Az első budapesti Egészséges Élet Szimpózium sikeresen hozta össze a tudomány, az innováció és a társadalom képviselőit. A rendezvényen hangsúlyozták a nemzetközi együttműködés és a mesterséges intelligencia szerepét az egészségkutatásban.
Szerző: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Az erdei séta nemcsak kellemes időtöltés, hanem bizonyítottan stresszoldó hatású. Aszalós Réka erdőökológus szerint már napi 20-30 perc természetben töltött idő jelentősen csökkenti a stresszhormon szintjét, javítva ezzel a mentális és fizikai jóllétet. Az erdők multiszenzoros élményei és friss levegője egyaránt hozzájárulnak a stresszoldáshoz.
A CERN CMS kísérletében magyar kutatók is részt vettek egy áttörő felfedezésben: először mutatták ki a kvark-gluon plazma (QGP) jelenlétét kis tömegű atommagok, például oxigén és neon ütközéseiben. Ez az anyag az ősrobbanás utáni univerzum állapotát idézi, és eddig csak nehéz atommagokkal volt kimutatható.
Magyar kutatók a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban egy új, V-MAG nevű magnetométert fejlesztenek, amely a mágneses mezők pontos mérésére alkalmas. Az eszköz a térben formázott fény és atomok kölcsönhatásán alapul, és széles körben alkalmazható, például nukleáris tengeralattjárók és űrrepülőgépek mágneses mezőinek mérésére.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat stratégiai együttműködést kötött az MIT Center for International Studies intézetével, amely lehetőséget teremt a magyar kutatók és az MIT oktatói, hallgatói közös kutatási projektjeire. Az együttműködés a mesterséges intelligencia és mérnöki tudományok területén ígér áttöréseket, hároméves finanszírozással.
Egy új tanulmány szerint a szaharai porviharok egyre gyakoribbá válnak Európában, jelentősen csökkentve a napenergia-termelést. A mediterrán térség öt országában végzett kutatás kimutatta, hogy a porviharok idején a fotovoltaikus energiatermelés akár 50%-kal is visszaeshet.
Magyar kutatók kimutatták, hogy a klímaváltozás szempontjából nem mindegy, milyen trágyát használunk a növényeink tápanyagpótlására. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont vizsgálatai szerint a különböző trágyázási módszerek nemcsak a termésátlagokat, hanem az üvegházhatású gázok kibocsátását is befolyásolják, így hatással vannak a klímaváltozásra.
A Betelgeuze közelében egy korábban csak feltételezett kísérőcsillagot sikerült először közvetlenül megfigyelni a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatóinak munkája nyomán. A felfedezés megerősíti, hogy a Betelgeuze fényváltozását egy közeli kísérő okozhatja.
A szimpóziumon a világ vezető kutatói és szakértői mutatják be az egészséges, aktív életévek növelését célzó legújabb kutatásokat és innovációkat.
A célzott alfa-terápia az egyik legígéretesebb rákkezelési módszer, amely nagy energiájú alfa-részecskékkel pusztítja el a daganatos sejteket. Az aktínium-225 radioaktív izotóp leányelemei azonban nem mindig maradnak a célterületen, és nem várt károsodást okozhatnak. Egy új nyomkövető rendszer segítségével most először sikerült élő szervezetben követni a francium-221 eloszlását, ami fontos lépés a terápiás mellékhatások jobb megértéséhez.
A kutatás célja az űridőjárás előrejelzésének javítása, hogy csökkentsék a napkitörések által okozott károkat a műszaki rendszerekben és az emberi életben.
A hazai vizek algásodása súlyos problémát jelent, amelyet nemcsak az algák mennyisége, hanem alakja is befolyásol. Az eltérő formák különböző mértékben árnyékolják a vízoszlopot, hatással vannak a fényviszonyokra és az oxigéntermelésre. Kutatók most először pontos adatokat szolgáltatnak az algák árnyékolásáról, új lehetőséget teremtve a vízminőség vizsgálatára.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói 40 évre visszamenő, műholdas alga biomassza adatokat dolgoztak fel, új módszerrel mérve a Balaton vízminőségét. Gépi tanulási modelljük valós időben, online követhetővé teszi a klorofill-a koncentráció változásait, segítve az extrém algavirágzások detektálását.
Egy friss kutatás szerint a faültetés önmagában nem állítja meg a klímaváltozást. Az élőhelyek helyreállítása kevesebb szén-dioxidot köt meg, mint korábban gondolták. A kutatók szerint sürgős kibocsátáscsökkentésre és igazságos klímastratégiákra van szükség, amelyek támogatják a biológiai sokféleséget és az alkalmazkodást.
A Tisza alföldi szakasza a 19. század közepétől emberi beavatkozások hatására jelentősen megváltozott. Folyószabályozások, partvédőművek és vízlépcsők alakították át a folyó medrét, amely ma szűkebb és mélyebb, mint az Osztrák-Magyar Monarchia idején. Egy új kutatás részletes adatelemzéssel vizsgálta a változásokat és azok hatását a vízgazdálkodásra.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói egy nemzetközi együttműködésben az ALS korai előjeleit fedezték fel. A kutatás a CCL2 kemokin és a CCR2 receptor közötti jelátvitelt vizsgálta, ami kulcsfontosságú lehet a betegség korai felismerésében és kezelésében.
Budapesten július közepén volt az első nagyobb dunavirágzás, ami augusztus második feléig is eltarthat. A kérészek korai rajzása az alacsony vízállásnak és az ebből adódó több tápláléknak köszönhető, véli a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója. Kriska György szerint a hidak kérészvédő fényei hasznosak, ezért jövőre egy újabb hídnál alakítanak ki fénysorompót.
A nyár egyik leglátványosabb égi eseménye, a Perseidák meteorraj augusztus 12-én éri el maximumát, óránként 50-70 hullócsillaggal. A meteorok sebessége elérheti a 59 km/s-t, és egész éjszaka láthatók lesznek, különösen a Perseus csillagkép irányában. A jelenség megfigyeléséhez sötét, fényszennyezéstől mentes hely ajánlott.
Az elmúlt időszakban több lakossági megkeresés is érkezett a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézethez, valamint számos hivatalos hatósági megkeresés mentén kérték kutatóintézetünk véleményét. A beszámolók kisebb-nagyobb kocsonyás 2-8-10 képletek magányos és tömeges megjelenéséről szóltak, de mint kiderült, azok nem medúzák, hanem árvaszúnyogtojások voltak.
A világ legrangosabb matematikai kongresszusán, a 2026 júliusában Philadelphiában megrendezendő Nemzetközi Matematikai Kongresszuson Lovász László, a HUN-REN Rényi Intézet kutatóprofesszora tartja az Abel-előadást. A rendezvényen a legjelentősebb matematikai eredményeket mutatják be, és átadják a legfontosabb díjakat, köztük a Fields-érmet is.
Magyar és olasz kutatók felfedezték, hogy a madarak és denevérek jelentős szerepet játszanak a szőlőültetvények kártevőinek természetes szabályozásában. Ezek a ragadozók nemcsak csökkentik a kártevők számát, hanem mérséklik a terméskiesést is, különösen az erdős környezetben. A fenntartható gazdálkodás elősegítheti jelenlétüket és gazdasági előnyöket hozhat a termelőknek.