Az MTA Könyvtár és Információs Központ 1826-ban, gróf Teleki József harmincezer kötetes családi könyvtárának felajánlásával kezdte meg működését. A reformkori intézményteremtés jegyében alakult könyvtár a tudományos kutatás és a nemzeti művelődés szolgálatában áll, ma pedig a digitális tudományos világ felé nyit.
Joseph Haydn, a 18. századi zeneszerző, szerzői jogi küzdelmeit vizsgálja Vékás Lajos jogtudós előadása, amelyben Haydn korának kaotikus jogi viszonyai és szerződésszegései kerülnek fókuszba. Az előadást kamarazenei betétek színesítik, bemutatva a szerzői jogvédelem kialakulásának kezdeti lépéseit.
Az MTA 200. évfordulóján a Rozsondai házaspár az évszázad legnagyobb könyvadományát ajándékozta az Akadémia könyvtárának. A 64 kötetből álló gyűjtemény 15-16. századi ritkaságokat tartalmaz, köztük 18 egyedi példányt, jelentősen gazdagítva a magyar kulturális örökséget és tudományos kutatást.
Az MTA 200 éves jubileuma alkalmából szeptemberben a Fizikai Tudományok Osztálya izgalmas előadásokkal és kísérletekkel várja az érdeklődőket. Szapudi István kozmológiai előadása az Univerzum történetét és rejtélyeit tárja fel, míg a kvantumelmélet és fizikai kísérletek is fókuszba kerülnek a rendezvénysorozatban.
Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért 2025. május 29-én tartotta harmadik vitaülését, ahol a magyar egészségügy jövőjéről és a tudományos-technikai fejlődés gyakorlati alkalmazásáról esett szó. A rendezvény célja egy MTA-állásfoglalás elkészítése, amely a globális egészségügyi kihívásokra adna választ, különös tekintettel az elöregedő társadalom igényeire és a költséghatékony ellátórendszerre.
Az MTA Elnöksége egyhangúlag elutasítja a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat egységének megbontását, amely a kutatóhálózat szétzilálódásához és a magyar kutatási rendszer megrendüléséhez vezethet. Az Elnökség kész a négy érintett kutatóközpont átvételére, és a működés költségeinek biztosítására az egységes feltételek mellett.
„Nincs olyan vizsgált terület – a légkörtől a vizekig, a talajtól az élővilágig, beleértve az emberi egészséget is –, ahol ne lennének kimutathatók a klimatikus változások, amelyek egyértelműen negatív irányúak.” Az MTA szakmai álláspontját a Klímatörvényről egy ad hoc elnöki bizottság fogalmazta meg, az Alkotmánybíróság megkeresésének eleget téve.
A kutatási hálózat a magyar KFI-rendszer egyedülálló értéke, amely eredeti diszciplináris összetételében képes a legjobb teljesítményt nyújtani. Ezért érvel az Akadémia kezdettől fogva a hálózat egyben tartása mellett, és tartja fenn készségét a kutatási hálózat befogadására.
Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya 2025 júniusában állást foglalt az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosítási tervezetével kapcsolatban. A javaslat bővítené a tarvágás alkalmazását őshonos fafajú, természetvédelmi rendeltetésű erdőkben, amit a Biológiai Tudományok Osztálya ökológiailag fenntarthatatlannak tart.
Május 6. és október 26. között látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg, hanem valamennyi érdeklődőt, akit foglalkoztat, miként formálja a tudás és a tudomány mindennapi életünket.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén. Az Akadémiai Aranyérem a Magyar Tudományos Akadémia legrangosabb tudományos díja, amellyel a díjazott teljes tudományos munkásságát ismerik el.
Miként járul hozzá a néptánc azoknak az agyi mechanizmusoknak a megértéséhez, amelyek növelik az agy ellenálló képességét az öregedéssel szemben? Ez is kiderül abból az interjúból, amelyet Vidnyánszky Zoltán neurobiológussal, az MTA doktorával, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont, Agyi Képalkotó Központjának vezetőjével készített az mta.hu.
Hogyan írja át a közösségi média a politikusok és állampolgárok kapcsolatát? Ez az a kérdés, amire választ keres az MTA támogatásával Bene Márton politológus a „Politikai Képviselet a Közösségi Média Korában” Lendület-kutatócsoport vezetője.
A Magyar Tudományos Akadémia 198., rendkívüli közgyűlése 182 igen szavazattal, 141 ellenében elfogadta az MTA Elnökségének előterjesztését arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia eladja a kutatóhálózat által használt vagyonelemeit a magyar államnak 80 milliárd forint ellentételezésért azzal a céllal, hogy ezen ingatlanok maradéktalanul az azokat jelenleg is használó kutatóhálózat tulajdonába kerüljenek.
Az MTA közleménye a kutatóhálózati ingatlanvagyonának sorsát és a várható eladásával kapcsolatos főbb kérdéseket tárgyalja, beleértve az ingatlanok értékbecslését, a kormány ajánlatát, valamint az Akadémia álláspontját a helyzetről.
Hogyan alakul a következő időszakban a légúti, ezen belül pedig a COVID-19 által okozott megbetegedések száma? Melyek a védekezés leghatékonyabb formái, és mely vakcinákat javasolja az Európai Gyógyszerügynökség? Ezekre a kérdésekre is választ ad az mta.hu-nak írt összefoglalójában Sarkadi Balázs orvosbiológus.
Az amerikai John J. Hopfieldnek és a kanadai Geoffrey E. Hintonnak ítélték oda 2024-ben a fizikai Nobel-díjat – jelentették be kedden Stockholmban a Svéd Királyi Akadémián. A két kutató a gépi tanulás mesterséges neurális hálózatokkal való lehetővé tételéhez járult hozzá úttörő jelentőségű eredményeivel
Két amerikai kutató – Victor Ambros fejlődésbiológus és Gary Ruvkun molekuláris biológus – kapta a mikroRNS felfedezéséért és a poszttranszkripciós génszabályozásban betöltött szerepének feltárásáért az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.
Két érdekes tudományos előadást tartanak október 3-án a Műegyetemen a Magyar Tudományos Akadémia és a BME közös szervezésében. A két előadó: Barabási-Albert László, a bostoni Northeastern Egyetem Komplex Hálózati Kutatóközpont Robert Gray Dodge hálózatkutató professzora és Baranyi József professzor matematikus, tudományos tanácsadó.
A kutatók megállapították, hogy a korábbi felfogással ellentétben a parti madarak szaporodási és utódgondozási viselkedését jobban befolyásolják a társas viszonyok, mint az ökológiai körülmények. Eredményeiket a világ egyik legfontosabb tudományos folyóiratában, az amerikai Proceedings of the National Academy of Sciencesben (PNAS) publikálták.
A James Webb űrtávcső műszereinek kalibrációjához, a csillagok és exobolygók színképében megjelenő molekulák – mint például a víz – elnyelési sávjainak megkülönböztetéséhez elengedhetetlen egy pontos elméleti csillagszínkép-adatbázis elkészítése. A munkában az MTA-ELTE Lendület Tejútrendszer Kutatócsoport is részt vett.
