A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság újabb természetvédelmi intézkedésekkel segíti a mocsári teknős fennmaradását. A Kis-Balaton Nagyberek Tájegység területein aktív fészekvédelmet alkalmaznak, villanypásztorral védve a tojásrakó helyeket a ragadozóktól, miközben a szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérik a fészkek állapotát.
Vetier Márta személyében olyan szakember érkezik a WWF Magyarország élére, aki több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkezik a környezetvédelem területén. Doktori fokozatát környezetpolitikából szerezte, pályafutása során pedig a civil szervezeti munka, a szakpolitikai tanácsadás, a vezetői szerepkörök és a tudományos kutatás területén is meghatározó szerepet vállalt.
A talajban élő gombaközösségek működéséről keveset tudunk, pedig ezek a fajok kulcsszerepet játszanak az erdei ökoszisztémákban. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén induló kutatás keresőkutyákkal vizsgálja a föld alatti gombákat, és a természetvédelmi adatgyűjtést is támogatja.
A MATE munkatársai elsőként szaporították kontrollált körülmények között és telepítették vissza sikeresen a botos kölöntét, aminek köszönhetően a faj által lakott patakszakaszok hossza néhány év alatt a kilencszeresére nőtt.
Egy parlagi sas fióka a CR7 jelzést kapta, ami Cristiano Ronaldo világhírű becenevével azonos. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei évente ellenőrzik a sasfészkeket, és gyűrűzéssel követik a fiókák mozgását. Bár 2026-ban átlag alatti volt a költési siker, 122 fiókát sikerült megjelölni az országban.
Az ELTE biofizikusai által fejlesztett RAPID rendszer valós idejű egyedfelismerést tesz lehetővé mintázott állatok esetében, akár drónokról is. Az algoritmus gyors, pontos és terepi alkalmazásra alkalmas, jelentősen elősegítve a természetvédelmi monitorozást és az egyedi viselkedés vizsgálatát.
Az Egyesült Királyságban működő Biodiversity Net Gain rendszer előírja, hogy az ipari, lakó- vagy logisztikai parkok fejlesztése után a természet állapota mérhetően javuljon. Ez a megoldás új finanszírozási forrásokat teremt a természet helyreállítására, miközben nem akadályozza a gazdasági fejlődést. Magyarországon is érdemes lenne hasonló modellt alkalmazni az élőhelyek megóvására.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén szaporítottak először dunai ingolákat, valamint telepítettek ki szaporulatot. A faj esetében ez az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon.
Az elhagyott és elveszített horgászfelszerelések jelentős veszélyt jelentenek a vizes élőhelyek állatvilágára Magyarországon. Egy negyven évre visszatekintő médiaelemzés 64 állatfaj érintettségét tárta fel, köztük számos jogvédett fajét. A kutatás rámutat a természetvédelmi kockázatok súlyosságára és a további vizsgálatok szükségességére.
A Magyar Természetvédők Szövetsége országos palagáz-kitermelési moratóriumot kezdeményez az élő környezetért felelős miniszternél, mivel a vízhiány és aszály súlyosbítja a helyzetet. A palagáz-beruházások vízigényesek, és védett természeti területeket is veszélyeztetnek, miközben új koncessziók kiadása készül.
A városiasodás jelentősen alakítja az élőhelyeket, ami a madarak énekére is hatással van. Egy új tanulmány 65 európai énekesmadár-faj vizsgálatával kimutatta, hogy a városi környezetben élő madarak gyakran szélesebb frekvenciatartományt használnak, bár a domináns frekvencia változása nem általános. A kutatás hangsúlyozza a további vizsgálatok és madárbarát várostervezés fontosságát.
Egy nemrégiben megjelent tudományos tanulmány, amely az EBCC hálózatán keresztül gyűjtött adatokat használta fel, értékes új eszközt kínál: képessé váltunk rendszeresen frissülő, nagy felbontású térképek előállítására, amelyek szemléltetik a mezei madarak előfordulási valószínűségének változásait Európa-szerte.
Huszonegy, országos hatókörű vidék- és területfejlesztési, környezet- és természetvédelmi, valamint agrár szervezet kezdeményezi a Magyar Vidéki Paktum elindítását, amely az intézményi, tudományos és civil szektor együttműködésén alapuló, hosszú távú vidék- és agrárstratégia kidolgozását célozza. A paktum az Európai Vidéki Paktum mintájára jönne létre.
A március közepén hatályba lépett miniszteri rendelet értelmében jelentősen bővült a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe. A mostani bővítéssel, a közel 1500 hektáros új területtel, immáron megközelítőleg 8500 hektár pótolhatatlan természeti érték került védelem alá.
A Hévízi-tó forrásbarlangját több mint 50 éve fedezték fel, és azóta öt további kisebb barlangot is térképeztek a környéken. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Hévízi Szent András Reumakórház szakemberei most geodéziai pontossággal mérték be a barlangok bejáratait, hogy pontosabb adatokat kapjanak a rejtett természeti képződményekről.
Új palagáz-koncessziók érintenék a Homokhátságot, a Hortobágyot és védett területeket, miközben a helyi lakosság nem kap megfelelő tájékoztatást. A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Stop palagáz! kezdeményezés országos moratóriumot sürget a környezeti és egészségügyi kockázatok miatt.
A Szigetközben egy fokozottan védett területen végzett fakitermelés során súlyosan károsodott egy fokozottan védett rétisas fészke, ami komoly természetvédelmi károkat okozott. Az eset rávilágít a természetvédelem és erdőgazdálkodás közötti rendszerszintű problémákra, és szükségessé teszi a természetvédelmi szempontok erőteljesebb érvényesítését.
A biodiverzitás csökkenése nem csupán környezeti probléma, hanem jelentős pénzügyi kockázatot is jelent, amelyre a pénzügyi rendszernek reagálnia kell. A Corvinus Egyetem docense, Naffa Helena társszerkesztésében megjelent új szakkönyv bemutatja, hogyan válik a természet pusztulása mérhető gazdasági tényezővé.
Megjelent a Magyarország védett hajtásos növényeit bemutató könyv, amely több mint 170 szakember hatéves munkájának eredménye. A 488 oldalas kötetet a Debreceni Egyetem és a Magyar Természettudományi Múzeum közösen adta ki, és mintegy 2600 színes fényképpel, valamint 700 térképpel illusztrált.
A tavaszi erdőtüzek minden esetben emberi mulasztás miatt keletkeznek, figyelmeztet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A hóolvadás utáni száraz időszakban a kiszáradt növényzet könnyen lángra lobban, ezért különösen fontos az elővigyázatosság a szabadtéri tűz használatakor.
A Madárgyűrűzési Központ téli adatai szerint 2025/2026 telén 474 jelölt madár 686 megkerülési adata érkezett külföldről. A madarak vonulását a gyűrűzések segítségével követik nyomon, így derül fény például egy magyar gyűrűs fehér gólya 5575 km-re történő megkerülésére a Serengeti Nemzeti Parkban.
