A térkép lehetővé teszi a hazai termesztők számára, hogy pontosabban tervezhessék meg a kertészeti növények termesztési feltételeit, ezáltal növelve eredményességüket. A DLI térkép kiindulási alapot jelenthet a hazai mezőgazdasági és növénytermesztési kutatások számára is.
Sajtóközlemények: kutatás
A Yettel friss kutatása szerint a magyarok idén átlagosan 77 ezer forintot terveznek költeni karácsonyi ajándékokra, ami 6 ezer forinttal több, mint tavaly. A kutatásból kiderül az is: megajándékozottként szeretjük, ha meglepnek minket, de ha mi vagyunk az ajándékozó, jobban örülünk, ha tudjuk, mire vágyik a másik.
Hogyan változott a légszennyezettség Európában és Ázsiában a koronavírus-járvány kitörése miatt hozott kormányzati szankciók hatására? Mennyire függött a korlátozások szigorúságától a levegő minőségének javulása? Egyebek mellett ezeket vizsgálták a Magyar Tudományos Akadémia által indított „Poszt-COVID-jelenségek kutatása” című program keretében.
A Soproni Egyetem és a HUN-REN közötti új együttműködés célja a klímaváltozás kutatásának előmozdítása és a fenntarthatóság erősítése. Az innovatív megoldások keresése érdekében a két intézmény közösen dolgozik a föld- és űrtudományok területén.
A többek között magyar kutatók részvételével zajlott nagy nemzetközi kutatás után megfogalmazott javaslatok nem csak az energiacsökkentést, de a megújuló energiaforrások jelentős növelését és Európa külső energiafüggésének csökkentését is segítenék már a közeli jövőben.
A Széchenyi István Egyetem november 4-5-én rendezte meg a „Mobilitás és környezet” konferenciát, amely a járműipari kutatások jövőformáló aspektusaira összpontosított. A tudományos esemény célja a felsőoktatás, az ipar és a közszféra közötti párbeszéd erősítése volt.
A GEOASTRONOMY projekt révén magyar tudósok nemzetközi együttműködésben kutathatják a Nap-szerű csillagok körüli exobolygók kémiai összetételét. A 4,5 milliárd forintos támogatás lehetővé teszi a földtudományok és csillagászat ötvözésével új tudományos terület létrehozását.
Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője „A virológia 100 éve a járványok tükrében” című előadásában beszélt arról is, hogy a tudomány elképesztő fejlődése számos új utat nyitott meg, amelyek alapján reális képet alkothatunk arról, hogy az elmúlt száz év vívmányai vajon milyen jövőt festenek gyermekeink számára.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen egyedülálló módon sikerült holdtalajban életképes mustárnövényeket nevelni, ráadásul a növények a szokatlan körülmények között három életképes maggal is megajándékozták a MATE kutatóit, amelyre eddig világszinten még nem volt példa.
A kutatás egyes eredményeiből arra lehet következtetni, hogy a különféle szerves anyagok anaerob kezelése, lebontása hatékonyan csökkenti a potenciálisan patogén mikrobák által hordozott antibiotikum rezisztencia gének okozta rizikót.
A BME kutatói jelentős áttörést értek el a szupravezető tranzisztorok működésének megértésében, amelyet a rangos Nature Communications folyóiratban publikáltak. Felfedezésük új irányt nyithat a kvantumszámítógépek jövőbeli fejlesztésében.
Két magyar kutató új szimulációs modellt fejlesztett, amely forradalmasíthatja a kvantumos anyag számítógépes modellezését. Az eredmények nemcsak a kutatás terén hoznak áttörést, hanem a gyógyszerfejlesztés és energiaszállítás hatékonyságának növelését is segítik.
A tűzhányók felszíne alatti magmamozgásokat teszi láthatóvá egy új technika segítségével a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Tokiói Egyetem. A müográfiának köszönhetően közelebb kerülhetünk az olyan vulkánok működésének megértéséhez, mint az Etna vagy épp a legaktívabb japán tűzhányó, a Szakuradzsima.
A Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumának előestéjén is az egész országra kiterjedő, egy hónapon át tartó programsorozattal, több száz rendezvénnyel, előadással várja vendégeit, hogy megismerhessék a tudomány legújabb vívmányait.
A klímaváltozás nem csupán a hőmérséklet emelkedésével jár, hanem az alvásminőségünket is érdemben befolyásolja. Egy új kutatás rámutatott, hogy a meleg időszakokban mennyivel kevesebb alvásra számíthatunk, s ezt a hatást érdemes figyelembe venni a jövőben.
A COVID-19 idegrendszeri hatásairól és a hosszan elhúzódó, long-COVID-szindróma néven ismertté vált koronavírusos tünetegyüttesről tart előadást Dénes Ádám neuroimmunológus a Magyar Tudomány Ünnepén.
A Magyar Nemzeti Bank friss kutatása rávilágít a magyarok pénzügyi egészségének állapotára. A felmérés szerint a lakosság pénzügyi tudatossága szoros összefüggésben áll az iskolázottsággal és a jövedelmi viszonyokkal, de a pénzügyi szokások is jelentős hatással vannak az eredményekre.
A serdülők társas elfogadásának rejtett mozgatórugóit kutatják az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar tudósai. Tanulmányuk arra mutat rá, hogy a nárcizmus nem csupán hátrányos vonás, hanem a népszerűség és a vezetői készség megjelenésében is kulcsszerepet játszhat.
A hospice ellátás méltóságának és hozzáférhetőségének kérdése kulcsfontosságú a súlyos betegek számára. Az ELTE kutatói a magyarországi otthoni hospice ellátás jelenlegi állapotát és egyenlőtlenségeit vizsgálják, hogy megértsék, miként javítható az ellátás színvonala és elérhetősége.
Pápa Zsuzsanna, a L’Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért díj nyertese, izgalmas bepillantást nyújt a tudományos világba. Az interjú során mesél kutatási területéről, tapasztalatairól és inspirációjáról, bemutatva, hogyan lett sikeres fizikus a fiatal nők példaképe.
A mesterséges intelligencia jövőbeli szerepe és tudatos fejlesztése kulcsfontosságú a társadalom jólétének biztosításához. A Corvinus Egyetem kutatói arra kerestek választ, hogyan lehet a technológiát az emberek szolgálatába állítani.