A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet munkatársa, Németh Károly a helyszínen vizsgálja az etiópiai Hayli Gubbi vulkán november 23-i, meglepetésszerű kitörését. A több ezer éve szunnyadó vulkán robbanásos eseménye helyi és globális hatásokkal bír, és jövőbeli viselkedése bizonytalan.
Szerző: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Az inváziós fajok, köztük az ázsiai tigrisszúnyog európai megjelenése nemcsak közegészségügyi, hanem ökológiai szempontból is komoly kihívást jelent. Míg a kórokozó-terjesztésük jól ismert, az őshonos szúnyogfajokra gyakorolt ökológiai hatásaik kevésbé ismertek.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat 2025 novemberében új szervezeti formában tartotta alakuló ülését, melyen a tudomány és az üzleti élet vezetői vettek részt. Az Irányító Testület a magyar kutatás és innováció jövőjét formálja, célja a tudományos eredmények és a nemzeti kultúra támogatása, valamint a gazdasági kihívások megoldása.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatói a hippokampusz szerepét vizsgálták a tanulásban és a környezeti változásokhoz való alkalmazkodásban. Egerek virtuális környezetben tanultak meg jutalomhoz vezető útvonalakat, miközben az agyi aktivitásukat két-foton mikroszkóppal követték. Az eredmények segíthetnek a kognitív hanyatlás jobb megértésében.
A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói egy új, AI-alapú látórendszer-modellt fejlesztettek ki, amely az emberi agy kétirányú információfeldolgozását utánozza. Ez a modell nemcsak a képfelismerést javítja, hanem az agyműködés mélyebb megértéséhez is hozzájárul, és megbízhatóbb gépi látási rendszereket tesz lehetővé.
A skizofrénia több tízmillió embert érint világszerte, és a hatékony terápiák fejlesztéséhez elengedhetetlen az agyi idegi hálózatok pontos megértése. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatócsoportja áttörést ért el egy nagyfelbontású eljárás kifejlesztésében, amely lehetővé teszi a szinaptikus fehérjék vizsgálatát emberi agyszövetben egyedi szinapszisok szintjén.
Magyar kutatók új, továbbfejlesztett génszerkesztési módszert, a proPE-t fejlesztették ki, amely pontosabb és hatékonyabb a korábbi prime editing technikánál. Ez a módszer csökkenti az optimalizálási igényt, növeli a szerkesztés pontosságát, és lehetővé teszi távolabbi DNS-hibák javítását, ami fontos előrelépés a terápiás alkalmazásokban.
A HUN-REN ATK Mezőgazdasági Intézet kutatói kifejlesztették a GLA8 nevű szárazságtűrő búzavonalat, amely a virágzás kritikus szakaszában is csökkenti a vízhiány okozta termésveszteséget. A vastagabb gyökérrendszer és hatékony víztárolás révén a GLA8 jelentős előrelépést jelent a klímaadaptált búzafajták nemesítésében.
Magyar kutatók áttörést értek el a rák elleni harcban a LiPyDau nevű új gyógyszerrel, amely állatkísérletekben a bőrrák és tüdőrák növekedését gátolta, mellráknál pedig teljes gyógyulást eredményezett. A liposzómás nanohordozóba csomagolt vegyület különösen hatékony még gyógyszerrezisztens daganatok ellen is.
Magyarországon új, világszínvonalú autóipari akkumulátor-tesztlabor és kutatás-fejlesztési központ jön létre a Bay Zoltán Kutatóközpont és a kínai CAERI együttműködésében. A megállapodást a HUN-REN székházában írták alá az első Kínai–Magyar Innovációs Nap keretében, amely a nemzetközi tudományos kapcsolatok erősítését célozza.
A Fővárosi Törvényszék bejegyezte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot, amely mostantól sajátos jogállású jogi személyként működik. Ez a változás stabilabb működést és nagyobb gazdálkodási mozgásteret biztosít, erősítve a magyar kutatók közösségét és nemzetközi jelenlétét.
Vajon mitől „ébred fel” és hogyan tör ki egy évezredek óta szunnyadó vulkán? A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Lendület „PannonianVolcano” Kutatócsoportja az ETH Zürich vezető kutatóival együttműködve – a székelyföldi Csomád tűzhányót vizsgálva – a vulkáni felújulás okairól osztották meg legfrissebb eredményeiket.
Idén is lezajlott a halállomány összetételének tudományos szempontú vizsgálata a Duna főágában. Az eredmények szerint a dunai halállománya változatos és jó általános egészségi állapotban van. A mélységi mederben a védett halványfoltú küllő és az idegenhonos csupasztorkú géb fordult elő a legnagyobb egyedszámban.
Gilyén András, a Rényi Intézet kutatója új kvantumalgoritmust fejlesztett ki, amely hatékonyan szimulálja a természetben lezajló kvantumfolyamatokat. Az áttörő eredményeket a Nature folyóiratban publikálták. Az algoritmus segítheti egzotikus molekulák és anyagszerkezetek elemzését, valamint új anyagok felfedezését.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kifejlesztett új technológia mesterséges intelligencia segítségével egyszerre akár száz beteg sejtmintáját vizsgálja, gyorsítva a gyógyszerfejlesztést és a célzott terápiák kiválasztását. Az innováció a személyre szabott gyógyítást forradalmasíthatja, miközben csökkenti a vizsgálatok időigényét és költségeit.
Az ezer petaflops teljesítményű szuperszámítógép másodpercenként ezerbilliárd számítást végez – ami mintegy kétszázszorosa a jelenlegi legnagyobb hazai kapacitásnak.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói szerint a Balaton alacsony vízszintje természetes jelenség, amely nem veszélyezteti az ökoszisztémát vagy a vízminőséget. A tó vízszintje a csapadék, párolgás és befolyó vizek függvénye, és hasonló helyzetek korábban is előfordultak.
Megkezdődhet a belga ReVision Implant startup cég által fejlesztett látásvisszaállító protézis emberi tesztelése, miután az erre alakult konzorcium közel 2,5 millió eurós támogatást kapott az Európai Innovációs Tanács EIC Transition pályázatán. A vizsgálatokat önkénteseken végzik, akiket tumor, illetve az epilepsziás góc eltávolítása érdekében műtenek meg a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinikáján.
Egy természetes, az emberi agyban is jelen lévő molekula, a dimetiltriptamin csökkentette a stroke káros hatásait állatmodellben és sejttenyészetes kísérletekben. Az erre vonatkozó kutatást a HUN-REN SZBK Biofizikai Intézetének és a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikájának kutatói közösen végezték.
A rendezvényeken 12 kutatóintézet nyitja meg kapuit, bemutatva a fizika, biológia, orvostudomány és más tudományterületek legizgalmasabb eredményeit.
Norvégiai barlangban talált fosszíliák új betekintést nyújtanak az utolsó jégkorszak melegebb szakaszának sarkvidéki életvilágába. Az Oslói Egyetem és magyar kutatóintézetek együttműködésében 46 állatfaj maradványait azonosították, amelyek segítenek megérteni a múltbeli klímaváltozások hatását az ökoszisztémákra.