Emelkedő bírságok, megújult oktatás és tudatos hatósági ellenőrzés
Idén számos jelentős változás történt a munkavédelem területén: februártól bizonyos körben lehetővé vált a munkavédelmi oktatás egyszerűsített feltételek szerinti teljesítése, márciustól pedig jelentősen emelkedtek mind a munkavédelmi, mind a munkaügyi bírságok. A változások az idén elfogadott, 2024-2027-es időszakra szóló Munkavédelmi Politika célkitűzéseit is tükrözik, a megvalósítás érdekében pedig közzétételre került a hatósági ellenőrzési terv is, megjelölve a legfontosabb fókuszterületeket. Szakértői összefoglalónkban bemutatjuk a legfontosabb változásokat, amelyekre minden munkáltatónak figyelemmel kell lennie.
Emelkedik a kiszabható munkavédelmi bírság összege
A munkavédelmi bírság mértékére vonatkozó új szabályokat a 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet rögzíti, jelentősen felemelve a bírság alapértékét, valamint meghatározva azokat a szorzószámokat, amelyekkel – meghatározott körülmények fennállása esetén – az tovább növelendő. Fő szabály szerint a munkavédelmi bírság összege százezer forinttól százmillió forintig terjedhet.
A bírság alapösszege
A bírságkiszabáskor figyelembe veendő alapértéket a kormányrendelet a megsértett munkavédelmi szabály okán súlyosan veszélyeztetett munkavállalók számától teszi függővé, és súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként százezer forintos alapbírságot állapít meg.
Bírságösszeget növelő tényezők
Bizonyos körülmények fennállása esetén a bírság alapösszege emellett egy meghatározott szorzószám alapján lesz növelendő. Így a kormányrendelet meghatároz szorzószámokat:
- Megszegett munkavédelmi normák száma szerint, így például, ha a munkáltató általi, a munkavédelmi törvényben meghatározott 2-4 darab norma megsértését észleli a hatóság, másfélszeresére emelkedik a bírság mértéke.
- Súlyos veszélyeztetettség időtartamával összefüggően, így például, ha az egy óránál tovább, de nyolc óránál kevesebb ideig áll fenn, akkor 1,3-szorosára, míg ha egy hónapnál hosszabb ideig, akkor tízszeresére nő a bírság.
- Munkáltató mulasztása okán bekövetkezett konkrét eredményhez kapcsolódóan, így például munkabaleset vagy egészségkárosodás bekövetkezése esetén a háromszorosára, halálos munkabaleset esetén pedig húszszorosára emelkedik a bírság mértéke.
- Ismétlődő szabálysértéshez kapcsolódóan, így, ha az eljárást megelőző három évben a munkáltatóval szemben a munkavédelmi hatóság végleges döntésében szabott már ki bírságot, 1,5 lesz a szorzószám, ha pedig ezen az időszakon belül több szabálysértés miatt is történt bírságkiszabás, úgy a legutóbb alkalmazott szorzó megduplázódik.
Bírságösszeg korrigálása
A munkavédelmi hatóság bizonyos további tényezők fennállása esetén legfeljebb 20%-kal növelheti, illetve csökkentheti is a bírság mértékét.
Bírságösszeg növelése: A bírság végösszegét a hatóság növelheti például abban az esetben, ha a munkahelyen jelen lévő veszélyes anyagok mértéke a megengedett határértéknél 20%-kal magasabb értéket meghaladja, illetve, ha a munkáltató kötelező munkabiztonsági, munkaegészségügyi szolgáltatást nem biztosít. A bírságösszeg növelését lehetővé tevő tényezők közé tartozik még a szükséges kockázatértékelés elmulasztása; a munkavédelmi oktatás, munkavédelmi képviselő, egészségvédelmi koordinátor mellőzése; illetve az a tény is, ha a munkáltató a munkavégzés hatókörében tartózkodó személy életét, testi épségét is veszélyezteti.
Bírságösszeg csökkentése: A hatóság a bírságot csökkentheti is, ha a munkáltató segíti a hatósági eljárást, a munkavállaló magatartása is közrejátszott a veszélyeztetés megvalósulásában, vagy a munkáltató a munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg.
