A Soproni Egyetem 25. horgászversenyét 2025. június 7-én rendezték meg a Fehér úti tavon, kibővített résztvevői körrel. A 5 órás versenyen 24 horgász vett részt, köztük egyetemi hallgatók, dolgozók, valamint a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. és a Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársai. Az összfogás közel 180 kilogramm volt.
Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya 2025 júniusában állást foglalt az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosítási tervezetével kapcsolatban. A javaslat bővítené a tarvágás alkalmazását őshonos fafajú, természetvédelmi rendeltetésű erdőkben, amit a Biológiai Tudományok Osztálya ökológiailag fenntarthatatlannak tart.
Zala vármegye déli részén, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén új, eddig ismeretlen láperdőt fedeztek fel botanikus szakértők. A lápok ritka és különleges élőhelyek, melyek a klímaváltozás és gazdálkodási gyakorlatok miatt egyre inkább veszélyeztetettek.
Egy új törvényjavaslat többek között ellehetetlenítene fontos természetvédelmi hatósági eljárásokat, és bővítené a tarvágás lehetőségeit természetes erdeinkben. Bár a javaslat indokolása igen szűkszavú, a természetvédők úgy vélik, az egyik cél az, hogy törvénybe foglalják a hírhedt „tűzifarendelet” egyes, tarvágást megkönnyítő rendelkezéseit.
A fejlesztéseket a 2025. április 17-ei ünnepélyes átadón mutatták be, így a látogatók már egy megújult környezetben kapcsolódhatnak ki. A felújítási munkálatok során új növényeket telepítettek, erdei sportkört alakítottak ki, új elemekkel bővítették a kutya agility pályát, valamint szenzoros látógatószámláló rendszert is telepítettek.
Tavasszal az ültetések időszakában fontos odafigyelni arra, hogy ne telepítsünk invazív fajokat a kertünkbe és környezetünkbe. Ezek ugyanis komoly veszélyt jelentenek a helyi ökoszisztémákra, mivel gyors terjedésükkel kiszorítják az őshonos növény- és állatfajokat. Európában jelenleg 1677 veszélyeztetett faj áll védelem alatt, miközben az invazív fajok egyre nagyobb területet hódítanak meg.
Az MBH Bank és az Ipoly Erdő Zrt. közös projektje keretében megkezdődött a Nyírjesi Parkerdő helyreállítása. A cél a biodiverzitás védelme és a természetvédelmi terület rehabilitációja, amelyhez a bank önkéntes munkatársai is hozzájárulnak.
Vajon milyen volt a Balaton természetes állapota, és mikor változott meg? Helyreállítható-e még a természetközeli állapot? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az ELTE munkatársai legújabb tanulmányukban, amelyben konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a tó védelme érdekében.
A magyar kutatócsoport legfőképpen az emberi tevékenység természetes élőhelyekre gyakorolt hatását kutatja, hiszen e vizsgálatok természetvédelmi jelentősége felbecsülhetetlen.
