A győri Széchenyi István Egyetemen tartották az MIT LinQ Catalyst Europe elnevezésű, orvostechnológiai innovációkra fókuszáló program idei első állomását. Az intézmény harmadik alkalommal adott otthont a szakmai rendezvénynek, amely során hat ország fiatal kutatói kezdték meg a közös munkát tapasztalt mentoraikkal.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat AI Agentic Discovery Hackathonján tíz csapat versenyzett innovatív, autonóm AI-rendszerekkel, amelyek forradalmasíthatják a tudományos kutatásokat. A győztes GeNEX csapata távoli tudományterületek közötti új kapcsolatokat kereső rendszert alkotott, amely áttörő felfedezéseket ígér.
A koronavírus-járvány nem indított el általános alkoholfogyasztási hullámot Magyarországon, de bizonyos csoportokban, például a pénzügyi stressznek kitett idősek, nők és vezetők körében nőtt az ivás. Egy magyar kutatás szerint a státuszorientáció és anyagi gondok jelentősen befolyásolták a fogyasztás növekedését a válság alatt.
2026. január 15–16-án a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kétnapos hackathont rendez, amely az autonóm AI rendszerek kutatásra gyakorolt hatását vizsgálja. A cél, hogy az agentic AI rendszerek segítségével új kutatási koncepciókat és folyamatokat alakítsanak ki.
A Széchenyi István Egyetem és az indiai Amity Egyetem szorosabb együttműködésre készül a menedzsment- és gazdaságtudományok területén. A partnerség hallgatói csereprogramokat, közös doktori témavezetést és kutatási együttműködéseket foglalhat magában, később akár kettős diplomát is kínálva.
Az MTA 2026-ban is meghirdeti Lendület Programját, amely több mint másfél évtizede támogatja a kiemelkedő tudományos kutatócsoportok létrejöttét. A pályázatra 40 év alatti, 2016 és 2022 között PhD-fokozatot szerzett fiatal kutatók jelentkezhetnek, akik még nem részesültek Lendület-támogatásban. A pályázatok beadási határideje 2026. február 27.
A nem megfelelő szájhigiénia miatt megjelenő baktériumok szív- és érrendszeri megbetegedésekre és a magas vérnyomás előfordulására gyakorolt hatásait vizsgálta a Debreceni Egyetem kutatócsoportja a KSH adatbázisában elérhető adatok alapján. Ghanem Amr Sayed, az Egészségtudományi Kar kutatója szerint a következtetések nem csak tudományos, hanem alkalmazható népegészségügyi eredménnyel is jártak.
A debreceni BMW gyár létrejötte új korszakot nyitott a város és régió életében, amelyet a Debreceni Egyetem DEB AUT kutatócsoportja multidiszciplináris módon vizsgál. A projekt a gazdasági, társadalmi és technológiai változásokat elemzi, miközben az egyetem és a helyi ipar szoros együttműködésben fejlődik.
Magyarországon egyre többen nyitottak az önkéntességre, ám a tényleges részvételt akadályozza az önkéntes lehetőségek hiánya, az időhiány és a készségek miatti bizonytalanság. A Budapesti Corvinus Egyetem és az SZTE kutatása feltárta ezeket a gátló tényezőket, és javaslatokat kínál a részvétel növelésére.
Háromtagú delegációval látogatott a győri Széchenyi István Egyetemre a közép-olasz Sienai Egyetem nemrégiben. A felek a jövőben akár urológiai, nőgyógyászati vagy más, jövőbemutató orvostechnológiai kutatásokban működhetnek együtt.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat 2025 novemberében új szervezeti formában tartotta alakuló ülését, melyen a tudomány és az üzleti élet vezetői vettek részt. Az Irányító Testület a magyar kutatás és innováció jövőjét formálja, célja a tudományos eredmények és a nemzeti kultúra támogatása, valamint a gazdasági kihívások megoldása.
Az MTA bemutatta a magyar kutatók helyzetét feltáró, több mint ötezer kutató részvételével készült felmérés eredményeit. A kutatók munkahelyi körülményeiről, elégedettségéről, pályázati lehetőségeikről és mentális egészségükről szóló átfogó kutatás számos kihívást és problémát tárt fel, különösen a fiatal kutatók körében.
A Szegedi Tudományegyetem bemutatta legújabb orvostechnológiai fejlesztéseit és kutatási eredményeit az SZTE Innovációs Napon. Az eseményen hangsúlyozták az egyetem és ipari partnerei közötti együttműködés fontosságát, valamint a diagnosztika és terápia legmodernebb megoldásait.
A Széchenyi István Egyetem doktorandusza, Vörös Ádám második helyezést ért el a rangos 3MT versenyen egészségtechnológiai kutatásával. PhD-munkája a titánimplantátumok tesztelésére és továbbfejlesztésére fókuszál, amelyet az egyetem és a DentArt Technik vállalat támogatásával végez.
A Budapesti Corvinus Egyetem hivatalosan is elfogadta az új, „Híd-stratégiának” elnevezett intézményi stratégiáját, amely megújított küldetésre, jövőképre és értékekre épül, és tükrözi az egyetem fejlődési tervét a nemzetközi felsőoktatási versenyben.
Egy magyar kutatássorozat feltárta, hogy a gyógyszermaradványok sorsa a talajban komplex kölcsönhatások eredménye, melyeket a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás együttesen alakítanak. Ezek a maradványok a mezőgazdaságra és az emberi egészségre is hatással lehetnek, ezért új alapokra kell helyezni a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést.
Az ELTE és a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium új, mesterséges intelligenciára optimalizált szuperszámítógépet állított üzembe, amely jelentősen növeli a digitális kulturális örökség kutatásának számítási kapacitását. Az ország bármely pontjáról elérhető rendszer nyolc NVIDIA H200 GPU-val rendelkezik.
Átadták a Debreceni Egyetem Tudományos, Technológiai és Innovációs Parkjában a 2700 négyzetméteres Járműlabort, amely az autóipari képzések és kutatások új központja lesz. A közel ötmilliárd forintos beruházás modern eszközökkel, műhelyekkel és tesztpályával támogatja a jövő mobilitásának fejlesztését.
A Fővárosi Törvényszék bejegyezte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot, amely mostantól sajátos jogállású jogi személyként működik. Ez a változás stabilabb működést és nagyobb gazdálkodási mozgásteret biztosít, erősítve a magyar kutatók közösségét és nemzetközi jelenlétét.
Vajon mitől „ébred fel” és hogyan tör ki egy évezredek óta szunnyadó vulkán? A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Lendület „PannonianVolcano” Kutatócsoportja az ETH Zürich vezető kutatóival együttműködve – a székelyföldi Csomád tűzhányót vizsgálva – a vulkáni felújulás okairól osztották meg legfrissebb eredményeiket.
A Szegedi Tudományegyetem 2025-ben létrehozza Magyarország első krio-elektronmikroszkópos kutatóplatformját, amely forradalmasítja a molekuláris szintű kutatásokat. Az egyetem saját forrásból finanszírozza az országosan egyedülálló fejlesztést, amely a hazai és nemzetközi kutatók számára is elérhető lesz.
