Sajtóközlemények: természetvédelem

A klímaváltozás, az aszályok és a biodiverzitás csökkenése egyre nagyobb kihívás elé állítja Európát. A Magyar Madártani és
Természetvédelmi Egyesület közleménye áttekinti az uniós természetvédelem fontos folyamatait: a Természethelyreállítási Rendeletet, a Natura 2000 irányelvek jövőjét, a finanszírozás és a Közös Agrárpolitika kérdéseit, valamint az ólom és a vegyi anyagok szabályozását.

Egy nemzetközi elemzés 423 tanulmány alapján megerősítette, hogy a biodiverzitás számos ökoszisztéma-működésre kedvezően hat, a beporzástól a szénmegkötésig. A klímaváltozás miatt az alkalmazkodásra is fel kell készülnünk, amelyben a fajgazdagság mellett a genetikai változatosság és a változatos élőhelyek megőrzése is fontos szerepet játszhat.

A kutatóintézet szerint a tó ökológiai stabilitása nem biztosítható pusztán az építési paraméterek korlátozásával. A parti élőhelyek állapota, összekapcsoltsága és terhelése meghatározó, ezért hosszú távú védelmi intézkedéseket javasol.

Első alkalommal mutatták ki kék vércsékben a madármalária kórokozóját és a Haemoproteus nemzetségbe tartozó vérparazitákat. A vizsgálat a vonuló ragadozómadarak egészségi állapotáról és parazitáiról szolgáltat új adatokat, valamint jelentős különbségeket tárt fel a kék és a többnyire helyben maradó vörös vércsék fertőzöttségében.

A tartós vízhiány miatt hónapokig szárazon álló folyómedrekben paradicsomok és más kerti növények jelentek meg. Magjaik piknikezőktől, hulladékkal vagy szennyvízzel kerülhetnek az ártérre, az enyhe tél és a hosszú száraz időszak pedig segítheti túlélésüket, szaporodásukat. A WWF a figyelem és a monitorozás fontosságára hívja fel a figyelmet.

Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium jövőre 25%-kal kevesebb fa kitermelését tervezi az állami erdőkből. A célkitűzés lehetőséget adhat arra, hogy a védett területek őshonos erdei háborítatlanok maradjanak. A WWF Magyarország üdvözli a bejelentést, és sürgeti a védett erdők kíméletesebb kezelését, valamint a vállalások ütemezését.

Veszélybe kerülhetnek az EU természetvédelmi irányelvei: az Európai Bizottság jövő évi munkaprogramjába bekerült az Élőhelyvédelmi és a Madárvédelmi Irányelv felülvizsgálata. A BirdLife szerint a korábbi stresszteszt nem a jogszabályokkal, hanem azok végrehajtásával talált problémát. A felülvizsgálat veszélyeztetheti az uniós természetvédelmi törekvéseket és a Natura 2000 hálózatot.

A Homokhátság szárazodása miatt egyre sürgetőbb a kérdés, mennyi fára van szüksége a Kiskunságnak. Egy magyar kutatás szerint a fák és cserjék az aszály idején a gyepek ellenálló képességét is növelik, ám a nagy kiterjedésű faültetvények kiszáríthatják a mélyebb talajrétegeket és csökkenthetik a biodiverzitást. A megoldás a mozaikos táj lehet.

A 21 Kutatóközpont országos, reprezentatív kutatása szerint a magyarok többsége a természetvédelmet helyezné a befektetői érdekek elé a Balatonnál. A válaszadók 72 százaléka támogatná az új és már engedélyezett beruházások felfüggesztését, amíg tudományos vizsgálat készül környezeti hatásaikról.

A mocsári teknős hazánk egyetlen őshonos teknősfaja, fennmaradását az élőhelyek eltűnése és feldarabolódása, a száraz időszakok és a közúti forgalom is veszélyezteti. A Hanságban védőrácsokkal óvják fészkeit a ragadozóktól. Egy védett fészekből októberben 11 kisteknős bújt elő. A szakemberek a faj állományát és szaporodási sikerét is vizsgálják.

A vadon élő állatok megfigyelt populációinak átlagos mérete 73%-kal csökkent 52 év alatt – derül ki a WWF 2026-os Élő Bolygó Jelentéséből. Bár a friss adatok a természet állapotának globális romlását mutatják, a jelentés számos olyan természetvédelmi sikert is bemutat, amelyek bizonyítják: a természet képes regenerálódni, ha az energia-, élelmiszer- és pénzügyi rendszereket ezt szem előtt tartva alakítjuk át.

Az „Amerikából jöttem – mosómedve gondok” című kisfilm az Észak-Amerikából származó mosómedve európai és magyarországi terjedését mutatja be. Ismerteti a faj megjelenésének történetét, a hazai állomány növekedését, valamint azokat a természetvédelmi és járványügyi kockázatokat, amelyek miatt a terjedése figyelmet érdemel.

A szikes tavak különleges, szélsőséges vízjárású élőhelyek, amelyek szerepe aszályos években még fontosabbá válik. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület bemutatja, hogy miért különlegesek ezek a tavak, és hogyan zajlik az aba-felsőszentiváni Sós-tó élőhelykezelése a nád és az invazív fajok visszaszorításával.

Természetvédő szervezetek nyílt levélben kérik a fakitermelési moratórium meghosszabbítását a miniszterelnöktől. A cél szerintük nem veszélyezteti a szociális tűzifa biztosítását, viszont fontos lépés lehet a védett és Natura 2000 területeken lévő állami erdők megóvásában, amíg az új intézményi és jogszabályi háttér nem készül el.

Vizes élőhelyek, tájhasználat és természetvédelem a klímaváltozás korában. Az október 3-i konferencia kiindulópontja a tihanyi Kenderföldek, egy egykori vizes élőhely maradványa, amely jól példázza azokat a természetvédelmi, településfejlesztési és tájhasználati kérdéseket, amelyekkel ma a teljes balatoni térség szembesül.

A Global Flyways Summit találkozón bemutatott State of the World’s Birds jelentésben szereplő számok riasztóak: a vonuló madárfajok 45%-ának állománya csökkenő tendenciát mutat. Minden kilencedik vonuló madárfaj a kihalás veszélyének van kitéve. A 2025-ben kihaltnak nyilvánított vékonycsőrű póling az első olyan eurázsiai és afrikai kontinensen élő madárfaj, amely végleg eltűnt az elmúlt évszázadokban Földünkről.

Az Európa tíz országának 639 mintavételi helyét vizsgáló szintézis szerint a védett területeken alkalmazott beporzóbarát kezelések hatása többnyire semleges. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont vezetésével készült kutatás szerint a beavatkozásokat az adott élőhelyhez, táji környezethez és a beporzók konkrét igényeihez kell igazítani.