A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és az Óbudai Egyetem stratégiai megállapodást kötött mesterséges intelligencia alapú kutatásfejlesztésről. A konzorcium célja egy MI-alapú kutatástámogató platform létrehozása, amely automatizálja és felgyorsítja a tudományos munkát, növelve a hazai kutatások hatékonyságát és nemzetközi versenyképességét.
A James Webb Űrtávcső segítségével a HUN-REN CSFK kutatócsoportja egy ikercsillag körüli bolygóképző korongban korábban soha nem látott változásokat fedezett fel. A DQ Tauri rendszer két fiatal csillaga körüli korong dinamikusan változik, pulzál és folyamatosan módosítja szerkezetét, ami új megértést hoz a bolygóképződésről.
Magyar kutatók a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együttműködve részt vesznek az Európai Űrügynökség Plasma Observatory missziójának előkészítésében. A cél az űridőjárás részletes feltérképezése és a geomágneses viharok kialakulásának jobb megértése.
2026. január 15–16-án a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kétnapos hackathont rendez, amely az autonóm AI rendszerek kutatásra gyakorolt hatását vizsgálja. A cél, hogy az agentic AI rendszerek segítségével új kutatási koncepciókat és folyamatokat alakítsanak ki.
Kóspál Ágnes, a HUN-REN kutatója közreműködésével egy nemzetközi kutatócsoport először készített részletes térképet egy bolygóképző korong molekuláris rétegeiről. A korong egy fiatal csillagot körülvevő lapos gáz- és porfelhő, ahol bolygók születnek. A chilei ALMA antenna-rendszer segítségével a kutatók bepillanthattak a korong legmélyebb rétegeibe.
A HUN-REN kutatói nemzetközi együttműködésben műholdas megfigyeléseket végeztek a természetes hidrogénhez kapcsolódó „tündérkörök” vizsgálatára. Ezek a növényzeti anomáliák hidrogéngáz-koncentrációt jeleznek, segítve a természetes hidrogén rendszerek jobb megértését és potenciális kiaknázását.
Karácsony közeledtével sokan dilemmáznak, hogy élő vagy műfenyőt válasszanak. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szerint az élő fenyő, különösen a hazai termesztésű, kisebb méretű példányok, környezetbarátabbak, ha az ünnepek után komposztálják őket. Ezzel szemben a műfenyők környezeti terhelése jelentős, főként a PVC alapanyag és a hosszú szállítás miatt.
A HUN-REN kutatói ásványtani és geometriai modellezéssel fedezték fel, hogyan működött a százmillió éves ammoniteszek rágószerve, az aptychus. Egy új matematikai modell segítségével magyarázták meg az aptychus különleges mechanikai ellenállóképességét, amely a Bouligand-típusú spirális szerkezetnek köszönhető.
Németh Károly, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatója az etiópiai Hayli Gubbi vulkán kitörését tanulmányozta. A vulkán heves robbanásokkal és magas hamuszórásokkal jelezte aktivitását, ami freatomagmás jellegű kitörésre utal. A kutatás során friss hamut is sikerült vizsgálni, de mintákat csak a jövőbeni expedíció hozhat.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatban dolgozó kutatók idei, átlagosan 30 százalékos béremelése a kiszámítható, tervezhető, nemzetközileg is versenyképes kutatói életpálya korszakát nyitotta meg. A szeptemberi bérrendezést követően jelentősen nőtt a HUN-REN kutatóinak bére.
A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet munkatársa, Németh Károly a helyszínen vizsgálja az etiópiai Hayli Gubbi vulkán november 23-i, meglepetésszerű kitörését. A több ezer éve szunnyadó vulkán robbanásos eseménye helyi és globális hatásokkal bír, és jövőbeli viselkedése bizonytalan.
Az inváziós fajok, köztük az ázsiai tigrisszúnyog európai megjelenése nemcsak közegészségügyi, hanem ökológiai szempontból is komoly kihívást jelent. Míg a kórokozó-terjesztésük jól ismert, az őshonos szúnyogfajokra gyakorolt ökológiai hatásaik kevésbé ismertek.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat 2025 novemberében új szervezeti formában tartotta alakuló ülését, melyen a tudomány és az üzleti élet vezetői vettek részt. Az Irányító Testület a magyar kutatás és innováció jövőjét formálja, célja a tudományos eredmények és a nemzeti kultúra támogatása, valamint a gazdasági kihívások megoldása.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatói a hippokampusz szerepét vizsgálták a tanulásban és a környezeti változásokhoz való alkalmazkodásban. Egerek virtuális környezetben tanultak meg jutalomhoz vezető útvonalakat, miközben az agyi aktivitásukat két-foton mikroszkóppal követték. Az eredmények segíthetnek a kognitív hanyatlás jobb megértésében.
A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói egy új, AI-alapú látórendszer-modellt fejlesztettek ki, amely az emberi agy kétirányú információfeldolgozását utánozza. Ez a modell nemcsak a képfelismerést javítja, hanem az agyműködés mélyebb megértéséhez is hozzájárul, és megbízhatóbb gépi látási rendszereket tesz lehetővé.
A skizofrénia több tízmillió embert érint világszerte, és a hatékony terápiák fejlesztéséhez elengedhetetlen az agyi idegi hálózatok pontos megértése. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatócsoportja áttörést ért el egy nagyfelbontású eljárás kifejlesztésében, amely lehetővé teszi a szinaptikus fehérjék vizsgálatát emberi agyszövetben egyedi szinapszisok szintjén.
Magyar kutatók új, továbbfejlesztett génszerkesztési módszert, a proPE-t fejlesztették ki, amely pontosabb és hatékonyabb a korábbi prime editing technikánál. Ez a módszer csökkenti az optimalizálási igényt, növeli a szerkesztés pontosságát, és lehetővé teszi távolabbi DNS-hibák javítását, ami fontos előrelépés a terápiás alkalmazásokban.
A HUN-REN ATK Mezőgazdasági Intézet kutatói kifejlesztették a GLA8 nevű szárazságtűrő búzavonalat, amely a virágzás kritikus szakaszában is csökkenti a vízhiány okozta termésveszteséget. A vastagabb gyökérrendszer és hatékony víztárolás révén a GLA8 jelentős előrelépést jelent a klímaadaptált búzafajták nemesítésében.
Magyar kutatók áttörést értek el a rák elleni harcban a LiPyDau nevű új gyógyszerrel, amely állatkísérletekben a bőrrák és tüdőrák növekedését gátolta, mellráknál pedig teljes gyógyulást eredményezett. A liposzómás nanohordozóba csomagolt vegyület különösen hatékony még gyógyszerrezisztens daganatok ellen is.
Magyarországon új, világszínvonalú autóipari akkumulátor-tesztlabor és kutatás-fejlesztési központ jön létre a Bay Zoltán Kutatóközpont és a kínai CAERI együttműködésében. A megállapodást a HUN-REN székházában írták alá az első Kínai–Magyar Innovációs Nap keretében, amely a nemzetközi tudományos kapcsolatok erősítését célozza.
A Fővárosi Törvényszék bejegyezte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot, amely mostantól sajátos jogállású jogi személyként működik. Ez a változás stabilabb működést és nagyobb gazdálkodási mozgásteret biztosít, erősítve a magyar kutatók közösségét és nemzetközi jelenlétét.