Kedvezőbb szabályok mikro-, kis- és középvállalkozások, illetve természetes személyek esetén
A kormányrendelet bizonyos kedvezményeket is megfogalmaz, amelyeket abban az esetben lehet alkalmazni, ha a nem következik be a munkáltató mulasztása miatt halálos munkabaleset:
- Bírságösszeg maximalizálása: A mikro-, és kisvállalkozások, illetve természetes személy munkáltatók esetén a kiszabható maximális bírság összege 25 millió forint, míg középvállalkozások esetén 50 millió forint.
- Bírságot csökkentő szorzószámok: A mikro-, és kisvállalkozások, illetve természetes személyek részére kiszabandó munkavédelmi bírság végösszege emellett 0,8-as szorzószámot, míg a középvállalkozásoké 0,9-es szorzószámot kap.
A munkaügyi bírságok mértéke is emelkedik
Március elsejétől a munkaügyi bírságok is jelentősen emelkedtek, az ezzel kapcsolatos szabályokat a módosult 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet tartalmazza. A módosítás jelentős mértékben növelte a munkaügyi bírság minimumát, 30.000 forintról 150.000 forintra, és a tételes munkaügyi bírságok esetén is több helyen megnövelte a kiszabandó összegeket.
Külföldi foglalkoztató jogsértése
Megemelkedett a bírság mértéke bizonyos olyan jogsértések esetén, amikor munkáltató külföldi, aki Magyarországra küldi a foglalkoztatottját. A minimálbér összegére emelkedik a munkaügyi bírság érintett foglalkoztatottanként, az alábbi jogsértések esetén:
- Munkaszerződés kapcsán felmerülő jogsértés: Ha a munkaszerződés sért bizonyos, a magyar jog szerinti rendelkezéseket, vagy a munkáltató a szerződéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget elmulasztotta. A vonatkozó kiemelt rendelkezések közé tartoznak például leghosszabb munkaidőre, fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértékére, a munkaerő-kölcsönzés feltételeire, a várandós vagy kisgyermekes nő valamint a fiatal munkavállaló munkavállalási és foglalkoztatási feltételeire, valamint a munkáltató által biztosított szállás feltételeire vonatkozó rendelkezések.
- Nyilatkozattétel és adatszolgáltatás kapcsán felmerülő jogsértés: Ha a külföldi foglalkoztató határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarországra küldi a foglalkoztatottját, és az ezzel kapcsolatos nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztja.
Harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása
Végezetül, a módosítás alapján akkor is munkaügyi bírságot kell kiszabni, ha a foglalkoztató a vendégmunkás jogcímén Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására irányuló jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségét megsérti. Ilyen esetekben a kiszabandó bírság mértéke a minimálbér 10-szerese érintett munkavállalónként.
Megújul a munkavédelmi oktatás rendszere
A bírságkiszabással kapcsolatos rendelkezések mellett a munkavédelmi oktatásra tekintetében is jelentős változás történt. A munkavédelmi törvény februárban hatályba lépett módosítása lehetővé tette, hogy a munkáltató a munkavédelmi oktatás nyújtásával kapcsolatos kötelezettségének bizonyos körben úgy tegyen eleget, hogy a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által meghatározott általános oktatási tematikát, azaz a miniszteri honlapon közzétett képzési anyagot adja át a munkavállaló részére.
Ezzel összhangban februárban hatályba lépett a 6/2024. (II. 8.) NGM rendelet is, amely meghatározza az általános oktatási tematika alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályokat.
- Alkalmazási kör: Az általános oktatási tematika révén történő munkavédelmi oktatás a szervezett munkavégzés keretében információtechnológiai és számítástechnikai eszközzel végzett irodai munkahelyi tevékenységre, munkakörre, álláshelyre, illetve távmunkavégzésre nézve válik lehetségessé.
- Átadás a munkavállaló részére: A munkáltató szabadon határozhatja meg a képzési anyag munkavállaló részére történő átadásának módját, és átadásnak minősül az is, ha a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót az általános oktatási tematika elérhetőségéről.
- A képzési anyag tartalma: Az általános oktatási tematika az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó tárgyi, személyi és szervezési követelményeket tartalmazza, és ismerteti a munkavállalók jogait és kötelességeit, az információtechnológiai és számítástechnikai eszközzel végzett tevékenységek során fellépő veszélyek és ártalmak elleni védekezés módját, magatartási szabályait. A közzétett képzési anyag tartalmaz rendelkezéseket például a kémiai biztonsági ismeretekkel és az elsősegélynyújtással kapcsolatban is.
