A Debreceni Egyetem kutatói új statisztikai utófeldolgozási módszert fejlesztettek ki az időjárási változók pontosabb előrejelzésére, különösen a megújuló energia termeléséhez. A gépi tanulást és hagyományos módszereket ötvözve modellezték a szélsebességet és napsugárzást, ami jelentős gazdasági előnyökkel járhat a napelem- és szélfarmok számára.
Sajtóközlemények: megújuló energia
A Széchenyi István Egyetem vezetésével indult klímavédelmi kutatás a megújuló energián alapuló rendszerek fejlesztésére fókuszál. A projekt célja a régiók energetikai és vízfelhasználási rendszereinek digitális leképezése, modellezése és optimalizálása a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében.
Az orosz gázról való leválás radikális változásokat hozott Európában, különösen a V4 országokban, ahol eltérő stratégiákat alkalmaznak az energiaellátás biztosítására. Lengyelország norvég gázzal és hőszivattyúkkal vált, Szlovákia LNG-re és azeri gázra támaszkodik, Csehország a szénről áll le, míg Magyarország továbbra is az orosz gázimportot részesíti előnyben, szemben az uniós importstop közeledtével.
Szeptembertől Magyarországon is elindulhatnak a társasházi energiaközösségek. A sikeres, igazságos és társadalmilag elfogadott működés érdekében kulcsfontosságú, hogy a társasházi energiaközösségben részt vevő társasházi lakások számára az okosmérők automatikusan és ingyenesen járjanak, valamint a társasházon belül termelt és helyben, azonnal elfogyasztott villamos energia mentesüljön a rendszerhasználati díj alól.
Egy pécsi biomassza-erőmű a Watson-Marlow Fluid Technology Solutions Bredel 100 tömlőszivattyúját alkalmazza a hamuiszap-kezelés kihívásainak megoldására. A korábbi centrifugálszivattyúk gyakori meghibásodása után a Bredel szivattyú megbízhatóan kezeli a nagy szilárdanyag-tartalmú, koptató iszapot, csökkentve a karbantartási igényt és növelve az erőmű hatékonyságát.
Európa sebezhetőségének legfőbb oka az orosz vagy az amerikai fosszilis tüzelőanyagoktól való importfüggőség, ami geopolitikai zsaroláshoz és gazdasági kiszolgáltatottsághoz vezet. Ez az egyik fő megállapítása az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete április 8-án nyilvánosságra hozott, a biztonságosan fenntartható energiaellátásról szóló jelentésének.
A kutatás-fejlesztés és innovációs megállapodás többek között a szelektív hulladékok újrahasznosítási és feldolgozási technológiáival kapcsolatos vizsgálatokra, a hulladékfeldolgozásból származó termékek petrolkémiai feldolgozására összpontosít. Emellett kiterjed a geotermia és a karbonmentes energiatermelés lehetőségeinek vizsgálatára.
Európa legfejlettebb országai úgy produkáltak számottevő gazdasági növekedést 2010 és 2019 között, hogy jelentősen csökkentették a hagyományos energiahordozók felhasználását és növelték a megújulók arányát – állapította meg egy, a Debreceni Egyetem Műszaki Karán készített tanulmány, amit a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjjal ismert el.
A Miskolci Egyetem és az indiai Indian Institute of Technology, Patna kutatóintézet munkatársainak együttműködésében előállított nagyhatékonyságú kondenzátorok alkalmasak a megújuló energiaforrások által termelt elektromos energia tárolására.
A többek között magyar kutatók részvételével zajlott nagy nemzetközi kutatás után megfogalmazott javaslatok nem csak az energiacsökkentést, de a megújuló energiaforrások jelentős növelését és Európa külső energiafüggésének csökkentését is segítenék már a közeli jövőben.