Hogyan alkalmazkodott az élet a Föld drasztikus változásaihoz, mint amilyen a légkör oxigéntartalmának jelentős növekedése volt? A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói különleges megállapítást tettek az évmilliárdokkal ezelőtt élő baktériumokkal kapcsolatban.
Sajtóközlemények: kutatás
Negyedik éve tanul a győri Széchenyi István Egyetemen az etióp Ayele Chala, aki az intézmény Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolájában építőmérnöki PhD-képzésben vesz részt. A doktorandusz a nemzetközi hallgatók számára is elérhető ösztöndíjprogramok révén két alkalommal is a kutathatott a Temesvári Műszaki Egyetemen, és ennek köszönhetően jelentős szakmai tapasztalatra tett szert.
Hogyan alkalmazkodnak a különböző fajok a felszálló légáramlatokhoz, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki belőlük? Egy nemzetközi kutatócsoport feltárta e légi mesterség szabályait, megmutatva, hogy a madarak hogyan optimalizálják repülésüket morfológiai jellemzőik és a környezeti feltételek alapján.
A természet sokszínűsége drámai tempóban csökken, a Föld élővilága egyre gyorsabban változik, a fajok száma csökken, a fajközösségek átalakulnak – mindezt az emberi tevékenység hajtja. Egy nemzetközi kutatócsoport, amelyben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet is részt vett, minden eddiginél átfogóbb vizsgálatot végzett a témában.
Karikó Katalin, May-Britt Moser, Edward Moser, Aaron Ciechanover Nobel-díjas kutatók és az Abel-díjas Lovász László, az MTA volt elnöke is részt vesz az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága rendezvényén az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia megújult székházában.
A világ vezető kutatói hamarosan azért érkeznek Budapestre, hogy elmélyítsék a föld- és környezettudományok, valamint az élettudományok közötti párbeszédet, és válaszokat keressenek a térségünket is érintő tudományos kérdésekre, összefüggésekre. Az esemény első szekcióját mutatjuk be, amelyben a Föld és a környezetünk összefüggéseit veszik górcső alá.
Minden második megkérdezett válaszolta a Telekom felmérésében, hogy digitális ismeretei további fejlesztésre szorulnak, és csak a válaszadók 37%-a használja a hétköznapokban a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket.
Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint. De vajon miért jelentek meg nagy számban a tóparton?
A szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem (NTU) professzora, Srinivasan Madhavi vehette át a napokban a győri Széchenyi István Egyetem által először átadott Arraboniensis Distinguished Professor címet, amelyet példaértékű nemzetközi tudományos közösségépítési és kutatás-fejlesztési tevékenységével érdemelt ki.
Átlagosan 1-16 százalékkal csökkentik a városi autópályák a társas kapcsolatok számát azok között, akik az út két oldalán élnek – állapítja meg egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem részvételével lezajlott nemzetközi kutatás.
Hiába hajlamosak a kannibalizmusra, nem veszélyeztetik a rákosi viperák állományait a rézsiklók. A ritkán vizsgált siklófaj különleges táplálkozásának titkaira világított rád a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont egyik friss kutatása.
Az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézet kutatása szerint hiába aggódik valaki a bolygónk sorsa miatt, inkább környezetbarát termékek vásárlásával nyugtatja a lelkiismeretét, mintsem csökkentené a fogyasztását.
A KEPsoft Collaborative célja, hogy a vesebetegek számára nagyobb eséllyel találjon megfelelő élődonort, növelve ezzel a transzplantációk sikerességét. A szervezet olyan szoftveres megoldásokat fejleszt, amelyek optimalizálják a vesecsere-programok működését Európában és a világ más régióiban is.
Március 14-én ünnepélyes keretek között átadták a HUN-REN székházát. Az Alkotmány utca 29. a hazai és nemzetközi kutatói közösség, világhírű, jövőbe tekintő kutatói kiválóságok, szakértők, gazdasági szereplők és döntéshozók találkozási pontjává válik.
A HUN-REN KOKI kutatói fontos sejtcsoportokat határoztak meg az emberi hippokampusz különböző rétegeiben. Eredményeik olyan betegségek kutatásában bírhatnak nagy jelentőséggel, mint a skizofrénia, az epilepszia és az Alzheimer-kór. Tanulmányuk a Journal of Neuroscience márciusi számának címlapjára került.
A szakemberek 41 önkéntest vontak be a ZalaZone Járműipari Tesztpályán zajló vizsgálatokba. A mintegy háromperces, két kilométeres utat minden önkéntes kétszer tette meg, egyszer egy hivatásos sofőr vezetett, másik alkalommal pedig önvezető üzemmódban haladt a jármű.
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont egy nagyszabású országos felméréssel szeretné feltérképezni a rovarölő hatóanyagok használatának szokásait. A cél, hogy megértsük, milyen vegyszereket alkalmaznak a gazdálkodók és a hobbikertészek, milyen tényezők befolyásolják a döntéseiket, és milyen hatással van mindez a környezetre.
A mesterséges intelligencia egyre több feladatban segít minket a mindennapokban, de mi történik egy chatbot „fejében”, amikor választ ad egy kérdésre vagy értelmez egy utasítást? Többek között erre keresi a választ az SZTE áprilisban induló kutatása, együttműködésben az amerikai Rutgers Egyetemmel és a német Ludwig-Maximilians-Universitättel.
A fogyasztók hajlandóak többet fizetni a biológiailag lebomló műanyag palackokba csomagolt vízért, azonban ez nem elegendő a gyártási többletköltségek fedezésére – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából.
A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség és a HUN-REN által meghirdetett pályázat célja minden olyan tudományos és kutatási eredmény, illetve innovatív megoldás támogatása, amelyek a hidrogéntechnológia újszerű alkalmazását célozzák az energetikában, a közlekedésben, az építőiparban, az agráriumban vagy a nehéziparban.
A kutatás nagy környezettudományi jelentőséggel bír, hiszen az ilyen típusú elemzések hozzásegítik a tudományos szakembereket az újonnan és a környezetben együttesen megjelenő szennyező anyagok környezeti viselkedésének és hatásainak jobb megértéséhez.