Eredményükről a nemzetközileg magasan jegyzett Ecologica Montenegrina tudományos folyóiratban jelent meg egy rövid közlemény.
Sajtóközlemények: Tudomány
Számos súlyos betegség gyógyításánál szerepet játszhatnak a jövőben azok az új típusú, fluortartalmú vegyületek, amelyeket a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán állítottak elő.
Osztrák és magyar kutatók olyan új nanooptikai eszközt fejlesztettek ki, amely képes ultragyors optikai jelek nanométeres felületi struktúrák mentén történő továbbítására.
Mind az önvezető járművekkel kapcsolatos, mind az additív gyártásról és generatív tervezésről szóló bemutató, illetve a kapcsolódó kutatások ismertetése is élénk érdeklődést váltott ki az idelátogató felsővezetőkből.
A MATE kutatásában megkérdezett szülők többsége, a válaszadók 53%-a gondolja úgy, hogy gyermeke számára már óvodáskorban szeretné biztosítani az idegennyelv-tanulás lehetőségét.
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói új módszerrel vizsgálták családi kutyák hierarchiáját, eredményeikről az Animal Cognition folyóiratban számoltak be.
Rekonstruálták egy, az országban korábban kipusztultnak hitt, kertészeti jelentőséggel bíró vadon élő növényfaj, a csipkés gyöngyvessző genomját.
Kutatók a Balaton partjára jellemző városiasodás és a mesterséges tóparti élőhelyek hatását vizsgálták a kockás siklók testméretére, kondíciójára, valamint fejlődési stabilitására.
A szakemberek kutatási eredményeikre alapozva fogalmaztak meg javaslatot arra vonatkozóan, hogy szervi daganatok esetén milyen összetételű sejtterápiás készítményt érdemes alkalmazni a sikeresebb kezelések érdekében.
Új gyógyszercsoportot fejlesztettek ki az immunológiai, allergológiai hátterű bőrbetegségek célzott kezelésében. A tabletta formában szedhető készítmények a betegség kiváltó okára hatnak.
Az ELTE online repozitóriumot hoz létre, amely egységes, rendszerezett és kereshető formában gyűjti össze és teszi hozzáférhetővé az egyetemen készült összes digitális tananyagot oktatói és kutatói számára.
A kutatócsoport egy adott régió, terület komplex vizsgálatát képes elvégezni, ezzel segítve a gazdasági szereplőket, hogy terméküket tudományos alapokra helyezett módon állítsák elő és tökéletesen tudják pozícionálni a világpiacon.
Az évtizedes vizsgálat kimutatta, hogy a zavarás súlyosságának döntő szerepe van a makrogerinctelen közösség hosszú távú regenerációjának dinamikájában.
Szabó Ábel, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik nyertese a házityúkok esetében talált ígéretes lehetőséget az AMR terjedésének megfékezésére, amely ráadásul a környezeti terhelést és az előállítási költségeket is csökkentheti.
Az ELTE kutatói nagy hazai együttműködésben jól kötő kismolekulákat találtak, amelyekkel nem a sejtosztódás alapvető mechanizmusaiba avatkoznak be, hanem az egészséges állapotot állítják helyre.
Kerepesi Csaba (HUN-REN SZTAKI) és Bakács Tibor (HUN-REN RI) nagy adathalmazok bioinformatikai elemzésével mutatták ezt ki.
Elsőre a munkafüggőség hasznos függőségnek tűnhet, azonban a negatív következmények tekintetében nagyon hasonlít például a játékszenvedélyhez vagy a szexfüggőséghez – az ELTE kutatói szerint.
A kutatás célja a macskák kórokozó-terjesztésben játszott szerepének megértése.
Az elmúlt bő egy év kutatásaira alapuló modellezések szerint a legkritikusabb terület a Grönland előtti bukóáramlat, amely olyan mértékben lassul, hogy leállása 2025-2095 között várható.
A kutatás fő célja az volt, hogy megértsük, ezekben a hidegtűrő baktériumokban milyen különleges háttérmechanizmusok teszik lehetővé a túlélést.
A Dr. Topál Dániel által is jegyzett tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a jégtakarók viselkedésének hosszabb távú vizsgálatával is szerezhetők kulcsfontosságú információk.