Sajtóközlemények: mta

Az MTA 200 éves jubileuma alkalmából szeptemberben a Fizikai Tudományok Osztálya izgalmas előadásokkal és kísérletekkel várja az érdeklődőket. Szapudi István kozmológiai előadása az Univerzum történetét és rejtélyeit tárja fel, míg a kvantumelmélet és fizikai kísérletek is fókuszba kerülnek a rendezvénysorozatban.

Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért 2025. május 29-én tartotta harmadik vitaülését, ahol a magyar egészségügy jövőjéről és a tudományos-technikai fejlődés gyakorlati alkalmazásáról esett szó. A rendezvény célja egy MTA-állásfoglalás elkészítése, amely a globális egészségügyi kihívásokra adna választ, különös tekintettel az elöregedő társadalom igényeire és a költséghatékony ellátórendszerre.

Az MTA Elnöksége egyhangúlag elutasítja a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat egységének megbontását, amely a kutatóhálózat szétzilálódásához és a magyar kutatási rendszer megrendüléséhez vezethet. Az Elnökség kész a négy érintett kutatóközpont átvételére, és a működés költségeinek biztosítására az egységes feltételek mellett.

„Nincs olyan vizsgált terület – a légkörtől a vizekig, a talajtól az élővilágig, beleértve az emberi egészséget is –, ahol ne lennének kimutathatók a klimatikus változások, amelyek egyértelműen negatív irányúak.” Az MTA szakmai álláspontját a Klímatörvényről egy ad hoc elnöki bizottság fogalmazta meg, az Alkotmánybíróság megkeresésének eleget téve.

A kutatási hálózat a magyar KFI-rendszer egyedülálló értéke, amely eredeti diszciplináris összetételében képes a legjobb teljesítményt nyújtani. Ezért érvel az Akadémia kezdettől fogva a hálózat egyben tartása mellett, és tartja fenn készségét a kutatási hálózat befogadására.

Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya 2025 júniusában állást foglalt az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosítási tervezetével kapcsolatban. A javaslat bővítené a tarvágás alkalmazását őshonos fafajú, természetvédelmi rendeltetésű erdőkben, amit a Biológiai Tudományok Osztálya ökológiailag fenntarthatatlannak tart.

Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén. Az Akadémiai Aranyérem a Magyar Tudományos Akadémia legrangosabb tudományos díja, amellyel a díjazott teljes tudományos munkásságát ismerik el.

Miként járul hozzá a néptánc azoknak az agyi mechanizmusoknak a megértéséhez, amelyek növelik az agy ellenálló képességét az öregedéssel szemben? Ez is kiderül abból az interjúból, amelyet Vidnyánszky Zoltán neurobiológussal, az MTA doktorával, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont, Agyi Képalkotó Központjának vezetőjével készített az mta.hu.

A Magyar Tudományos Akadémia 198., rendkívüli közgyűlése 182 igen szavazattal, 141 ellenében elfogadta az MTA Elnökségének előterjesztését arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia eladja a kutatóhálózat által használt vagyonelemeit a magyar államnak 80 milliárd forint ellentételezésért azzal a céllal, hogy ezen ingatlanok maradéktalanul az azokat jelenleg is használó kutatóhálózat tulajdonába kerüljenek.

Az amerikai John J. Hopfieldnek és a kanadai Geoffrey E. Hintonnak ítélték oda 2024-ben a fizikai Nobel-díjat – jelentették be kedden Stockholmban a Svéd Királyi Akadémián. A két kutató a gépi tanulás mesterséges neurális hálózatokkal való lehetővé tételéhez járult hozzá úttörő jelentőségű eredményeivel

Két érdekes tudományos előadást tartanak október 3-án a Műegyetemen a Magyar Tudományos Akadémia és a BME közös szervezésében. A két előadó: Barabási-Albert László, a bostoni Northeastern Egyetem Komplex Hálózati Kutatóközpont Robert Gray Dodge hálózatkutató professzora és Baranyi József professzor matematikus, tudományos tanácsadó.

A kutatók megállapították, hogy a korábbi felfogással ellentétben a parti madarak szaporodási és utódgondozási viselkedését jobban befolyásolják a társas viszonyok, mint az ökológiai körülmények. Eredményeiket a világ egyik legfontosabb tudományos folyóiratában, az amerikai Proceedings of the National Academy of Sciencesben (PNAS) publikálták.

A James Webb űrtávcső műszereinek kalibrációjához, a csillagok és exobolygók színképében megjelenő molekulák – mint például a víz – elnyelési sávjainak megkülönböztetéséhez elengedhetetlen egy pontos elméleti csillagszínkép-adatbázis elkészítése. A munkában az MTA-ELTE Lendület Tejútrendszer Kutatócsoport is részt vett.