Sajtóközlemények: Gazdaság

Az Otthon Start Program nemcsak a lakástulajdonhoz jutást segíti, hanem az albérletpiacon is jelentős változásokat hozhat. A Duna House elemzése szerint a támogatás csökkentheti a bérlői keresletet és növelheti a kiadó lakások kínálatát, ami akár 16-17%-os lakbércsökkenést eredményezhet Budapesten és egyetemi városokban.

2025 második negyedévére kismértékben javult a magyar agrárium helyzetértékelése, bár az állategészségügyi járványok és az időjárási szélsőségek továbbra is óvatosságra intenek. Kiemelkedő minőségű búzatermés és bővülő csirke- és tojástermelés segíti az ágazatot, miközben a Közös Agrárpolitika beruházásai új lehetőségeket nyithatnak.

A magyar kormány 2025-ben is átvállalja a gazdálkodók öntözővíz-használati díját, díjmentesen biztosítva az öntözővizet a mezőgazdaság számára. Ez a lépés az öntözött területek növelését és a versenyképesség megőrzését célozza, ám szakértők szerint hosszú távon fenntarthatatlan és ellentétes az uniós vízpolitika alapelveivel.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívja a szőlősgazdák figyelmét a szőlő aranyszínű sárgaság betegség korai felismerésének fontosságára. A kórokozó súlyos növényegészségügyi és gazdasági károkat okozhat, veszélyeztetve a hazai szőlőtermesztést. A védekezéshez elengedhetetlen az ültetvények rendszeres ellenőrzése és a gyanús esetek bejelentése.

Az Otthon Start Program szeptemberi indulása jelentős változásokat hozhat az ingatlanpiacon, különösen a befektetői vásárlások terén. A Duna House elemzése szerint a támogatott hitel bevezetése előtt nőtt a saját célú lakásvásárlások aránya, de az új konstrukció a befektetők aktivitását élénkítheti, ami az első lakást vásárlók helyzetét nehezíti.

Magyarország történetében először készült el a központi költségvetés zöld átvilágítása, amely a klímaváltozás elleni fellépés és környezetvédelem támogatását vizsgálta. Bár előrelépés a zöld szemlélet, a kiadások szerkezete továbbra sem szolgálja eléggé a fenntarthatóságot, és több pénz jut környezetkárosító tevékenységekre, mint klímavédelemre – írja elemzésében Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértője.

Júliusban a Budapesti Értéktőzsde történelmi csúcsot ért el, amikor a BUX index először lépte át a 100 000 pontos határt, 3,7%-os növekedéssel zárva a hónapot. A legnagyobb forgalmat az OTP Bank, Richter Gedeon és MOL részvényei generálták, miközben a globális piacokat a vámháború és nemzetközi kereskedelmi megállapodások befolyásolták.

A Magyar Nemzeti Bank a bankrendszeri verseny erősítése érdekében útjára indította a Minősített Vállalati Hitel (MVH) minősítést. A konstrukció célja, hogy a KKV-k széles köre számára elérhető, egységes, áttekinthető feltételrendszerű beruházási hitelek kerüljenek a piacra, egyszerű és gyors ügyintézés, valamint kedvező árazás mellett.

A Budapesti Corvinus Egyetem kutatása szerint a magyar vállalatok 13%-a használ célzott mesterséges intelligencia-megoldásokat, miközben az integrált vállalatirányítási és ügyfélkapcsolat-kezelő rendszerek is csak részben vannak kihasználva. Az informatika egyre inkább versenyfeltételként jelenik meg a cégek körében, bár a digitalizációs források és stratégiák terén még vannak hiányosságok.

Az elmúlt tíz évben jelentősen megváltozott a lakások és családi autók értéke Magyarországon. Míg korábban hasonlóan fontos vagyontárgyak voltak, ma egy átlagos budapesti lakás ára már háromszorosa egy autóénak. Az ingatlanárak dinamikus növekedése mögött állami támogatások és kínálati korlátok állnak, míg az autópiacot több külső tényező is befolyásolta – áll a Duna House elemzésében.

Az arcvédjegy egy új jogi eszköz, amely lehetővé teszi, hogy valaki az arcát jogilag védett értékként kezelje, megakadályozva a visszaéléseket. A digitális korban, ahol az arcok gyakran engedély nélkül jelennek meg reklámokban vagy médiában, ez a védelem gyors és hatékony megoldást kínál. Egyre több ország ismeri el az arcot mint védjegyet, Magyarországon pedig már elindult a joggyakorlat kialakítása.