- A polgárok 71%-a tudja, hogy milyen szerepet játszik az EU a mindennapokban
- Az Ukrajna támogatását, illetve a demokrácia és a jogállamiság védelmét szolgáló uniós lépésekkel kapcsolatban a legnagyobb az elégedettség (69%, illetve 64%)
- A válaszadók többségét már foglalkoztatják a közelgő európai választások
- A fiatalok támogatnák leginkább az Európai Parlament hatásköreinek további erősítését
- A megkérdezettek 62%-a nyilatkozott úgy, hogy mostanában hallott valamit az EP-ről
Az Európai Parlament által ma közzétett tavaszi Eurobarométer felmérés szerint a polgárok elkötelezetten támogatják a demokráciát, és tudnak a közelgő európai választásokról.
Érezhetően nőtt a közérdeklődés az egy év múlva esedékes európai választások iránt. A polgárok egyértelmű többsége (56%) figyelemmel kíséri az előkészületeket, ami 6 százalékponttal több, mint 2018-ban, az előző választások előtt egy évvel volt.
A megkérdezettek mintegy kétharmada (67%) nyilatkozott úgy, hogy valószínűleg elmenne szavazni, ha a jövő héten lennének az európai választások. 2018 áprilisában egy hasonló kérdésre 58 százalékuk válaszolta ugyanezt. Most tehát többen mutatnak hajlandóságot a választáson való részvételre, mint a legutóbbi, 2019-es EP-választások előtt.
Magyarországon a választási hajlandóságra adott válasz megegyezik az uniós átlaggal, vagyis 67%, míg a választások iránti érdeklődés egy százalékponttal nagyobb (57%), mint az uniós átlag.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke így értékelte a felmérés eredményeit: „A választások fontosak. A szavazás az a lehetőség, amikor kiállhatunk az általunk fontosnak tartott ügyekért. Ezért arra biztatok mindenkit, különösen a fiatalokat, hogy menjenek el szavazni, és formálják olyanná az Európai Uniót, amilyenné szeretnék, hogy váljon!”
A szabad választások jelentik minden demokrácia alapját. Az európai polgárok a demokráciát tartják a legfőbb védendő értéknek: 37%-uk a demokrácia, 28%-uk az emberi jogok, 27%-uk pedig a szólás- és gondolatszabadság védelmét jelölte meg az Európai Parlament legfontosabb feladataként. Magyarország esetén a leginkább védendő értékként szintén a demokráciát (39%), az emberi jogok (34%), és harmadikként a jogállamiságot jelölték meg (25%) védendő értékként. A nemzeti identitások és kultúrák, a nemzeti kisebbségek, valamint a társadalmon belüli különböző csoportok védelmét a magyarok jelentősen fontosabbnak tartják az unióban mért átlagnál.
A válaszadók 54%-a meg van elégedve a demokrácia EU-n belüli működésével. A szabad és tisztességes választásokkal (70%), a szólásszabadsággal (70%) és az alapvető jogok tiszteletével (66%) elégedettek a leginkább, a dezinformáció és a korrupció kezelésével viszont annál kevésbé. Ugyanezen adatok Magyarország esetén: 55%, 64%, 69%, 79%, és a magyar polgárok szintén a korrupció kezelésével és a dezinformáció elleni védelemmel a legkevésbé elégedettek.
Magyarországon a leginkább elégedettek a válaszadók azzal, ahogy az EU-ban az egyes emberek részt tudnak venni a politikai életben (67%), az alapjogok tiszteletével (70%), és a szólásszabadsággal az EU-ban (69%). A média sokszínűségével (66%, szemben 60%-al) és a jogállamiság helyzetével is inkább elégedettek (62% szemben 58%-al) a magyarok, mint az uniós átlag.
A jelenleg futó európai parlamenti ciklus negyedik évében a polgárok elismerően nyilatkoztak arról, ahogyan az EU kezelte az egymás után kibontakozó válsághelyzeteket. Döntő többségük tisztában van azzal, hogy az EU lépései kihatnak mindennapi életükre: tízből heten (71%) vannak ezen a véleményen, közel ötödük (18%) igen jelentősnek érzi ezt a hatást. Az Európai Parlament szerepe sem ismeretlen: a válaszadók 62%-a mostanában hallott vagy olvasott az intézményről.
A magyar adatok: az EU hatása mindennapjainkra 74% szerint van jelen, 15% szerint erőteljesen, és 69 százalékuk hallott mostanában az Európai Parlamentről.
Ukrajna megsegítése az az uniós lépés, amellyel messze a legelégedettebbek a polgárok: 69%-uk nyilatkozott erről elismerően. Leginkább Hollandiában (90%), Svédországban (87%), Finnországban (87%) és Írországban (87%) éreztek így a válaszadók, legkevésbé pedig Szlovákiában (45%) és Görögországban (48%). Magyarországon 64% ez az adat. A demokratikus jogok védelme és a jogállamiság érvényre juttatása érdekében tett uniós intézkedések, valamint a külpolitikai lépések szintén viszonylag magas (64%-os, illetve 54%-os) támogatottságot élveztek. (Magyarországon 66% illetve 59%.)
A gazdaság állapotát és a polgárok pénzügyi helyzetét nézve egyértelműen megmutatkoznak az elmúlt évek egymást érő válságainak hatásai. A válaszadók fele ítéli meg úgy, hogy romlott az életszínvonala, és ebben a tekintetben a jövő évben sem vár javulást. További 29 százalékuk ugyan ma még nem érzi a visszaesést, de azzal számol, hogy jövőre bekövetkezik az. Ezzel együtt jár az is, hogy kézzelfogható megoldásokat várnának el: közel kétharmaduk (65%) nincs megelégedve azzal, ahogyan országa kezeli a megélhetési válságot, 57%-uk pedig elégtelennek tartja az EU enyhítő intézkedéseit.
Magyarországon 47%ítéli meg úgy, hogy romlott az életszínvonala, és a jövő évben sem vár javulást. Jelentősen magasabb, 40% azoknak az aránya, akik ma még nem érzik a visszaesést, de azzal számolnak, hogy jövőre bekövetkezik. A magyarok 64%-a nem elégedett a nemzeti, és 54% az uniós intézkedésekkel a megélhetési válság kezelése tekintetében.
A válaszadók 38%-a azt szeretné, ha az Európai Parlament a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet tenné az első helyre. A közegészségügyben 33%-uk, 31% a klímaváltozás elleni küzdelemben, szintén 31 százalékuk pedig a gazdaság fellendítésében és a munkahelyteremtésben várna el több cselekvést az intézménytől.
Magyarországon, az elmúlt évek felméréseihez hasonlóan, az emberek a gazdaság fejlesztését és új munkahelyek teremtését (37%), a közegészségügyet (36%) és a szegénység és társadalmai kirekesztés elleni küzdelmet (34%) jelölték meg, mint az EP legfontosabb feladatait.
A felmérés az összes adattal együtt itt érhető el.
Háttér
A 2023. tavaszi Eurobarométer felmérést a Kantar március 2. és 26. között folytatta le a 27 uniós tagország mindegyikében, összesen 26 376 interjúalany személyes megkérdezésével. Csehországban, Dániában, Finnországban és Máltán videóinterjúkat is készített. Az összesített uniós eredményeket az egyes országok népessége alapján súlyozták.
