Egy nemrégiben megjelent tudományos tanulmány, amely az EBCC hálózatán keresztül gyűjtött adatokat használta fel, értékes új eszközt kínál: képessé váltunk rendszeresen frissülő, nagy felbontású térképek előállítására, amelyek szemléltetik a mezei madarak előfordulási valószínűségének változásait Európa-szerte.
Sajtóközlemények: természetvédelem
Huszonegy, országos hatókörű vidék- és területfejlesztési, környezet- és természetvédelmi, valamint agrár szervezet kezdeményezi a Magyar Vidéki Paktum elindítását, amely az intézményi, tudományos és civil szektor együttműködésén alapuló, hosszú távú vidék- és agrárstratégia kidolgozását célozza. A paktum az Európai Vidéki Paktum mintájára jönne létre.
A március közepén hatályba lépett miniszteri rendelet értelmében jelentősen bővült a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe. A mostani bővítéssel, a közel 1500 hektáros új területtel, immáron megközelítőleg 8500 hektár pótolhatatlan természeti érték került védelem alá.
A Hévízi-tó forrásbarlangját több mint 50 éve fedezték fel, és azóta öt további kisebb barlangot is térképeztek a környéken. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Hévízi Szent András Reumakórház szakemberei most geodéziai pontossággal mérték be a barlangok bejáratait, hogy pontosabb adatokat kapjanak a rejtett természeti képződményekről.
Új palagáz-koncessziók érintenék a Homokhátságot, a Hortobágyot és védett területeket, miközben a helyi lakosság nem kap megfelelő tájékoztatást. A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Stop palagáz! kezdeményezés országos moratóriumot sürget a környezeti és egészségügyi kockázatok miatt.
A Szigetközben egy fokozottan védett területen végzett fakitermelés során súlyosan károsodott egy fokozottan védett rétisas fészke, ami komoly természetvédelmi károkat okozott. Az eset rávilágít a természetvédelem és erdőgazdálkodás közötti rendszerszintű problémákra, és szükségessé teszi a természetvédelmi szempontok erőteljesebb érvényesítését.
A biodiverzitás csökkenése nem csupán környezeti probléma, hanem jelentős pénzügyi kockázatot is jelent, amelyre a pénzügyi rendszernek reagálnia kell. A Corvinus Egyetem docense, Naffa Helena társszerkesztésében megjelent új szakkönyv bemutatja, hogyan válik a természet pusztulása mérhető gazdasági tényezővé.
Megjelent a Magyarország védett hajtásos növényeit bemutató könyv, amely több mint 170 szakember hatéves munkájának eredménye. A 488 oldalas kötetet a Debreceni Egyetem és a Magyar Természettudományi Múzeum közösen adta ki, és mintegy 2600 színes fényképpel, valamint 700 térképpel illusztrált.
A tavaszi erdőtüzek minden esetben emberi mulasztás miatt keletkeznek, figyelmeztet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A hóolvadás utáni száraz időszakban a kiszáradt növényzet könnyen lángra lobban, ezért különösen fontos az elővigyázatosság a szabadtéri tűz használatakor.
A Madárgyűrűzési Központ téli adatai szerint 2025/2026 telén 474 jelölt madár 686 megkerülési adata érkezett külföldről. A madarak vonulását a gyűrűzések segítségével követik nyomon, így derül fény például egy magyar gyűrűs fehér gólya 5575 km-re történő megkerülésére a Serengeti Nemzeti Parkban.
A HUN-REN kutatói egy 1500 fős felmérésben vizsgálták, mit tartanak értékesnek a Balatonban a helyiek, üdülőtulajdonosok és turisták. Az eredmények szerint a többség természetesebb, hozzáférhető partokat, megmaradó nádasokat és visszafogott beépítést szeretne, előtérbe helyezve az ökológiai egyensúlyt és a közösségi hozzáférést.
Három civil szervezet közösen indít természetvédelmi szemléletformáló projektet „Otthonunk a természet: Ismerd! Szeresd! Védd!” címmel, amely a természet iránti felelős gondolkodást és madárbarát megoldásokat népszerűsíti. A 700 millió forintos EU-s támogatással megvalósuló program 2026 és 2028 között zajlik.
A Kárpát-medence természeti örökségét egyre nagyobb fenyegetés éri az inváziós, nem őshonos fajok miatt, amelyek komoly kihívásokat jelentenek a természet, mezőgazdaság és egészség területén. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont új, online elérhető kiadványa tudományosan megalapozott, közérthető útmutatót nyújt az inváziós fajok terjedéséről és kezeléséről Magyarországon.
Védett erdei élőhelyek pusztulnak – miközben a kivágott és erőművekben elégetett fa kétharmada nem az otthonok fűtését, hanem veszteségként az utcák és a környezet melegítését szolgálja. A rendszerszinten rossz fakitermelési és fafelhasználási gyakorlat visszásságaira mutatott rá Lillafüreden, a Bükki Nemzeti Park közepén öt szakmai szervezet.
Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de jelenleg csak 22 százalék áll természetvédelmi oltalom alatt. A hiányzó rész egy nagyobb megye területének felel meg, és a megoldás kulcsa a közösségi tudomány, ahol önkéntesek telefonos megfigyelésekkel segíthetik a természetvédelem adatalapú fejlesztését.
A városiasodás egyre inkább átalakítja a környezetet, csökkentve a természetes élőhelyeket és veszélyeztetve a növény- és állatfajokat. A települési zöldterületek, mint parkok és kertek, menedéket nyújthatnak a beporzó rovaroknak, ha természetközelibb kezelést kapnak. Ezek a kezdeményezések nemcsak a biológiai sokféleséget növelik, hanem javítják a városi életminőséget is.
Az amerikai nyérc szőrmetenyésztés céljából került Európába, majd inváziós terjeszkedésbe kezdett. Magyarországon, különösen a Szigetközben, jelentős állománya alakult ki, ami komoly természetvédelmi kihívást jelent. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatásai alapján sürgős cselekvési terv szükséges.
Az Énekes rigó nyerte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2026 év madara szavazását. Ez a dús aljnövényzetű erdőkben és településeken egyaránt előforduló madár Eurázsiában őshonos, jellegzetes énekével és különleges táplálkozási szokásával, a „rigóüllő” használatával tűnik ki.
A Magyar Kertörökség Alapítvány kezdeményezésére védett történeti kertté vált a Budai Arborétum. Ezzel újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a magyar kertészeti oktatás bölcsőjének számító arborétum megőrzése az utókor számára.
A „Nálatok laknak-e állatok? Biodiverzitás-barát zöldfelületkezelés a településeken” konferencián számos követendő példát mutattak be az előadók arról, hogy milyen sokat tehetnek az önkormányzatok a biológiai sokféleség megőrzéséért. A rendezvényen vetített előadások online elérhetők, hogy a jó gyakorlatokat még többen megismerhessék.
Az Oroszlány VI. barnakőszén bányatelek, közismert nevén Cica-homok rekultivációja komoly vitákat váltott ki a közösségi médiában. A bányagödör feltöltése és tájrendezése során jelentős környezeti károk keletkeztek, melyek rávilágítanak a bányarekultivációk engedélyezési gyakorlatának rendszerszintű problémáira és a közérdekek közötti mérlegelés hiányosságaira.