Nagyszabású kutatási együttműködés eredményeként új javaslatok születtek a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában. A nemzetközi kutatás eredményei és következtetései a rangos Nature folyóiratban jelentek meg; a cikk egyik szerzője Salma Imre, az ELTE légkörkémikusa.
Egy nemzetközi kutatás új megvilágításba helyezi a jégesők és zivatarok jövőbeli alakulását Európában. A klímamodellek szerint a jégesők ritkábbak de olykor hevesebbek, a zivatarok pedig gyakoribbak lehetnek – ami hazánkban is érezhető következményekkel járhat. A neves Nature Communications folyóiratban megjelent cikk eredményeit Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói elemzik.
A Gazprom vezetékes gáza évtizedeken át olcsó, stabil és bőséges forrás volt Európa számára – egészen az orosz–ukrán háborúig, amikor Moszkva fegyverként kezdte használni a földgázt, ám hiába zárta el részlegesen a csapokat, Európa nem roppant meg. Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa elemzése az orosz gáz európai történetéről.
Európa energiarendszeréből több mint egy évtizede fokozatosan kiszorul a földgáz, amely ma már csak tartalék szerepet tölt be a villamosenergia-termelésben, az ipar pedig kényszerűen visszavonul a használatából. A háztartási fogyasztás tartja magát, de az uniós klímapolitika itt is érezteti hatását, mondja Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa.
Az idei nyár is rávilágított a klímaváltozás hatásaira: a hosszan tartó aszályt heves zivatarok követték, a hőség pedig éjjel sem engedett pihenést. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói szerint az évszázad végére Európa-szerte nő a 35 °C feletti napok száma, ami komoly egészségügyi kihívásokat hozhat.
Európa sebezhetőségének legfőbb oka az orosz vagy az amerikai fosszilis tüzelőanyagoktól való importfüggőség, ami geopolitikai zsaroláshoz és gazdasági kiszolgáltatottsághoz vezet. Ez az egyik fő megállapítása az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete április 8-án nyilvánosságra hozott, a biztonságosan fenntartható energiaellátásról szóló jelentésének.
A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont egyik friss kutatása szerint – melyben 2013 és 2020 között Európa 657 régióját vizsgálták – összefüggés van a levegőszennyezés és a csökkenő termékenységi ráta között, ennek pedig az egészségügyi mellett jelentős politikai következményei is vannak.
Az Európai kamarai szövetség, az Eurochambres elnöke, valamint az osztrák kamara elnöke Bécsben egyeztetett Nagy Elekkel, az MKIK nemrégiben megválasztott elnökével, többek között a nemzeti vállalkozások versenyképességét akadályozó európai adminisztrációs terhek elleni határozott és konkrét fellépésről.
A Deutsche Telekom szakértői Európa tíz országának aggregált, anonimizált mobilhálózati adataiból komponáltak zenét a mesterséges intelligencia bevonásával. A Melody of Europe premierjére november 27-én került sor Berlinben.
Hogyan változott a légszennyezettség Európában és Ázsiában a koronavírus-járvány kitörése miatt hozott kormányzati szankciók hatására? Mennyire függött a korlátozások szigorúságától a levegő minőségének javulása? Egyebek mellett ezeket vizsgálták a Magyar Tudományos Akadémia által indított „Poszt-COVID-jelenségek kutatása” című program keretében.
A többek között magyar kutatók részvételével zajlott nagy nemzetközi kutatás után megfogalmazott javaslatok nem csak az energiacsökkentést, de a megújuló energiaforrások jelentős növelését és Európa külső energiafüggésének csökkentését is segítenék már a közeli jövőben.
Fedezd fel Európa kulturális sokszínűségét az ELTE-n megrendezett CHARM-EU Kulturális Fesztiválon! November 5-én és 6-án ingyenes programokkal várják a látogatókat, ahol a művészetek, gasztronómia és interaktív élmények találkoznak.
