A Szegedi Tudományegyetem négy és félmilliárd forintos beruházással hozza létre Magyarország első krio-elektronmikroszkópos platformját, amely áttörést jelent az anyagtudományok, nanotechnológia és molekuláris biológia területén. Az új műszerközpont komplex rendszerek vizsgálatát teszi lehetővé, támogatva a gyógyszerfejlesztést és innovatív terápiák kidolgozását.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói mesterségesen előállított rekombináns antigének segítségével mérhetővé tették a vakcinák immunválaszát. A Szegeden fejlesztett fehérjék kulcsszerepet játszanak az mRNS-LNP vakcinák működésének megértésében, elősegítve a célzott vakcinafejlesztést.
Dr. Bajmócy Péter, az SZTE oktatója bejárta Magyarország összes belterületi települését, összesen 3155 várost és falut. Több mint két évtizedes kutatói és oktatói munkája során tudatosan gyarapította listáját, hogy személyesen is megtapasztalja a települések sajátosságait. Tapasztalatait terepgyakorlatokon és előadásokon is hasznosítja.
Mától látható a mozikban a Budapest Film forgalmazásában Nagy Borbála első nagyjátékfilmje, a Mambo Maternica Török-Illyés Orsolya, Sipos Vera, Székely Rozi és Schmied Zoltán főszereplésével. Budapesten, Szentendrén, Szegeden, Tatán, Veszprémben, Egerben és Székesfehérvárott a közönség az alkotókkal is találkozhat.
Magyar kutatók forradalmi módszert fejlesztenek az epilepszia kezelésére, amely fejbőr alá ültetett elektródákkal időben felismeri a rohamokat és célzott elektromos ingerléssel csökkenti azok számát. Ez az új eljárás különösen a gyógyszerrezisztens betegek számára jelenthet áttörést, akiknél a hagyományos kezelések nem hatékonyak.
A Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja mesterséges intelligencia alkalmazásával támogatná a bírói munkát büntetőügyekben, különösen az embercsempészés területén. A cél egy átláthatóbb és igazságosabb büntetéskiszabási rendszer kialakítása, amely 2027-re válhat gyakorlati eszközzé a bíróságokon.
Kiss Mihály, az SZTE programtervező informatikus mesterszakos hallgatója egy magyar nyelvű AI-szövegfelismerőt fejlesztett, amely kiemelkedően pontosan különbözteti meg az emberi és mesterséges intelligencia által írt szövegeket. A projekt az SZTE Hallgatói Innovációs Díját nyerte el.
Hogyan hat az űrhajósok asszociatív tanulási képességeire a súlytalanság – erre a kérdésre keresi a választ a Szegedi Tudományegyetem kutatói által kezdeményezett vizsgálat, amelybe a Nemzetközi Űrállomáson dolgozó űrhajósokat is bevontak.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói az űrhajósok mikrobiomváltozásait vizsgálták a Nemzetközi Űrállomáson, hogy megértsék a mikrogravitáció és stressz hatásait. Eredményeik segíthetnek az űrhajósok egészségének megőrzésében hosszútávú űrutazások során, és a Földön is hozzájárulhatnak a stressz mikrobiomra gyakorolt hatásainak kezeléséhez.
Magyar kutatók jelentősen továbbfejlesztették a prime génszerkesztő módszert, amely a CRISPR-Cas9 rendszeren alapul. Az új eljárás hatékonysága és pontossága messze felülmúlja a korábbi technikákat, így biztonságosabbá és célzottabbá válik a genetikai betegségek kezelése.
A Szegedi Tudományegyetem bemutatta legújabb orvostechnológiai fejlesztéseit és kutatási eredményeit az SZTE Innovációs Napon. Az eseményen hangsúlyozták az egyetem és ipari partnerei közötti együttműködés fontosságát, valamint a diagnosztika és terápia legmodernebb megoldásait.
Magyar kutatók új, továbbfejlesztett génszerkesztési módszert, a proPE-t fejlesztették ki, amely pontosabb és hatékonyabb a korábbi prime editing technikánál. Ez a módszer csökkenti az optimalizálási igényt, növeli a szerkesztés pontosságát, és lehetővé teszi távolabbi DNS-hibák javítását, ami fontos előrelépés a terápiás alkalmazásokban.
A Magyar Innovációs Szövetség 2025. november 7-én rendezte meg az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia dél-alföldi regionális válogatóversenyét Szegeden. A verseny célja a fiatal tudományos tehetségek felkutatása és támogatása, különösen a fenntarthatóság és egészségügy témakörében. A legjobb diákok továbbjutnak az országos döntőbe, ahol értékes díjak várnak rájuk.
A Menopauza című előadás több mint 400 telt házas előadással bizonyítja népszerűségét, januártól pedig vidéken is látható lesz Debrecenben, Veszprémben, Szegeden, Pécsen és Székesfehérváron. A darab humorral és őszinteséggel beszél egy sokakat érintő, eddig tabunak számító életszakaszról, amelyről ma már szégyen nélkül lehet beszélni.
A Szegedi Tudományegyetem 2025-ben létrehozza Magyarország első krio-elektronmikroszkópos kutatóplatformját, amely forradalmasítja a molekuláris szintű kutatásokat. Az egyetem saját forrásból finanszírozza az országosan egyedülálló fejlesztést, amely a hazai és nemzetközi kutatók számára is elérhető lesz.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kifejlesztett új technológia mesterséges intelligencia segítségével egyszerre akár száz beteg sejtmintáját vizsgálja, gyorsítva a gyógyszerfejlesztést és a célzott terápiák kiválasztását. Az innováció a személyre szabott gyógyítást forradalmasíthatja, miközben csökkenti a vizsgálatok időigényét és költségeit.
Magyarországon az ingyenes szűréseken való részvétel jelentősen elmarad az OECD-országok átlagától, különösen a mammográfia, vastagbélszűrés és méhnyakszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi kockázatot jelent, hiszen a korai felismerés életmentő lehet – áll a Szegedi Tudományegyetem közleményében.
Egy természetes, az emberi agyban is jelen lévő molekula, a dimetiltriptamin csökkentette a stroke káros hatásait állatmodellben és sejttenyészetes kísérletekben. Az erre vonatkozó kutatást a HUN-REN SZBK Biofizikai Intézetének és a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikájának kutatói közösen végezték.
A Szegedi Tudományegyetem kutatóinak kezdeményezésére létrejött tanulmány készítői szerint a hangsúlyt elsősorban a kibocsátások gyors csökkentésére kell helyezni, és biztosítani kell, hogy az alkalmazott intézkedések méltányosak legyenek, segítve a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói egy nemzetközi együttműködésben az ALS korai előjeleit fedezték fel. A kutatás a CCL2 kemokin és a CCR2 receptor közötti jelátvitelt vizsgálta, ami kulcsfontosságú lehet a betegség korai felismerésében és kezelésében.
Kevesebb, mint három héttel az első magyarországi okos cochleáris implantátum beültetése után a 11 éves Loránd megkapta a külső egységet is új készülékéhez a Szegedi Tudományegyetemen, ahol megtörténtek az első beállítások.
