A brazíliai Belémben tartott COP30 ENSZ klímakonferencia egy napos csúszással, de eredményesen zárult. A Mutirao Döntés elnevezésű csomag összefogást mutat az országok között a klímaváltozás ellen, ám a konkrét intézkedések hiánya miatt a gyors fellépés kérdéses marad. Az EU erős fellépése mellett is gyenge, konkrétumok nélküli megállapodás született.
Sajtóközlemények: európai unió
Az Európai Unió új határregisztrációs rendszert vezetett be, amely a rövid távú tartózkodás céljából utazó, nem uniós állampolgárok nyilvántartásba vételére szolgál. Az intézkedést 29 európai ország minden határátkelőhelyén egységesen, kötelező jelleggel elkezdték bevezetni, célja a schengeni térség belső biztonságának megerősítése.
A Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat új kiadványa betekintést nyújt a tagállamok szociális klímaterveinek első szakaszába. Ezek a tervek az energiaátmenet társadalmi hatásainak enyhítését célozzák, különösen a kiszolgáltatott közösségek támogatását, az Európai Unió Szociális Klímaalapja segítségével.
Az utolsó pillanatban, mondhatni a tizenegyedik órában sikerült az uniós környezetvédelmi minisztereknek megegyezniük az Európai Unió új, 2040-ig szóló klímacéljairól és nemzetközi vállalásairól. Így az EU már nem üres kézzel érkezik a brazíliai Belémben kezdődő COP30 klímacsúcsra. A tagállamok 90 százalékos kibocsátáscsökkentést vállaltak 2040-re, ám a döntés jelentős engedmények árán született meg.
Az uniós polgárok 68%-a nagyobb szerepet vár az EU-tól a nemzetközi válságok és biztonsági kockázatok kezelésében. A megkérdezettek 90%-a az egységes fellépést támogatja, és 77%-uk több eszközt adna az EU-nak a globális kihívások kezelésére. A védelem, biztonság, gazdaság és versenyképesség a legfontosabb területek – derül ki az EP legújabb Eurobarométer felméréséből.
Az Európai Unió „Az emberség hangjai” kampányt indít, hogy kiemelje humanitárius segítségnyújtásban betöltött vezető szerepét. A kezdeményezés az emberség, semlegesség, pártatlanság és függetlenség alapelveit hangsúlyozza, miközben bemutatja a segélymunkások mindennapjait válságövezetekben.
A magyar kormány 2025-ben is átvállalja a gazdálkodók öntözővíz-használati díját, díjmentesen biztosítva az öntözővizet a mezőgazdaság számára. Ez a lépés az öntözött területek növelését és a versenyképesség megőrzését célozza, ám szakértők szerint hosszú távon fenntarthatatlan és ellentétes az uniós vízpolitika alapelveivel.
A juh- és kecskehimlő rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Júniusban a román állategészségügyi hatóság több kitörést is megerősített. Magyarországon nincs jelen a betegség. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését.
Hazánk sikeresen megfékezte a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) járványát, így az Európai Unió 2025. június 6-tól feloldotta a korlátozásokat. A hazai védő- és megfigyelési körzetek megszűntek, de a járványügyi szabályok betartása továbbra is elengedhetetlen a magyar állatállomány védelmében.
Az Ózdi Kórház hivatalosan is megkezdte az Interreg NEXT HUSKROUA program keretében az Európai Unió által társfinanszírozott „Egészségügyi Híd a Zárt Közösségekért” projekt megvalósítását, romániai, szlovákiai és ukrán kórházakkal partnerségben.
A projekt történeti, politológiai és szociológiai szempontból elemzi az Európai Unió és a Keleti Partnerség országainak demokráciáit, a polgárok politikai részvételét. E vizsgált országok között találjuk Spanyolországot, Ukrajnát, Portugáliát, Georgiát, Lengyelországot, Moldovát, Romániát, Németországot, Olaszországot és Svédországot.
Az Almási Balogh Pál Kórház, mint projektpartner meghirdeti a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna (HUSKROUA) határon átnyúló „Health Bridge for close comunities” program által finanszírozott, kórházi infrastrukturális beruházásokat célzó projektet.
A program célja az volt, hogy a résztvevők országuk érdekeit érvényre juttatva egyezzenek meg olyan fontos kérdésekben, mint az európai ipar fellendítése és a kritikus fontosságú nyersanyagok. Mindehhez pontosan követniük kellett az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsának döntéshozatali mechanizmusát.
Európa legfejlettebb országai úgy produkáltak számottevő gazdasági növekedést 2010 és 2019 között, hogy jelentősen csökkentették a hagyományos energiahordozók felhasználását és növelték a megújulók arányát – állapította meg egy, a Debreceni Egyetem Műszaki Karán készített tanulmány, amit a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjjal ismert el.
A Science Europe az MTA és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat társszervezésében magas szintű munkaértekezletet tart november 19-én Budapesten.
A november 20-21-ei eseményen szó lesz a már működő európai űrprogramokról (Copernicus, EGNOS, Galileo), valamint a most alakuló újakról (GOVSATCOM, IRIS2). Ott lesznek az iparági szereplők, cégvezetők, döntéshozók, de bárki meghallgathatja az előadásokat.
A Drón Fórum 2024 a Széchenyi István Egyetemen a legújabb dróntechnológiai trendeket és kihívásokat tárgyalta, összegyűjtve iparági szakembereket, kutatókat és döntéshozókat. Az esemény célja a közös gondolkodás volt a drónhasználat jövőjéről.
Az Európai Unió kutatásai szerint ma már a lakosság több mint 93%-a tartja fontosnak, és egyben egyéni felelősségének a környezetvédelmet, ami emelkedést mutat a korábbi évekhez képest. Magyarországon is egyre nagyobb az emberek tudatossága a környezetvédelmi kérdések iránt.
Jelenleg Európa-szerte 92 régió használja az Igazságos Átmeneti Alapot, hogy enyhítse a nagy szén-dioxid-kibocsátású iparágak kivezetésének hatásait az EU régióiban. Egyes országok néhány éven belül befejezik a folyamatot, más tagállamok előtt azonban sokkal hosszabb és nehezebb út áll a teljes dekarbonizáció felé.
A jogszabályt fokozatosan, több lépcsőben kell majd alkalmazni, 2026 közepétől válik majd kötelezővé. A rendelet célja, hogy a mesterséges intelligencia működését érthetőbbé és transzparensebbé tegyék az üzemeltetők, a szabályozás ugyanakkor számos további kérdést is felvet.
Az európai polgárok döntő többsége támogatja a természet helyreállításáról szóló európai uniós javaslatot azokban a tagállamokban, amelyek kormányai nem álltak a rendelkezés elfogadása mögé – derül ki egy közvélemény-kutatásból, amelyet az európai környezetvédő szervezetek publikáltak.