- Az EU zenei streaming-piacáról származó bevételek nem oszlanak meg igazságosan
- Átlátható algoritmusokat és ajánlásokat követelnek az EP-képviselők
- A képviselők az európai zeneművekre vonatkozó kvóták bevezetésének lehetőségét javasolják
A Parlament szerdán uniós szabályokat szorgalmazott annak biztosítása érdekében, hogy a zenei streaming ágazat tisztességes és fenntartható legyen, és előmozdítsa a kulturális sokszínűséget.
A 532 igen szavazattal, 61 ellenében, 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők azt kérik, hogy az EU foglalkozzon a zenei streaming-piacról származó bevételek elosztásának kiegyensúlyozatlanságával, hiszen jelenleg a szerzők és előadóművészek többsége nagyon alacsony kompenzációt kap. A képviselők ragaszkodnak az ágazatra vonatkozó új uniós jogi keretet kialakításához, mert az ágazatra jelenleg nem vonatkoznak uniós szabályok, annak ellenére, hogy a streaming-szolgáltatások jelentik a zenékhez való hozzáférés fő módját.
Méltányos díjazás a szerzőknek
A jelenleg alkalmazott „digitális jogdíjakat” felül kell vizsgálni a képviselők szerint, és elítélik az úgynevezett payola-rendszereket, amelyek arra kényszerítik a szerzőket, hogy a nagyobb láthatóságért cserébe fogadjanak el alacsony díjazást, vagy érjék be fizetség nélkül.
Az európai művek láthatósága
Az állásfoglalás szerint uniós fellépésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az európai zeneművek láthatóak legyenek, kiemelt helyre kerüljenek és hozzáférhetőek legyenek a zenei streaming platformokon az állandóan növekvő „túláradó mennyiségű” tartalom között. A képviselők annak a lehetőségnek a megfontolását javasolják, hogy például vezessenek be kvótákat az európai zeneművekre vonatkozóan.
A mesterséges intelligencia átláthatósága
Egy uniós törvényjavaslatnak köteleznie kellene a platformokat, hogy tegyék átláthatóvá algoritmusaikat és az ajánlások módszerét, hogy elejét vegye a tisztességtelen gyakorlatokat, például a streaming-adatok manipulálását, amelyet állítólag a művészek díjainak csökkentésére használnak.
A képviselők javasolják egy olyan címke bevezetését, amely tájékoztatja a nyilvánosságot arról, ha az általuk hallgatott dalokat mesterséges intelligencia generálta, és sürgetik a zenei streaming platformokon a deepfakes (a szerzők identitását, hangját és képmását a beleegyezésük nélkül használó) hamisítványok elleni fellépést. A szabályoknak arra is kötelezniük kellene a platformokat, hogy a műveik jobb láthatósága érdekében a metaadatok helyes hozzárendelésével azonosítsák a jogtulajdonosokat.
A zenei sokszínűség támogatása
Végül a képviselők rámutatnak azokra a tanulmányokra, amelyek szerint a streaming-piacon a bevételek elsősorban a nagy kiadókhoz és néhány népszerűbb előadóhoz kerülnek, míg a kevésbé népszerű stílusokat és a kevésbé elterjedt nyelveket ritkábban játsszák. Az uniós jogszabályoknak sokszínűségi mutatókat kellene tartalmazniuk a műfajok és nyelvek sokféleségének biztosítására, valamint a független szerzők jelenlétének értékelésére. Az európai zenei ipari stratégiának pedig elő kellene mozdítania az európai zenei ágazat sokszínűségét, ösztönözve a kisebb szereplőket.
A jelentéstevő szerint
Ibán García Del Blanco (S&D, Spanyolország) jelentéstevő elmondta: „A Parlament hangot ad az európai alkotók aggodalmainak, akik a zenei streaming piac középpontjában állnak. A kulturális sokszínűség és a szerzők elismerése és méltányos díjazása mindig is prioritás volt számunkra; ezért olyan szabályokat kérünk, amelyek biztosítják, hogy a zenei streaming-szolgáltatások által használt algoritmusok és ajánlások átláthatóak legyenek, ahogy a mesterséges intelligencia eszközeinek használata is, és kerüljenek az európai szerzők a középpontba,” – tette hozzá.
A szavazást megelőző sajtótájékoztató felvételét itt tekintheti meg.
Háttér
A digitális zenei platformok és a zenei megosztó szolgáltatások jelenleg több mint 100 millió zeneszámhoz biztosítanak hozzáférést ingyenesen vagy viszonylag alacsony havi előfizetési díjért. A streaming a zenei ágazat globális bevételének 67 százalékát teszi ki, éves szinten 22,6 milliárd dollár bevétellel.
REF: 20240112IPR16773
Forrás: Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
