Sajtóközlemények: természetvédelem

A Homokhátság szárazodása miatt egyre sürgetőbb a kérdés, mennyi fára van szüksége a Kiskunságnak. Egy magyar kutatás szerint a fák és cserjék az aszály idején a gyepek ellenálló képességét is növelik, ám a nagy kiterjedésű faültetvények kiszáríthatják a mélyebb talajrétegeket és csökkenthetik a biodiverzitást. A megoldás a mozaikos táj lehet.

A 21 Kutatóközpont országos, reprezentatív kutatása szerint a magyarok többsége a természetvédelmet helyezné a befektetői érdekek elé a Balatonnál. A válaszadók 72 százaléka támogatná az új és már engedélyezett beruházások felfüggesztését, amíg tudományos vizsgálat készül környezeti hatásaikról.

Az ázsiai lódarázs megfékezésére a MATE kutatói azonnal bevethető, korszerű védelmi rendszert építettek ki. A rádiótelemetriás eszközpark, a terepi tapasztalat, az osztrák–magyar együttműködés és a megyei Velutina-egységek segíthetik a faj korai felismerését és terjedésének lassítását.

A mocsári teknős hazánk egyetlen őshonos teknősfaja, fennmaradását az élőhelyek eltűnése és feldarabolódása, a száraz időszakok és a közúti forgalom is veszélyezteti. A Hanságban védőrácsokkal óvják fészkeit a ragadozóktól. Egy védett fészekből októberben 11 kisteknős bújt elő. A szakemberek a faj állományát és szaporodási sikerét is vizsgálják.

A vadon élő állatok megfigyelt populációinak átlagos mérete 73%-kal csökkent 52 év alatt – derül ki a WWF 2026-os Élő Bolygó Jelentéséből. Bár a friss adatok a természet állapotának globális romlását mutatják, a jelentés számos olyan természetvédelmi sikert is bemutat, amelyek bizonyítják: a természet képes regenerálódni, ha az energia-, élelmiszer- és pénzügyi rendszereket ezt szem előtt tartva alakítjuk át.

Civil szervezetek nyílt levélben kérnek azonnali állami fellépést a Balaton természetes partszakaszainak védelmében. Felfüggesztenék a veszélyes nagyberuházásokat, köztulajdonba vennék az érintett területeket, és Balaton-védelmi alapot is létrehoznának. Az ombudsmanhoz is vizsgálatért fordulnak.

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont MACSKAPRÉDA Projektje azt vizsgálja, milyen vadon élő állatokat ejtenek el, sebesítenek meg vagy hoznak haza a házimacskák. A lakosság fényképes megfigyelései segíthetnek feltárni a környék élővilágát, és tudományosan értékelhető információvá válhatnak.

Az „Amerikából jöttem – mosómedve gondok” című kisfilm az Észak-Amerikából származó mosómedve európai és magyarországi terjedését mutatja be. Ismerteti a faj megjelenésének történetét, a hazai állomány növekedését, valamint azokat a természetvédelmi és járványügyi kockázatokat, amelyek miatt a terjedése figyelmet érdemel.

A szikes tavak különleges, szélsőséges vízjárású élőhelyek, amelyek szerepe aszályos években még fontosabbá válik. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület bemutatja, hogy miért különlegesek ezek a tavak, és hogyan zajlik az aba-felsőszentiváni Sós-tó élőhelykezelése a nád és az invazív fajok visszaszorításával.

Természetvédő szervezetek nyílt levélben kérik a fakitermelési moratórium meghosszabbítását a miniszterelnöktől. A cél szerintük nem veszélyezteti a szociális tűzifa biztosítását, viszont fontos lépés lehet a védett és Natura 2000 területeken lévő állami erdők megóvásában, amíg az új intézményi és jogszabályi háttér nem készül el.

Vizes élőhelyek, tájhasználat és természetvédelem a klímaváltozás korában. Az október 3-i konferencia kiindulópontja a tihanyi Kenderföldek, egy egykori vizes élőhely maradványa, amely jól példázza azokat a természetvédelmi, településfejlesztési és tájhasználati kérdéseket, amelyekkel ma a teljes balatoni térség szembesül.

A Global Flyways Summit találkozón bemutatott State of the World’s Birds jelentésben szereplő számok riasztóak: a vonuló madárfajok 45%-ának állománya csökkenő tendenciát mutat. Minden kilencedik vonuló madárfaj a kihalás veszélyének van kitéve. A 2025-ben kihaltnak nyilvánított vékonycsőrű póling az első olyan eurázsiai és afrikai kontinensen élő madárfaj, amely végleg eltűnt az elmúlt évszázadokban Földünkről.

Az Európa tíz országának 639 mintavételi helyét vizsgáló szintézis szerint a védett területeken alkalmazott beporzóbarát kezelések hatása többnyire semleges. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont vezetésével készült kutatás szerint a beavatkozásokat az adott élőhelyhez, táji környezethez és a beporzók konkrét igényeihez kell igazítani.

Hőségriasztás idején sokan aggódnak a fehér gólyákért, de a madarak meglehetősen jól alkalmazkodtak a meleghez. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleménye elmagyarázza, hogyan hűtik magukat, miért nem célszerű a vadmadarakat etetni, itatni, és mivel lehet mégis felelősen segíteni a gólyáknak.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság újabb természetvédelmi intézkedésekkel segíti a mocsári teknős fennmaradását. A Kis-Balaton Nagyberek Tájegység területein aktív fészekvédelmet alkalmaznak, villanypásztorral védve a tojásrakó helyeket a ragadozóktól, miközben a szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérik a fészkek állapotát.

Vetier Márta személyében olyan szakember érkezik a WWF Magyarország élére, aki több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkezik a környezetvédelem területén. Doktori fokozatát környezetpolitikából szerezte, pályafutása során pedig a civil szervezeti munka, a szakpolitikai tanácsadás, a vezetői szerepkörök és a tudományos kutatás területén is meghatározó szerepet vállalt.

A talajban élő gombaközösségek működéséről keveset tudunk, pedig ezek a fajok kulcsszerepet játszanak az erdei ökoszisztémákban. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén induló kutatás keresőkutyákkal vizsgálja a föld alatti gombákat, és a természetvédelmi adatgyűjtést is támogatja.

A MATE munkatársai elsőként szaporították kontrollált körülmények között és telepítették vissza sikeresen a botos kölöntét, aminek köszönhetően a faj által lakott patakszakaszok hossza néhány év alatt a kilencszeresére nőtt.

Egy parlagi sas fióka a CR7 jelzést kapta, ami Cristiano Ronaldo világhírű becenevével azonos. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei évente ellenőrzik a sasfészkeket, és gyűrűzéssel követik a fiókák mozgását. Bár 2026-ban átlag alatti volt a költési siker, 122 fiókát sikerült megjelölni az országban.

Az ELTE biofizikusai által fejlesztett RAPID rendszer valós idejű egyedfelismerést tesz lehetővé mintázott állatok esetében, akár drónokról is. Az algoritmus gyors, pontos és terepi alkalmazásra alkalmas, jelentősen elősegítve a természetvédelmi monitorozást és az egyedi viselkedés vizsgálatát.

Az Egyesült Királyságban működő Biodiversity Net Gain rendszer előírja, hogy az ipari, lakó- vagy logisztikai parkok fejlesztése után a természet állapota mérhetően javuljon. Ez a megoldás új finanszírozási forrásokat teremt a természet helyreállítására, miközben nem akadályozza a gazdasági fejlődést. Magyarországon is érdemes lenne hasonló modellt alkalmazni az élőhelyek megóvására.