A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói sikeresen termesztettek mustárnövényt holdpor-szimulánsban, amely magokat is hozott. A növények nehézfémeket, köztük uránt is felvettek, így emberi fogyasztásra alkalmatlanok, viszont a talaj tisztítására kiválóan használhatók. Egy év alatt a talaj mentesülhet a szennyeződésektől.
A Széchenyi István Egyetem hallgatói a Pannónia Ösztöndíj támogatásával vettek részt a hollandiai Enschede-ben megrendezett nemzetközi ipari fenntarthatósági programban. A Bosch és a Saxion Egyetem közös projektjében négy ország öt egyetemének diákjai dolgoztak fenntartható innovációkon, szakmai előadásokkal és gyakorlati tapasztalatokkal gazdagodva.
2025. május 29-én 81 kutató vehette át az MTA doktora címet a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Freund Tamás, az Akadémia elnöke hangsúlyozta a cím jelentőségét és a tudományos minősítés szigorú, politikamentes folyamatát. Az új doktorok az élettudományok, természettudományok és bölcsészet területén dolgoznak.
A zuzmók, a gombák és algák szimbiotikus együttesei a legextrémebb természetes környezetekhez is alkalmazkodnak, így segíthetnek megérteni a klímaváltozás hatásait. Kutatók vizsgálják, hogyan befolyásolják az erdőgazdálkodási módok a zuzmóközösségeket, és miként alkalmazkodnak ezek az élőlények a változó körülményekhez.
Az elmúlt hetekben megszaporodtak a Magyar Tudományos Akadémia és tagjai elleni személyes támadások a sajtóban. Freund Tamás és Oberfrank Ferenc írása tárgyilagosan reagál, kiemelve az Akadémia tényeken alapuló működését.
A Széchenyi István Egyetem Tudományos és Művészeti Diákköri Konferenciáján rekordrészvétellel, közel 350 hallgató mutatta be 284 pályamunkáját. A rendezvényen 39 szekcióban tudományos és zenei előadások zajlottak, és számos díjat osztottak ki. A legjobbak jogosultságot szereztek az országos konferencián való részvételre.
Május végén két világhírű tudós, Michael Cusumano az MIT-ről és Roska Botond a svájci IOB-ből tart előadást a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Cusumano a generatív mesterséges intelligencia üzleti és technológiai hatásairól, Roska pedig a látás helyreállításának optogenetikai módszereiről beszél.
Az ózdi kórház elindította a „Health Bridge for Close Communities” projekt keretében a határokon átnyúló epidemiológiai tanulmány előkészületeit. A cél a régió epidemiológiai kockázatainak elemzése és hatékony megelőző politikák kidolgozása. Orvosok és szakértők is együttműködnek a közös adatgyűjtés és elemzés érdekében.
A Széchenyi István Egyetem idén is meghirdette Kooperatív Doktori Programját, amely lehetővé teszi, hogy a vállalati karrier mellett végezzenek doktori tanulmányokat. A program ösztöndíjat kínál, és célja, hogy a gazdasági szféra szakemberei akadémiai háttérrel folytathassanak innovatív kutatásokat.
Prof. Dr. Heil Bálint, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánja lett az európai erdészeti felsőoktatási intézményeket összefogó Silva Network elnöke. A több mint 60 egyetemet tömörítő szervezet vezetését 2025-ben választották meg, elismerve a Soproni Egyetem oktatási és szervezeti reformjait.
Magyar kutatók egy nemzetközi konzorcium részeként emberi szerveket utánzó mikrochipeken kialakított mesterséges szövetek fejlesztésén dolgoznak. Az Organ-on-Chip technológia célja, hogy állatkísérletek helyett biztonságosabb és gyorsabb gyógyszerteszteket tegyen lehetővé.
A győri Széchenyi István Egyetem hallgatói a Hungarian Startup University Program záróeseményén innovatív ötleteiket mutatták be. A 12 csapat saját fejlesztésű projektjei között a legjobb egy cukorbetegeknek szánt mesterséges intelligenciával támogatott alkalmazás volt. A program célja a startup kultúra és vállalkozói ismeretek népszerűsítése.
Május 23-án a Széchenyi István Egyetem adott otthont a 11. Hidak és Hídépítők Napja országos ünnepségnek, amely a hídépítő szakma népszerűsítését célozta. Az eseményen a szakma múltját, jelenét és jövőjét bemutató előadások, kutatások és technológiai bemutatók is helyet kaptak.
Az amerikai Quinnipiac Egyetem és a Széchenyi István Egyetem új együttműködést tervez technológiai és műszaki területeken. A partnerség csereprogramokat, közös kutatás-fejlesztést és képzési lehetőségeket foglal magában, erősítve a nemzetközi kapcsolatokat és a fenntartható fejlődést.
Május 20-án a Széchenyi István Egyetemen 89 ösztöndíjas mutatta be kutatásait a technológia és társadalom kihívásairól. Az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program keretében hallgatók és fiatal oktatók innovatív eredményeiket ismertették, a témák a digitális transzformációtól a fenntarthatóságig terjedtek.
A Széchenyi István Egyetem képzési és kutatási tevékenységével, nemzetköziesítési törekvéseivel, valamint az együttműködési lehetőségekkel ismerkedett a győri campuson napokban tett látogatásán Eva Dvořáková, Csehország magyarországi nagykövete. A diplomata elismerően szólt az intézmény stratégiájáról és fejlődéséről.
Digitális páciens-menedzsmentrendszert kellett fejleszteniük a hallgatóknak 24 óra alatt a vezető atomenergetikai vállalat, a Rosatom idei nemzetközi versenyének magyarországi fordulójában. A Debreceni Egyetemen megrendezett Global Hackatom Hungary in Nuclear Medicine eseményén a házigazda intézmény egyik csapata végzett az élen, ők képviselhetik hazánkat az őszi nemzetközi döntőben.
A Soproni Egyetemen elindult a ClimaPannonia, egy négyéves, közel 7 millió eurós nemzetközi kutatási projekt, amely az éghajlatváltozás mezőgazdasági hatásaihoz való alkalmazkodást célozza. A programban 25 európai partnerintézmény vesz részt, köztük hazai egyetemek, és innovatív, természetalapú megoldásokat tesztelnek valós környezetben.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem idén először intézményként, a 200 éves Magyar Tudományos Akadémiának ítélte oda a Teller Ede-emlékérmet.
2025 májusában Magyarországon szokatlanul hideg tavaszi időjárás uralkodik, ami sokakat meglep, különösen, hogy Norvégiában jobb az idő. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói tanulmányukban vizsgálták az idei tavasz hidegét, annak okait és az évszakok hosszú távú változásait.
Budapest környékén több mint másfél millió ember tiszta ivóvízellátását biztosítják a Duna partján lévő kutak. A HUN-REN és több egyetem kutatói közösen vizsgálták, hogyan jut el a Duna vize a kutakhoz, és milyen szerepet játszik a természetes parti szűrés a víz tisztaságában. A kutatás rámutatott, hogy a Duna vize 2-7 hét alatt éri el a kutakat, és több mint 80%-ban a folyóból származik.
