium a világ legnagyobb kameráját rejti, és tíz évig fogja folyamatosan kémlelni a déli égboltot, színes, ultra nagy felbontású filmet készítve minden változásról. A 8,4 méter tükörátmérőjű távcsövet Charles Simonyiról nevezték el. A magyar származású Simonyi már kétszer járt az űrben, és jelentős pénzadománya hozzájárult ahhoz, hogy a teleszkóp főtükrének készítése már 2008-ban elkezdődhetett. Az égboltfelmérésben magyar kutatók is részt vesznek.
Az ELTE és a Bosch 2020-ban alapították Magyarország első mesterséges intelligencia ipari tanszékét, amely az elmúlt öt évben jelentősen hozzájárult a hazai felsőoktatás és ipari kutatás-fejlesztés kapcsolatának erősítéséhez. A partnerség további öt évre szóló folytatása új távlatokat nyit az önvezető járművek és automatizált gyárak fejlesztésében.
A BME Építőmérnöki Kar konferenciáján az építőipar digitalizációjának és mesterséges intelligencia alkalmazásának fontosságát hangsúlyozták. A rektor kiemelte az ipari együttműködés szükségességét az oktatásban, míg a dékán az adatok hatékony kezelését csak MI-vel tartja lehetségesnek. Az oktatásban új képzések és gyakorlatorientált módszerek jelennek meg, hogy a hallgatók felkészüljenek a jövő kihívásaira.
Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat 2025-ben 155 fiatal kutató nyerte el, akik kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítményükkel érdemelték ki a támogatást. Az ösztöndíj célja a fiatal kutatók pályájának támogatása és az MTA doktora cím elnyerésére való felkészítés.
A HUN-REN Irányító Testülete 2025. június 20-án döntött arról, hogy négy bölcsész- és társadalomtudományi kutatóközpont az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez kerül. A központok egységes szerkezetben, teljes intézeti struktúrával és munkatársi állománnyal integrálódnak az ELTE-be. A döntés nem érinti a természettudományos központokat.
A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet legfrissebb jelentése szerint Parajd térségében a vízbetörés óta nem észleltek hirtelen felszínmozgásokat. Évi néhány milliméteres elmozdulásokat mutatnak a radar-interferometriai vizsgálatok, amelyek összhangban vannak korábbi becslésekkel.
Június 17-én volt a szárazság világnapja, amely nem ünnep, hanem figyelmeztetés az elsivatagosodás és a talajromlás veszélyeire. Az idei aszály Magyarországon egyre súlyosabb, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói pedig az extrém nyárkezdetet elemzik, amely a 2022-es rekordévvel vetekszik.
A HUN-REN ÖK ÖBI kutatócsoport 17–25 éven át vizsgálta homoki gyepek helyreállítását, különböző beavatkozásokkal, mint az őshonos fajok vetése és kaszálás. Az egynyári özönnövények visszaszorítása sikeres volt, de az évelők terjedése továbbra is komoly kihívást jelent. A kutatás rámutat a táji léptékű megközelítés szükségességére a hatékony védekezéshez.
„Nincs olyan vizsgált terület – a légkörtől a vizekig, a talajtól az élővilágig, beleértve az emberi egészséget is –, ahol ne lennének kimutathatók a klimatikus változások, amelyek egyértelműen negatív irányúak.” Az MTA szakmai álláspontját a Klímatörvényről egy ad hoc elnöki bizottság fogalmazta meg, az Alkotmánybíróság megkeresésének eleget téve.
A kutatási hálózat a magyar KFI-rendszer egyedülálló értéke, amely eredeti diszciplináris összetételében képes a legjobb teljesítményt nyújtani. Ezért érvel az Akadémia kezdettől fogva a hálózat egyben tartása mellett, és tartja fenn készségét a kutatási hálózat befogadására.
A parajdi sóbánya környékén bekövetkezett környezeti katasztrófa miatt sós víz jutott a Korond-patakba, veszélyeztetve a Maros és a Küküllők élővilágát. Az SZTE kutatói mérésekkel követték nyomon a sókoncentráció változását a Maros folyón és azt tapasztalták, hogy a koncentráció nem érte el a hazai határértékeket.