A világ vezető kutatói hamarosan azért érkeznek Budapestre, hogy elmélyítsék a föld- és környezettudományok, valamint az élettudományok közötti párbeszédet, és válaszokat keressenek a térségünket is érintő tudományos kérdésekre, összefüggésekre. Az esemény első szekcióját mutatjuk be, amelyben a Föld és a környezetünk összefüggéseit veszik górcső alá.
Sajtóközlemények: éghajlatváltozás
A földkéreg és akár annál is mélyebb eredetű gázok hatásának, útjának és viselkedésének megértése segíthet az éghajlatváltozás újabb nézőpontjainak pontosításában, sőt akár a földrengések előrejelzésében is – a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetének kutatói szerint.
Az ELTE Atomfizikai Tanszék és az Asztro- és részecskefizikai Tématerületi Kiválósági Program kutatói, Kincses Dániel, Nagy Márton és Csanád Máté legújabb kutatásukban megmutatták, hogy a nagyenergiás atommag-ütközésekben keletkező részecskék mozgása is leírható Lévy-sétaként, ezzel megerősítették a jelenség interdiszciplináris jellegét.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatóinak friss tanulmánya a csapadékmennyiség hosszú távú változásai, a szélsőségesen aszályos körülmények, a domináns növényfajok biomasszája és a növényfajok sokfélesége közötti bonyolult összefüggéseket vizsgálta a kiskunsági homoki gyepekben, Fülöpházán, egy hétéves terepkísérlet során.
A trópusi erdők védelme érdekében fontos figyelembe venni a tápanyagdúsulás hatásait, amelyek a mezőgazdaság és a bányászat következményeként jelentkeznek. A kutatók figyelmeztetnek, hogy a tápanyagok túlzott bevitele csökkentheti a biológiai sokféleséget és az ökoszisztémák stabilitását.
A Pannon Ökorégió tavainak vízhőmérséklete az 1980-as évek óta hatszor gyorsabban emelkedik, ami az invazív fajok elterjedését, illetve az ökoszisztémák stabilitásának csökkenését okozhatja. A legfrissebb kutatások szerint sürgősen cselekedni kell a klímaváltozás hatásainak mérsékléséért.
A megfelelően kialakított urbánus zöldfelületek akár 8-10 Celsius-fokkal tudják csökkenteni a hőmérsékletet, ami kánikulában életet menthet. Az SZTE oktatója olyan hazai és európai kutatásokban vesz részt, amelyek rövid időn belül megoldást jelenthetnek a rövidebb és a hosszabb hőhullámok okozta kihívásokra.
A szegedi mérések alapján az elmúlt egy év középhőmérséklete a külterületen 14,4 °C volt. A belvárosban a városi hatások miatt a minimumhőmérsékletek magasabbak, így ott az elmúlt év középhőmérséklete 15,2 °C volt. Ez utóbbi érték olyan városok átlaghőmérsékletének felel meg, mint Róma, Marseille vagy Szaloniki.
A kutatók eredményei arra mutatnak, hogy az időjárás kevésbé kiszámítható a Sarkvidék–Egyenlítő hőmérsékletkülönbség csökkenése esetén.