A nyereményjátékok már nem csupán kiegészítői a vásárlásnak – sokak számára jelentenek ezek komoly vonzerőt az üzlet kiválasztása során. Egy apró meglepetés, egy garantált ajándék vagy a lehetőség egy nagyobb nyereményre – ezek a plusz élmények egyre többeket motiválnak. Egy friss felmérés szerint a vásárlók több mint háromnegyede hajlandó többet költeni, ha ezzel nyerési esélyt szerezhet.
Sajtóközlemények: kutatás
Videósorozattal népszerűsíti hallgatói kutatási eredményeit a győri Széchenyi István Egyetem. Az egyedülálló kezdeményezés motivációt jelenthet a középiskolásoknak, az egyetemistáknak és az intézmény alumnijainak a tudomány művelése és a tudományos pálya iránt.
Egy anyák napja apropójából készült országos reprezentatív kutatás szerint tízből hat magyar legalább hetente beszél az édesanyjával, és ha nem tudnak személyesen találkozni, leggyakrabban mobilon tartják a kapcsolatot. Ilyenkor az esetek több mint felében legalább tíz percet beszélgetnek, viszont inkább praktikus kérdésekről, és kevésbé jellemzőek az érzelmeket is érintő témák.
Ha egy ér, akár szervátültetés, szívinfarktus vagy stroke esetében elzáródik, az érintett szerv oxigénhiányt szenved, és a sejtek vészjeleket juttatnak a felszínükre. Az ELTE Természettudományi Kar és a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont közös cégében dolgozó kutatók egy olyan egyedülálló hatóanyagot alkottak meg, amely megvédi a szervezetet az oxigénhiányt követő károsodástól.
Egy országos kutatás szerint a magyarok zöme 40 Celsius-fokon mos, holott a ruhák átlagos szennyezettsége mellett, valamint a megfelelő mosószer használatával sokszor alacsonyabb hőmérséklet is elegendő volna. A Coccolino most összegyűjtötte a kutatás legfontosabb tanulságait, valamint hasznos tippeket is ad a mosás megkönnyítéséhez.
A világ mesterséges intelligencia legkiválóbb kutatói találkoznak Budapesten, hogy a legújabb fejlesztésekről, trendekről és áttörésekről beszéljenek. A háromnapos „AI Symposium 2025” a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem (NTU) közös szervezésében valósul meg.
A projekt történeti, politológiai és szociológiai szempontból elemzi az Európai Unió és a Keleti Partnerség országainak demokráciáit, a polgárok politikai részvételét. E vizsgált országok között találjuk Spanyolországot, Ukrajnát, Portugáliát, Georgiát, Lengyelországot, Moldovát, Romániát, Németországot, Olaszországot és Svédországot.
A Miskolci Egyetem kutatói megvizsgálták, mi befolyásolja a háztartási napelemek telepítését, és meglepő eredményekre jutottak. Szokásainkról, preferenciáinkról árulkodik a vizsgálat, egyúttal felfedi azt is, hogy hol terhelik a lakossági betáplálások legjobban az elektromos hálózatot, és hol vannak “hideg foltok”, ahol még biztosan elférne jó pár napelem.
Az együttműködés keretében feltérképezik az erős növekedési potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozásokat, továbbá a növekedési lehetőségek kiaknázása érdekében közös platformokat hoznak létre a hazai pénzintézetekkel, tudásközpontokkal, egyetemekkel.
A gyerekek többféleképpen ismerhetik meg a körülöttük lévő világot. Segíthetik őket felnőttek a tudásuk „pedagógiai” átadásával, vagy önállóan is felfedezhetik a környezetüket, saját tapasztalatokat szerezve. Magyar kutatók azt vizsgálták, hogy a két tanulási folyamat milyen kapcsolatban van egymással.
Új, az eddigieknél jóval hatékonyabb hordozóanyagot fejlesztettek ki a biológiai szúnyogirtáshoz HUN-REN TTK kutatói, együttműködésben az ELTE és a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatóival. Az új anyag nemcsak az irtószerek hatékonyságát növeli, hanem környezetbarát is.
Hogyan alkalmazkodott az élet a Föld drasztikus változásaihoz, mint amilyen a légkör oxigéntartalmának jelentős növekedése volt? A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói különleges megállapítást tettek az évmilliárdokkal ezelőtt élő baktériumokkal kapcsolatban.
Negyedik éve tanul a győri Széchenyi István Egyetemen az etióp Ayele Chala, aki az intézmény Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolájában építőmérnöki PhD-képzésben vesz részt. A doktorandusz a nemzetközi hallgatók számára is elérhető ösztöndíjprogramok révén két alkalommal is a kutathatott a Temesvári Műszaki Egyetemen, és ennek köszönhetően jelentős szakmai tapasztalatra tett szert.
Hogyan alkalmazkodnak a különböző fajok a felszálló légáramlatokhoz, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki belőlük? Egy nemzetközi kutatócsoport feltárta e légi mesterség szabályait, megmutatva, hogy a madarak hogyan optimalizálják repülésüket morfológiai jellemzőik és a környezeti feltételek alapján.
A természet sokszínűsége drámai tempóban csökken, a Föld élővilága egyre gyorsabban változik, a fajok száma csökken, a fajközösségek átalakulnak – mindezt az emberi tevékenység hajtja. Egy nemzetközi kutatócsoport, amelyben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet is részt vett, minden eddiginél átfogóbb vizsgálatot végzett a témában.
Karikó Katalin, May-Britt Moser, Edward Moser, Aaron Ciechanover Nobel-díjas kutatók és az Abel-díjas Lovász László, az MTA volt elnöke is részt vesz az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága rendezvényén az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia megújult székházában.
A világ vezető kutatói hamarosan azért érkeznek Budapestre, hogy elmélyítsék a föld- és környezettudományok, valamint az élettudományok közötti párbeszédet, és válaszokat keressenek a térségünket is érintő tudományos kérdésekre, összefüggésekre. Az esemény első szekcióját mutatjuk be, amelyben a Föld és a környezetünk összefüggéseit veszik górcső alá.
Minden második megkérdezett válaszolta a Telekom felmérésében, hogy digitális ismeretei további fejlesztésre szorulnak, és csak a válaszadók 37%-a használja a hétköznapokban a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket.
Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint. De vajon miért jelentek meg nagy számban a tóparton?
A szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem (NTU) professzora, Srinivasan Madhavi vehette át a napokban a győri Széchenyi István Egyetem által először átadott Arraboniensis Distinguished Professor címet, amelyet példaértékű nemzetközi tudományos közösségépítési és kutatás-fejlesztési tevékenységével érdemelt ki.
Átlagosan 1-16 százalékkal csökkentik a városi autópályák a társas kapcsolatok számát azok között, akik az út két oldalán élnek – állapítja meg egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem részvételével lezajlott nemzetközi kutatás.