A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem új kötete, az Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban, a hazai aszályok kihívásait és az alkalmazkodási lehetőségeket tárgyalja. A könyv részletesen elemzi a 2022-es és 2024-es aszályok hatásait, és gyakorlati útmutatást nyújt a fenntartható mezőgazdasági stratégiákhoz.
Harmincnégy civil és szakmai szervezet közös kiáltványban indít társadalmi párbeszédet egy új, átfogó magyar klímatörvény megalkotásáért. Az Alkotmánybíróság 2025 nyarán kimondta, hogy a jelenlegi szabályozás nem elégséges, ezért 2026. június 30-ig új törvényt kell elfogadni. A cél egy tudományos alapokon nyugvó, átfogó klímatörvény megalkotása.
A termálvizek, különösen Budapest gyógyfürdői és a Hévízi-tó, jelentős szerepet játszanak Magyarországon az idegenhonos halfajok elterjedésében. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói frissítették a hazai idegenhonos halfajok listáját, és aggasztó változásokat tapasztaltak az elmúlt évtizedekben.
Az éghajlatváltozás elkerülhetetlen és súlyos hatásokkal jár az emberiségre és az ökoszisztémákra. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont támogatja az Alkotmánybíróság döntését a klímatörvény újratárgyalásáról, és hangsúlyozza az ökológiai alapú hatásmérséklés és alkalmazkodás fontosságát a klímavédelemben.
A Soproni Egyetemen elindult a ClimaPannonia, egy négyéves, közel 7 millió eurós nemzetközi kutatási projekt, amely az éghajlatváltozás mezőgazdasági hatásaihoz való alkalmazkodást célozza. A programban 25 európai partnerintézmény vesz részt, köztük hazai egyetemek, és innovatív, természetalapú megoldásokat tesztelnek valós környezetben.
Újfajta illetékkel korlátoznák a repülés környezeti terheit: évi két repülésig nem kell fizetni, de kilenc vagy több utazás esetén már 400 euró a díj. A világ leggazdagabb 1%-a felelős az éghajlatváltozást okozó kibocsátások feléért, ezért szükséges a változtatás.
Ismét eléri hazánkat egy nagyobb szaharai porvihar, az internetet pedig ezzel egy időben elöntötték a jelenséggel kapcsolatos szélsőségekbe hajló összeesküvés-elméletek és álhírek is. A HUN-REN CSFK munkatársai erkölcsi kötelességüknek tartják, hogy a kutatásaik fókuszában álló kérdéskört érintő hamis információk ellen felszólaljanak.
A világ vezető kutatói hamarosan azért érkeznek Budapestre, hogy elmélyítsék a föld- és környezettudományok, valamint az élettudományok közötti párbeszédet, és válaszokat keressenek a térségünket is érintő tudományos kérdésekre, összefüggésekre. Az esemény első szekcióját mutatjuk be, amelyben a Föld és a környezetünk összefüggéseit veszik górcső alá.
A földkéreg és akár annál is mélyebb eredetű gázok hatásának, útjának és viselkedésének megértése segíthet az éghajlatváltozás újabb nézőpontjainak pontosításában, sőt akár a földrengések előrejelzésében is – a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetének kutatói szerint.
Az ELTE Atomfizikai Tanszék és az Asztro- és részecskefizikai Tématerületi Kiválósági Program kutatói, Kincses Dániel, Nagy Márton és Csanád Máté legújabb kutatásukban megmutatták, hogy a nagyenergiás atommag-ütközésekben keletkező részecskék mozgása is leírható Lévy-sétaként, ezzel megerősítették a jelenség interdiszciplináris jellegét.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatóinak friss tanulmánya a csapadékmennyiség hosszú távú változásai, a szélsőségesen aszályos körülmények, a domináns növényfajok biomasszája és a növényfajok sokfélesége közötti bonyolult összefüggéseket vizsgálta a kiskunsági homoki gyepekben, Fülöpházán, egy hétéves terepkísérlet során.
A trópusi erdők védelme érdekében fontos figyelembe venni a tápanyagdúsulás hatásait, amelyek a mezőgazdaság és a bányászat következményeként jelentkeznek. A kutatók figyelmeztetnek, hogy a tápanyagok túlzott bevitele csökkentheti a biológiai sokféleséget és az ökoszisztémák stabilitását.
A Pannon Ökorégió tavainak vízhőmérséklete az 1980-as évek óta hatszor gyorsabban emelkedik, ami az invazív fajok elterjedését, illetve az ökoszisztémák stabilitásának csökkenését okozhatja. A legfrissebb kutatások szerint sürgősen cselekedni kell a klímaváltozás hatásainak mérsékléséért.
A megfelelően kialakított urbánus zöldfelületek akár 8-10 Celsius-fokkal tudják csökkenteni a hőmérsékletet, ami kánikulában életet menthet. Az SZTE oktatója olyan hazai és európai kutatásokban vesz részt, amelyek rövid időn belül megoldást jelenthetnek a rövidebb és a hosszabb hőhullámok okozta kihívásokra.
A szegedi mérések alapján az elmúlt egy év középhőmérséklete a külterületen 14,4 °C volt. A belvárosban a városi hatások miatt a minimumhőmérsékletek magasabbak, így ott az elmúlt év középhőmérséklete 15,2 °C volt. Ez utóbbi érték olyan városok átlaghőmérsékletének felel meg, mint Róma, Marseille vagy Szaloniki.
A kutatók eredményei arra mutatnak, hogy az időjárás kevésbé kiszámítható a Sarkvidék–Egyenlítő hőmérsékletkülönbség csökkenése esetén.
