A Szegedi Tudományegyetem kutatói az űrhajósok mikrobiomváltozásait vizsgálták a Nemzetközi Űrállomáson, hogy megértsék a mikrogravitáció és stressz hatásait. Eredményeik segíthetnek az űrhajósok egészségének megőrzésében hosszútávú űrutazások során, és a Földön is hozzájárulhatnak a stressz mikrobiomra gyakorolt hatásainak kezeléséhez.
Magyar kutatók jelentősen továbbfejlesztették a prime génszerkesztő módszert, amely a CRISPR-Cas9 rendszeren alapul. Az új eljárás hatékonysága és pontossága messze felülmúlja a korábbi technikákat, így biztonságosabbá és célzottabbá válik a genetikai betegségek kezelése.
A Szegedi Tudományegyetem bemutatta legújabb orvostechnológiai fejlesztéseit és kutatási eredményeit az SZTE Innovációs Napon. Az eseményen hangsúlyozták az egyetem és ipari partnerei közötti együttműködés fontosságát, valamint a diagnosztika és terápia legmodernebb megoldásait.
Magyar kutatók új, továbbfejlesztett génszerkesztési módszert, a proPE-t fejlesztették ki, amely pontosabb és hatékonyabb a korábbi prime editing technikánál. Ez a módszer csökkenti az optimalizálási igényt, növeli a szerkesztés pontosságát, és lehetővé teszi távolabbi DNS-hibák javítását, ami fontos előrelépés a terápiás alkalmazásokban.
A Magyar Innovációs Szövetség 2025. november 7-én rendezte meg az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia dél-alföldi regionális válogatóversenyét Szegeden. A verseny célja a fiatal tudományos tehetségek felkutatása és támogatása, különösen a fenntarthatóság és egészségügy témakörében. A legjobb diákok továbbjutnak az országos döntőbe, ahol értékes díjak várnak rájuk.
A Menopauza című előadás több mint 400 telt házas előadással bizonyítja népszerűségét, januártól pedig vidéken is látható lesz Debrecenben, Veszprémben, Szegeden, Pécsen és Székesfehérváron. A darab humorral és őszinteséggel beszél egy sokakat érintő, eddig tabunak számító életszakaszról, amelyről ma már szégyen nélkül lehet beszélni.
A Szegedi Tudományegyetem 2025-ben létrehozza Magyarország első krio-elektronmikroszkópos kutatóplatformját, amely forradalmasítja a molekuláris szintű kutatásokat. Az egyetem saját forrásból finanszírozza az országosan egyedülálló fejlesztést, amely a hazai és nemzetközi kutatók számára is elérhető lesz.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kifejlesztett új technológia mesterséges intelligencia segítségével egyszerre akár száz beteg sejtmintáját vizsgálja, gyorsítva a gyógyszerfejlesztést és a célzott terápiák kiválasztását. Az innováció a személyre szabott gyógyítást forradalmasíthatja, miközben csökkenti a vizsgálatok időigényét és költségeit.
Magyarországon az ingyenes szűréseken való részvétel jelentősen elmarad az OECD-országok átlagától, különösen a mammográfia, vastagbélszűrés és méhnyakszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi kockázatot jelent, hiszen a korai felismerés életmentő lehet – áll a Szegedi Tudományegyetem közleményében.
Egy természetes, az emberi agyban is jelen lévő molekula, a dimetiltriptamin csökkentette a stroke káros hatásait állatmodellben és sejttenyészetes kísérletekben. Az erre vonatkozó kutatást a HUN-REN SZBK Biofizikai Intézetének és a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikájának kutatói közösen végezték.
A Szegedi Tudományegyetem kutatóinak kezdeményezésére létrejött tanulmány készítői szerint a hangsúlyt elsősorban a kibocsátások gyors csökkentésére kell helyezni, és biztosítani kell, hogy az alkalmazott intézkedések méltányosak legyenek, segítve a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói egy nemzetközi együttműködésben az ALS korai előjeleit fedezték fel. A kutatás a CCL2 kemokin és a CCR2 receptor közötti jelátvitelt vizsgálta, ami kulcsfontosságú lehet a betegség korai felismerésében és kezelésében.
Kevesebb, mint három héttel az első magyarországi okos cochleáris implantátum beültetése után a 11 éves Loránd megkapta a külső egységet is új készülékéhez a Szegedi Tudományegyetemen, ahol megtörténtek az első beállítások.
A Szegedi Tudományegyetemen átadták a régió egyik legmodernebb, 1,75 petaflops kapacitású mesterséges intelligencia célú szuperszámítógépét. Az új rendszer jelentősen támogatja az egyetem MI-kutatásait, és számos tudományterületen emeli a kutatások színvonalát. Az eseményen stratégiai együttműködést kötöttek a Hewlett Packard Enterprise céggel.
A csúcskategóriás hallásjavítás legújabb, globálisan is csak nemrég bemutatott eszközét ültették be 2025. június 25-én az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinikáján. A világ első és egyetlen okos cochleáris implantátumát egy kisfiú, Loránd kapta, akinek ezzel esélye is lett arra, hogy visszakapja a tökéletes hallás lehetőségét, amit apránként veszített el a hallókészülékének használata ellenére is.
A parajdi sóbánya környékén bekövetkezett környezeti katasztrófa miatt sós víz jutott a Korond-patakba, veszélyeztetve a Maros és a Küküllők élővilágát. Az SZTE kutatói mérésekkel követték nyomon a sókoncentráció változását a Maros folyón és azt tapasztalták, hogy a koncentráció nem érte el a hazai határértékeket.
A Szegedi Tudományegyetem 2025-ben elnyerte Az Év Egyeteme díjat az Innovativitás kategóriában, elismerve az oktatásban, kutatásban és intézményi működésben alkalmazott újító megoldásokat. Az egyetem nemzetközi szinten is kiemelkedő tudásközpontként ismert, és több kategóriában is a legjobbak között szerepel.
Május 12-én megnyílt a Szegedi Tudományegyetemen a Gazda-patogén Interakció Központ, amely az antimikrobiális és antifungális terápiák fejlesztésére fókuszál. A központ létrejöttét Karikó Katalin, a Nobel-díjas kutató is támogatta. Az intézmény célja a gombás fertőzések elleni hatékony biológiai kezelések kidolgozása.
Egy gyárakat célzó támadás leállíthatja a termelést, kiszivárogtathat üzleti titkokat, sőt, akár egy teljes üzemet is szabotálhat. A Szegedi Tudományegyetem közreműködésével a Balasys IT Zrt. korábban kifejlesztett egy mesterséges intelligenciával támogatott védelmi eszközt, mostani pályázati projektjükben pedig a rendszer továbbfejlesztésén dolgoznak.
A mesterséges intelligencia egyre több feladatban segít minket a mindennapokban, de mi történik egy chatbot „fejében”, amikor választ ad egy kérdésre vagy értelmez egy utasítást? Többek között erre keresi a választ az SZTE áprilisban induló kutatása, együttműködésben az amerikai Rutgers Egyetemmel és a német Ludwig-Maximilians-Universitättel.
Az SZTE klímaváltozással kapcsolatos kutatásait és különböző területekről érkező szakértőit fogja össze a március elsejével létrejött Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport. Az első évben a kollaboráció részvevőinek összegyűjtése és a kapcsolható kutatások rendszerezése lesz a munka fókuszában.
