Lerövidülhet a növénynemesítés ideje, lényegesen kevesebb műtrágyával terhelhetjük a termőföldeket és kevesebb emberi erőforrásra lesz szükség a mezőgazdaságban a mesterséges intelligenciának köszönhetően – a HUN-REN ATK kutatói szerint.
Szerző: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Több száz millió embert érint világszerte a pajzsmirigy alulműködése. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatói a betegség kezelésére alkalmazott tiroxin agyi hasznosulásának új mechanizmusait fedezték fel. A magyar kutatók eredményei komoly klinikai érdeklődésre tartanak számot.
Az Európai Űrügynökség Euclid űrteleszkópja megdöbbentő felfedezést tett. A most felfedezett Einstein-gyűrűk tanulmányozásával a kutatók következtetni tudnak a lencséző galaxis tömegére, beleértve a más módszerekkel nehezen tanulmányozható sötét anyagot is, és ezáltal a Világegyetem fejlődéséről szerezhetnek fontos új ismereteket.
Bár a Szantorini szigetén zajló fölrengéssorozat nem áll kapcsolatban a Szantorini vulkán tevékenységével, egyelőre teljes bizonyossággal nem zárható ki, vélik a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetének szakemberei. A kutatók összefoglalták, milyen földtani okok állhatnak a háttérben, amelyek alakíthatják a történéseket, illetve mi várható a következő hetekben.
Bármely faj idegsejtjeinek azonosítására és teljes RNS-készletének meghatározására alkalmas új eljárást dolgoztak ki a HUN-REN KOKI kutatói. A Journal of Biological Chemistry című folyóiratban publikált módszer segíthet jobban megérteni az idegsejtek működését.
Magyar kutatók felfedezték az anyag egy új állapotát, melyben folyadékcseppek elektromos mező hatására aktívan mozgó, egymással kölcsönható részecskékként viselkednek. Eredményeik új utat nyitnak a precíziós technológia világában.
A szaharai porviharok egyre gyakrabban érkeznek Magyarországra, ami csökkenti a napelemek energiatermelését. A kutatók fontos megállapításokat tettek a porviharok hatásairól és az előrejelzési rendszerek szükségességéről.
A Nemzetgazdasági Minisztérium és az Európai Űrügynökség által szerdán, Budapesten szervezett űripari szakmai nap százötven résztvevője az űrszemét és a fenntarthatóság kérdésköréről tanácskozott. Az esemény lehetőséget biztosított a magyar vállalatoknak és kutatóknak arra, hogy bemutathassák üzleti és tudományos megoldásaikat.
Míg a korábbi járványmodellekben a korcsoportok hatását vették leginkább figyelembe, a COVID-19 világjárvány arra mutatott rá, az életkoron túl az emberek társadalmi-gazdasági helyzete is nagyban meghatározza a betegség végső kimenetelét. A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatói több egyéni tulajdonság együttes hatását vizsgálták egy járvány szimulációja során.
A kiadvány készítői szerint a mezőgazdaság soha nem látott kihívásokkal szembesül a népességrobbanás és a klímaváltozás miatt, ezért támogatni kell a természetes ökoszisztémákhoz igazodó gazdálkodást és a technológiai változtatásokat.
A magyar kutatók új felfedezése a laterális szeptum kisspeptint termelő idegsejtjeinek szerepét vizsgálja a szaporodás agyi szabályozásában, amely jelentős előrelépést jelent a reprodukciós folyamatok megértésében.
Bár a nők környezettudatosabban gazdálkodók, mint a férfiak, mégis folyamatosan akadályokba ütköznek. Erre az egyenlőtlenségre világított rá a HUN-REN KRTK kutatója szlovén és magyar példán keresztül. A kutatók azt is elárulják, milyen intézkedésekkel lehetne csökkenteni a nemek közötti különbségeket.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatói felfedeztek egy eddig ismeretlen agyterületet, amely új lehetőségeket kínál a szorongás, depresszió és szenvedélybetegségek kezelésében. Az újonnan azonosított szubventrikuláris tegmentum (SVTg) szerepe a pozitív élmények és a motiváció fokozásában kulcsfontosságú lehet.
Mi történik most a leégett területeken az élővilággal, mennyi idő, mire helyreáll a környezet, milyen intézkedések lennének nélkülözhetetlenek, hogy a jövőben a területen elkerüljék a hasonló pusztításokat, és milyen feladatok várnak az ökológusokra Los Angelesben?
Egy traumatikus élmény vagy egy jelentős stresszhelyzet, tartós, sőt, bizonyos esetekben életre szóló viselkedésváltozást okoz. Magyar kutatók most egy rágcsáló stressz-modellben vizsgálták ezt a kérdést, az eredményeik pedig forradalmasíthatják a stressz okozta viselkedésváltozások gyógyítását.
Csaknem 60 ország mintegy 160 vezető nemzetközi szakértője 3 évig dolgozott az IPBES jelentésén, amelyben arra kerestek válaszokat, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a világ környezeti és társadalmi válságai.
A kutatás során kifejlesztett katalizátorok forradalmasíthatják a biztonságosabb, hatékonyabb és környezetbarátabb kémiai eljárásokat, amelyek ráadásul a zöldebb és fenntartható mezőgazdasági termelést is támogatják.
A trópusi erdők védelme érdekében fontos figyelembe venni a tápanyagdúsulás hatásait, amelyek a mezőgazdaság és a bányászat következményeként jelentkeznek. A kutatók figyelmeztetnek, hogy a tápanyagok túlzott bevitele csökkentheti a biológiai sokféleséget és az ökoszisztémák stabilitását.
Hazánkban csupán három őshonos faj fordul elő (a folyami rák, a kecskerák és a kövi rák). Ezek mellett azonban több mint 30 idegenhonos faj előfordulását regisztráltak a kutatók Magyarország vizeiből – ezzel a számmal pedig sajnos a világ „élmezőnyébe” tartozunk.
A klímaváltozás az életünk legtöbb területére kihat: a gazdaságtól a környezetünkön át egészen az alvási szokásainkig sok mindent érinthet. Azonban az egyre melegebb napoknak olyan társadalmi hatásai is vannak, amelyekről ritkábban beszélünk.
A magyar fejlesztésű 3D-lézerpásztázó mikroszkóp segítségével elsőként sikerült élő állatban másodpercek töredéke alatt, az emberi hajszálnál százszor vékonyabb struktúrákban megfigyelni az emlékek megszületését.