A 2024-es Magyar Tudomány Ünnepe eddig lezajlott programjai közül Takács Dénes gépészmérnök hétfő esti előadása az egyik legnépszerűbb és legizgalmasabb esemény volt. A gépészmérnök a mikromobilitási járművek – a gördeszkától kezdve a rolleren át a legkorszerűbb elektromos egykerekűig – különleges fizikájáról, a jármű-ember rendszerek bonyolultságáról beszélt számos közérthető példán keresztül, előadását pedig élénk eszmecsere követte a téma iránt érdeklődőkkel, akik közül többen egykerekűvel érkeztek az estre.
Az előadás és az azt követő beszélgetés felvétele visszanézhető a Magyar Tudományos Akadémia YouTube-csatornáján.
A BME Műszaki Mechanikai Tanszékének egyetemi docense a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében Így kerekezz az egykerekűn! címmel tartott sok érdeklődőt vonzó tudomány-népszerűsítő előadást november 11-én este a Humán Tudományok Kutatóházában. Takács Dénesről azt érdemes tudni, hogy lassan húsz éve dolgozik kutatóként a BME Gépészmérnöki Karán, és fő szakterülete az egyéni közlekedési eszközök, az önvezető járművek dinamikájának vizsgálata, már doktori disszertációját is a kerekek gördüléséből írta, és jelenleg is a gépek dinamikai problémáival foglalkozik. A BME egyetemi docense az utóbbi években kiemelt figyelmet fordít a mikromobilitási járművek stabilitási problémáira, így előszeretettel boncolgatja az elektromos rollerek, illetve az utakon egyre többször felbukkanó elektromos egykerekűek mozgékonysági kérdéseit.
A Tudományünnep+ estjének házigazdája és az előadó beszélgetőtársa Stépán Gábor gépészmérnök, a BME professor emeritusa volt, aki felidézte, annak idején hogyan kezdett tanítványával, Takács Dénessel a járműkerekek instabilitásának egyáltalán nem triviális problémáival foglalkozni. Ugyanis hiába az emberiség legősibb műszaki találmánya a kerék, máig fizikusok és mérnökök sokaságát kötik le a kerekeken guruló járművek – az autóktól és bicikliktől kezdve a gördeszkákon át a rollerekig és a napjainkban ezek „legvadabb változatainak” számító különféle elektromos mikromobilitási járművekig.
Miért szentelnek megkülönböztetett figyelmet a kutatók az utóbbi években terjedőben lévő elektromos egykerekűeknek? Mint az Takács Dénes közérthető előadásából kiderült, azon túl, hogy az elektromos egykerekűek egyedülálló mozgékonyságot biztosítanak, és a gyaloglásnál, biciklizésnél jóval hatékonyabb egyéni közlekedési eszköznek számítanak, egyúttal bonyolult irányítási feladatok elé is állítják a használókat, akik komoly személyi sérüléseket is kockáztatnak az újfajta közlekedési eszköz úttörőiként.
A rövid városi utak leküzdésében igazán hasznos mikromobilitási járművek egyszerű kialakításukkal, kis tömegükkel egyedülálló mozgékonyságot biztosítanak bárki számára, amivel gyökeresen megváltoztatják az életmódunkat. Az előadás során Takács Dénes a relatíve egyszerű gördeszkák és kerékpárok fejlődésének példáin keresztül világította meg a jármű-ember rendszerek dinamikájának bonyolultságát, ami sokak számára kínálhat meglepő újdonságokat, hiszen legtöbbünk úgy használja ezeket a közlekedési eszközöket, hogy bele sem gondol milyen összetett fizikai és neurológiai folyamatoknak köszönhető a sokszor élvezetet is nyújtó helyváltoztatás.
Takács Dénes – aki maga is próbálkozott több-kevesebb sikerrel egykerekűzni – a gördülő kerék alappéldájából kiindulva jutott el az elektromos egykerekű stabilitási problémáihoz, bemutatva, hogy a BME laborjaiban hogyan zajlanak azok a vizsgálatok, amelyeknek köszönhetően megtanulható például, miként kell alkalmazkodnia a járművezetőnek az újdonságnak számító jármű sebességfüggő dinamikájához, mik a tanulás nehézségei, milyen korlátokkal jár a járművezető ember reakcióideje. „Nagy sebességnél egyre jobban fáj az adatgyűjtés” – fogalmazott a kutató azzal kapcsolatban, hogy felállni egy szoftveresen stabilizált egykerekűre és megtanulni használni kis, majd nagy sebességek mellett, szükségszerűen együtt jár néhány eséssel. Takács Dénes előadásából kiderült az is, hogy a magyar kutatók olyan közlekedéstechnikai kérdésekre is keresik a választ, hogy mi a teendő, ha nagy sebességnél szitálni kezd a kerék, vagy hogy milyen gumival érdemes felszerelni az egykerekűnket, miközben érintik a mindennapi közlekedés és a hobbi- vagy sportcélú felhasználás közti különbségeket is.
Az előadás után élénk beszélgetés bontakozott ki a BME kutatói és a hallgatóság soraiban jelen lévő egykerekűzők között, és kiderült, hogy Magyarországon egyre többen ülnek, állnak ezen a korszerű mikromobilitási eszközön. A jelenlévők az est zárásaként abban maradtak, hogy érdemes lenne a fejlesztésekbe, így a BME-n folyó kísérletekbe bevonni a hazai egykerekes társadalom úttörőit is, akik rengeteg személyes tapasztalattal és egyéni szemponttal tudnák segíteni a tudományos kutatást.
Forrás: Magyar Tudományos Akadémia
