Sajtóközlemények: kutatás

A Magyar Tudományos Akadémia nyilvános adatok alapján cáfolja az akadémikusok tudományos teljesítményét kétségbe vonó vádakat. Elemzésük szerint az akadémikusok publikációs és idézettségi mutatói kiemelkedőek, meghaladják az MTA-doktorok és PhD-val rendelkezők átlagát. Az idősebb akadémikusok szerepe a fiatal kutatók támogatásában is jelentős.

A Duna House reprezentatív kutatása szerint a magyar ingatlanpiacon a vásárlók és eladók 90%-a nehézségekre számít, különösen az első lakást vásárlók körében. A bizonytalanság és szorongás mellett a családi tanácsok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a szakértők, akik támogatást nyújtanak a bonyolult folyamatokban.

A Debreceni Egyetem Klinikai Központjában létrehozzák a Transzlációs Neuropszichiátriai Központot, amely a preklinikai kutatások eredményeit gyorsabban integrálja a betegellátásba. Az új központ célja a neuropszichiátriai betegek hatékonyabb gyógyítása, miközben új szakmai vezetőket is kineveztek a pszichiátriai ellátás fejlesztésére.

A Debreceni Egyetem kutatói jelentős előrelépést értek el a bőr védelmi rendszerének regionális eltéréseinek feltárásában, ami hozzájárulhat gyulladásos bőrbetegségek hatékonyabb kezeléséhez. Eredményeiket a Journal of the European Academy of Dermatology and Venereology folyóiratban publikálták, és munkájukat díjjal ismerték el.

Magyar kutatók a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban egy új, V-MAG nevű magnetométert fejlesztenek, amely a mágneses mezők pontos mérésére alkalmas. Az eszköz a térben formázott fény és atomok kölcsönhatásán alapul, és széles körben alkalmazható, például nukleáris tengeralattjárók és űrrepülőgépek mágneses mezőinek mérésére.

A Debreceni Egyetem és a Béres Gyógyszergyár Zrt., valamint a Béres Alapítvány a Teljes Életért Közhasznú Szervezet együttműködési megállapodást kötött, amely ösztöndíjprogrammal és kutatási együttműködéssel támogatja a Gyógyszerésztudományi Kar hallgatóit. A partnerség célja a magyar kutatóintézetek és piaci szereplők közös sikereinek elősegítése.

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat stratégiai együttműködést kötött az MIT Center for International Studies intézetével, amely lehetőséget teremt a magyar kutatók és az MIT oktatói, hallgatói közös kutatási projektjeire. Az együttműködés a mesterséges intelligencia és mérnöki tudományok területén ígér áttöréseket, hároméves finanszírozással.

Új, innovatív pénzügyi terméket dolgozott ki a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának szakembere egyetemi együttműködés keretében. Becsky-Nagy Patrícia, a Pénzügyi Tanszék vezetője és a Budapesti Corvinus Egyetemhez kötődő kutatótársainak innovációja egyebek mellett a vételi opciók cseréjének területén teremt újítást egy új pénzügyi termék elméleti megalapozása által.

A Magyar Tudományos Akadémia közleménye szerint egy szeptember 3-án megjelent cikk már nemcsak az intézményt, hanem magát a tudást és annak nemzetközi élvonalba tartozó képviselőit támadja. Pál Csaba és Papp Balázs munkásságáról a cikkben foglalt hamis és félrevezető állításokat az MTA elnöke állásfoglalásában cáfolja.

A Soproni Egyetem elindította az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programot (EKÖP), amelyben 22 tehetséges hallgató és fiatal kutató kezdheti meg munkáját a 2025/2026-os tanévben. A program célja a felsőoktatási és innovatív vállalati kutatói utánpótlás biztosítása, támogatva a tudományos előrehaladást és társadalmi innovációt.

A beporzók kulcsfontosságú szerepet játszanak az ökoszisztémák működésében és az emberi jólét fenntartásában. Egy új, 28 európai intézmény együttműködésével készült tanulmány szintetizálta a beporzó-barát városi zöldterület-kezelések hatásait, rámutatva ezek pozitív jelentőségére a biodiverzitás megőrzésében.

A hazai vizek algásodása súlyos problémát jelent, amelyet nemcsak az algák mennyisége, hanem alakja is befolyásol. Az eltérő formák különböző mértékben árnyékolják a vízoszlopot, hatással vannak a fényviszonyokra és az oxigéntermelésre. Kutatók most először pontos adatokat szolgáltatnak az algák árnyékolásáról, új lehetőséget teremtve a vízminőség vizsgálatára.

A Tisza alföldi szakasza a 19. század közepétől emberi beavatkozások hatására jelentősen megváltozott. Folyószabályozások, partvédőművek és vízlépcsők alakították át a folyó medrét, amely ma szűkebb és mélyebb, mint az Osztrák-Magyar Monarchia idején. Egy új kutatás részletes adatelemzéssel vizsgálta a változásokat és azok hatását a vízgazdálkodásra.

A Debreceni Egyetem Műszaki Karán kifejlesztett aerogél vákuum-hőszigetelő lapok jelentősen javíthatják az épületek, járművek és hűtődobozok hőszigetelését. A kutatók eredményeikért, illetve az azokat összegző tanulmányért elnyerték a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díját.

A Széchenyi István Egyetem jelentősen növelte a Tudományos ösztöndíjban részesült kutatók számát, 86 oktató kapott támogatást nemzetközi publikációiért. Az Innovációs ösztöndíj is népszerű, hat sikeres pályázat érkezett szabadalmi kérelmekkel. Az ösztöndíjak akár 2,3 millió forintot is elérhetnek, ösztönözve a tudományos és ipari innovációt.