A magyar és japán kutatók friss felfedezése – amelyet a rangos Science Signaling tudományos folyóirat a címlaptémájának választott – abban segít, hogy a forradalmian új, jelátvitel-szelektív gyógyszerek célzottabban hassanak, így szélesebb körben is felhasználhatók legyenek.
Szerző: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet szakemberei a központi idegrendszeri gliasejtek osztódását tanulmányozva egy olyan új molekuláris mechanizmust tártak fel, amelynek szerepe lehet emberi gliómadaganatok kialakulásában.
A vadmacska és házi macska kereszteződéséből születő cicák kinézetre nagyon változatosak lehetnek, a viselkedésükről mégis keveset tudunk. Magyar szakemberek azt kutatják, mennyire elterjedtek a vadmacska tulajdonságok a magyarországi házi macska populációban.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének kutatói vízimadarak segítségével vizsgálták a vizes élőhelyek benépesülését. A kutatásban megfigyelt szárnyasok halak ikráit és vízinövények magvait „szállították” az emésztőrendszerükben.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai a Duna vízében jelenlévő kovaalgákat vizsgálták, az eredményekről szóló tanulmány az Ecological Indicators című szaklapban jelent meg.
A baktériumokat éppúgy támadják különféle vírusok, mint az embert, ám szerencsére ezek az úgynevezett bakteriofág vírusok ránk teljesen ártalmatlanok, és csak a baktériumokban szaporodnak. Különleges tulajdonságuk azonban, hogy képesek elpusztítani azokat a szuperbaktériumokat, amelyek ellen az elmúlt évtizedekben kifejlesztett antibiotikumok már hatástalanok.
Az acetilkolin (ACh) eddig kevésbé ismert szerepét tárták fel a HUN-REN KOKI kutatói. Liposits Zsolt és munkatársai igazolták, hogy az ACh a reprodukció élettani folyamatainak központi idegrendszeri szabályozásában is meghatározó.
Habár a hazánkban megjelent ázsiai tigrisszúnyogot cikkek tucatjai állítják be „halálos veszélyt” jelentő kórokozók hordozójának, a kutatók a vizsgált példányok egyikében sem találták meg egyelőre a nyugat-nílusi lázat terjesztő kórokozót.
Az Európai Űrügynökség Gaia űrtávcsöve által gyűjtött óriási mennyiségű adat átvizsgálása során váratlanul egy hatalmas, 33 naptömegű fekete lyuk nyomaira bukkantak a kutatók a Sas csillagképben, kevesebb mint kétezer fényévre a Földtől.
Magyar kutatók tanulmánya szerint a tüdőscsigák – az ajtóscsigákhoz képest – könnyebben „változtathatták” a házuk alakját az evolúció során, aminek szerepe lehetett abban, hogy a tüdőscsigák evolúciós léptékben sikeresebbek az ajtósoknál.
A kutatók olyan új keretelméletet alkottak, amely összeköti a hangforrások szétválasztásának mechanizmusait a mindennapi történések feldolgozásának, emlékeink létrehozásának és előhívásának folyamataival.
A csalogató hatású anyagok segíthetnek egy biológiai védekezési módszer kidolgozásában is. A kutatás eredményeit a rangos Journal of Applied Entomology folyóiratban közölték.
Egy nemzetközi kutatócsoport olyan gyógyszerszűrési munkát mutatott be, amelynek keretében mintegy 8 millió képből álló mintán tanították a mesterséges intelligenciát a különféle gyógyszeres kezelések hatására megváltozó sejtfenotípusok felismerésére.
A kutatók arra keresték a választ, hogy az édesvízi halak pikkelyeinek alakja és mérete használható-e a faj meghatározására, illetve a vizsgált fajok ökológiai igényeinek megismerésére. A tanulmány a Fish and Fisheries című tudományos szaklapban jelent meg.
A HUN-REN entomológusa szerint az április nyár utáni „február” segíthet abban, hogy idén kevesebb „büdösbogárral” küszködjünk.
A modellekbe a későbbiekben további kísérleti adatok építhetők be, így kiválóan használhatók fiziológiai kísérletek eredményeinek értelmezéséhez, a hippokampusz tanulási és memóriafolyamatokban betöltött szerepének tanulmányozásához, valamint a működését szimuláló neuronhálózati modellek létrehozásához.
A tanulmány szerint legalább néhány tízezer, de akár több százezer horgászfelszerelés is lapulhat a magyarországi vizekben, és ezek a vízi ökoszisztémák komoly szennyezői.
A nemzetközi kutatócsoport olyan ikercsillagokat vizsgált, amelyek összetételének azonosnak kellene lennie, a csillagászok meglepetésére azonban az esetek mintegy nyolc százalékában eltérnek egymástól.
A kutatók elkészítették a HU-SoilHydroGrids 3D talajhidrológiai adatbázis 1.0 verzióját, amely új lehetőségeket nyújt országos léptékű környezeti problémák ‒ többek között az aszály, a belvíz és a vízmegtartás ‒ elemzésére irányuló kutatások számára.
A mikrobiom – ezen belül a bélfóra is – különféle betegségek és az öregedés hatására változik, azonban az epigenetikai öregedésórákkal való kapcsolata eddig ismeretlen volt.
Magyar kutatók nemzetközi kooperációban a csehországi Olmützi Kísérleti Botanikai intézet munkatársaival génspecifikus molekuláris markerek kifejlesztésével új markerkapcsolt szelekciós rendszert dolgoztak ki.