Tavasszal az ültetések időszakában fontos odafigyelni arra, hogy ne telepítsünk invazív fajokat a kertünkbe és környezetünkbe. Ezek ugyanis komoly veszélyt jelentenek a helyi ökoszisztémákra, mivel gyors terjedésükkel kiszorítják az őshonos növény- és állatfajokat. Európában jelenleg 1677 veszélyeztetett faj áll védelem alatt, miközben az invazív fajok egyre nagyobb területet hódítanak meg.
Sajtóközlemények: Tudomány
Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, reagál Schmidt Mária blogbejegyzésére, amely súlyos tévedéseket és félrevezetéseket tartalmaz az Akadémiával kapcsolatban. Az elnök hangsúlyozza az Akadémia tudományos autonómiáját, valamint a tudományos minőség és etika védelmét.
A gyerekek többféleképpen ismerhetik meg a körülöttük lévő világot. Segíthetik őket felnőttek a tudásuk „pedagógiai” átadásával, vagy önállóan is felfedezhetik a környezetüket, saját tapasztalatokat szerezve. Magyar kutatók azt vizsgálták, hogy a két tanulási folyamat milyen kapcsolatban van egymással.
Magyar és kazah szakemberek kutatási eredményeiből kiderül, amint a kiszáradás miatt időszakossá válik a tó – ami sajnos globálisan egyre több természetes vizet is fenyeget –, a vízimadarak hatása egyre erősebbé válik. Így ezt a jelenséget figyelembe kell venni a természetvédelmi erőfeszítések tervezése során is.
Március 31-én jelentették be a 2025-ös Webby Awards döntőseit, és az „internet Oscarjaként” is emlegetett elismerésre idén a “Weboldal és mobiloldal – Tudomány” kategóriában a szakmai zsűri egy magyar honlapot is jelölt a legjobb öt esélyes közé. A Corvinus Egyetemen, a César Hidalgo vezette Kollektív Tanulás Központ által fejlesztett Rankless felület rangos jelöltekkel került egy listára.
Új, az eddigieknél jóval hatékonyabb hordozóanyagot fejlesztettek ki a biológiai szúnyogirtáshoz HUN-REN TTK kutatói, együttműködésben az ELTE és a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatóival. Az új anyag nemcsak az irtószerek hatékonyságát növeli, hanem környezetbarát is.
Hogyan alkalmazkodott az élet a Föld drasztikus változásaihoz, mint amilyen a légkör oxigéntartalmának jelentős növekedése volt? A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói különleges megállapítást tettek az évmilliárdokkal ezelőtt élő baktériumokkal kapcsolatban.
A kisfilmből nem csupán az derül ki, hogy milyen feladatai vannak napjainkban a társadalomkutatóknak, hanem az is, hogy milyen sok területen tudnak segíteni kutatási eredményeikkel a döntéshozóknak.
Negyedik éve tanul a győri Széchenyi István Egyetemen az etióp Ayele Chala, aki az intézmény Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolájában építőmérnöki PhD-képzésben vesz részt. A doktorandusz a nemzetközi hallgatók számára is elérhető ösztöndíjprogramok révén két alkalommal is a kutathatott a Temesvári Műszaki Egyetemen, és ennek köszönhetően jelentős szakmai tapasztalatra tett szert.
Hogyan alkalmazkodnak a különböző fajok a felszálló légáramlatokhoz, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki belőlük? Egy nemzetközi kutatócsoport feltárta e légi mesterség szabályait, megmutatva, hogy a madarak hogyan optimalizálják repülésüket morfológiai jellemzőik és a környezeti feltételek alapján.
A természet sokszínűsége drámai tempóban csökken, a Föld élővilága egyre gyorsabban változik, a fajok száma csökken, a fajközösségek átalakulnak – mindezt az emberi tevékenység hajtja. Egy nemzetközi kutatócsoport, amelyben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet is részt vett, minden eddiginél átfogóbb vizsgálatot végzett a témában.
A korban, amikor releváns kérdés, hogy mely munkaköröket hagyja majd érintetlenül a mesterséges intelligencia, nehéz elképzelni, hogy az emberi civilizáció egyik legősibb szerszámán lehet még javítani. Viszont a BME kutatóinak ekeszabadalma minden eddiginél hatékonyabbá teszi a talajforgatás folyamatát.
A Soproni Egyetem kutatói régóta dolgoznak azon, hogy a hazai építőipar számára megfizethető, fenntartható, hazai alapanyagokból készülő faalapú építőanyagok álljanak rendelkezésre. Ezirányú kutatási projektjeiket és az előremutató megoldásokat a Construmán is bemutatják majd a szakemberek.
Karikó Katalin, May-Britt Moser, Edward Moser, Aaron Ciechanover Nobel-díjas kutatók és az Abel-díjas Lovász László, az MTA volt elnöke is részt vesz az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága rendezvényén az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia megújult székházában.
A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont egyik friss kutatása szerint – melyben 2013 és 2020 között Európa 657 régióját vizsgálták – összefüggés van a levegőszennyezés és a csökkenő termékenységi ráta között, ennek pedig az egészségügyi mellett jelentős politikai következményei is vannak.
A világ vezető kutatói hamarosan azért érkeznek Budapestre, hogy elmélyítsék a föld- és környezettudományok, valamint az élettudományok közötti párbeszédet, és válaszokat keressenek a térségünket is érintő tudományos kérdésekre, összefüggésekre. Az esemény első szekcióját mutatjuk be, amelyben a Föld és a környezetünk összefüggéseit veszik górcső alá.
A Miskolci Egyetem és az ausztriai Montanuniversität Leoben új, közös anyagmérnöki, kőolajmérnöki és földtudományi kettős diplomát adó mesterképzési programokkal erősíti hosszú távú együttműködését.
Széchenyi István örökké aktuális, személyiségének ereje másfél évszázaddal halála után is vonzza az embereket. Vajon miért érezzük ennyire közel magunkhoz? Többek között erre keresi a választ Csorba László Széchenyi István című könyvének legújabb kiadása és a Czinege Szilvia szerkesztésében megjelent „…a Tudós Társaság dolgában”: Válogatás Széchenyi István gróf levelezéséből című levelezéskötet.
A fényszennyezés egyaránt káros hatással van az emberi szervezetre és az élővilágra, mégis úgy fest, kevés figyelem jut rá az új gigaberuházások kivitelezésénél. Éltető Andrea, a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézet kutatójának elemzéséből kiderül, hogyan lesznek világosabbak az éjszakáink, ahogy Magyarország akkunagyhatalommá válik.
Európai összefogással – közte ÖK-s kutatók részvételével – végzett populációbiológiai kutatás eredményei jelentek meg a rangos Journal of Ecology folyóiratban. A közösségi tudományra épülő munka során 30 országban, mintegy 5200 helyszínen mérték fel a tavaszi kankalin virágzási jellemzőit.
A szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem (NTU) professzora, Srinivasan Madhavi vehette át a napokban a győri Széchenyi István Egyetem által először átadott Arraboniensis Distinguished Professor címet, amelyet példaértékű nemzetközi tudományos közösségépítési és kutatás-fejlesztési tevékenységével érdemelt ki.