- A képzési anyag kiegészítése: Az általános oktatási tematikát a munkáltatónak szükség szerint ki kell egészítenie a munkavédelmi törvény szerinti kockázatértékelésben szereplő kockázatokkal kapcsolatos információkra épülő ismeretanyaggal is.
A munkavédelmi oktatásra vonatkozó új szabályokkal tehát könnyítéseket fogalmaz meg a jogalkotó, fontos azonban rögzíteni, hogy a munkavédelmi bírságokra vonatkozó szigorodó szabályok összességében mégis kiemelten szükségessé teszik a megfelelést. A munkavédelem stratégiai jelentőségét megerősíti az idén elfogadott és közzétett Országos Hatósági Ellenőrzési Terv, valamint a 2024-2027-es időszakra vonatkozó Munkavédelem Nemzeti Politikája is.
A hatósági ellenőrzési terv meghatározza a fókuszterületeket
Az idén közzétett Országos Hatósági Ellenőrzési Terv szerint a munkavédelmi és foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzések kiemelt figyelmet fognak fordítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények megteremtésére, valamint a munkavállalók jogainak hatékony érvényesítésére.
- A munkavédelmi ellenőrzések tekintetében a fő fókuszterületek közé fog tartozni a veszélyes anyagokkal végzett tevékenységek és a fémipari tevékenységek célvizsgálata, melyeknél a munkavédelmi hiányosságok miatt bekövetkezett súlyos munkabalesetek és egészségkárosodások csökkentése kiemelt szempont.
- A foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések főbb fókuszterületei között pedig a feldolgozóipar, a szálláshely-szolgáltatás, valamint a vendéglátás területén működő munkáltatók foglalkoztatási gyakorlatának felülvizsgálata szerepel.
Az ellenőrzések tervezett fókuszterületein működő vállalkozásoknak tehát kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a munkavédelmi és munkaügyi szabályok megfelelő megismerésére és betartására, és a megnövekedett munkavédelmi és munkaügyi bírságok tekintetében különösen fontos lesz a megfelelés ezeken a területeken is.
A 2024-2027-es időszak munkavédelmi politikája jelöli ki az irányokat
Végezetül röviden érdemes utalni arra is, hogy januárban elfogadásra került a Munkavédelem Nemzeti Politikája is, amely a 2024-2027-es időszakra vonatkozva fogalmazza meg a munkavédelmi politika legfontosabb prioritásait.
- Balesetek, megbetegedések és egészségügyi veszélyhelyzetek megelőzése: A politika kiemelt céljai között szerepel a munkahelyi balesetek és megbetegedések megelőzésének javítása, valamint az esetleges jövőbeli egészségügyi veszélyhelyzetekre (pl. járványokra) való felkészültség javítása is, amely összhangban van a hatósági ellenőrzésre vonatkozó célkitűzésekkel, valamint a munkavédelmi bírsággal kapcsolatos új szabályozással.
- Zöld és digitális átállás: A munkavédelmi politika emellett harmadik kiemelt célkitűzése a munka új világában a zöld és digitális átállás, illetve a demográfiai átmenet által előidézett változások előrejelzése és kezelése, erre tekintettel pedig kiemelten fontos szerepet tulajdonít a digitalizációnak is. A digitalizáció lehetőséget teremt a zöldebb munkahelyek kialakítására, amelyek környezetbarát és fenntartható megoldásokkal járulnak hozzá a munkavégzési körülmények zöldítéséhez és a fenntarthatósághoz.
Látható tehát, hogy a stratégiai és politikai tervezés eredményeképpen már el is kezdődött a munkavédelmi és munkaügyi szabályozás átalakítása, és alapvető jelentőségű változások következtek be. A kiszabható bírság emelkedése, valamint a fókuszált hatósági ellenőrzés fényében az elkövetkező időszakban különösen fontos lesz, hogy a munkáltatók megfelelő figyelmet fordítsanak a kapcsolódó szabályozás megismerésére, és az annak való megfelelés biztosítására.
Forrás: KPMG
