A Balaton vízállása 2026 októberében megközelítette a 2003-as történelmi minimumot. A melegedés növeli a párolgást, miközben a vízgyűjtőn a nyári vízhiány több mint kétszeresére nőtt, a téli víztöbblet pedig csak mérsékelten emelkedett. Szabó Péter éghajlatkutató elemzése szerint az évszakos egyensúly felborulása miatt az átlagos tél már nem pótolja a nyári veszteséget.
Sajtóközlemények: balaton
Az elmúlt évek apartmanház-építési hulláma tovább alakítja a Balaton partját: az utolsó szabad vízparti telkek beépülnek, az egykori üdülőövezetek összeérnek. A több mint százéves folyamat nemcsak a tájképet és a településszerkezetet formálta át, hanem ökológiai károkat és társadalmi konfliktusokat is okozott.
Az állam alkotmányos kötelezettsége a Balaton védelme, ám a természeti értékeket veszélyeztető beruházások tovább folytatódnak. A környezetjog hiányosságai és a klímaválság miatt a meglévő jogi eszközök hatékonyabb alkalmazására lenne szükség. Dr. Sulyok Katalin, a Durham Egyetem docense és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának magántanára szerint a jogi változásokhoz politikai akarat is kell.
A 21 Kutatóközpont országos, reprezentatív kutatása szerint a magyarok többsége a természetvédelmet helyezné a befektetői érdekek elé a Balatonnál. A válaszadók 72 százaléka támogatná az új és már engedélyezett beruházások felfüggesztését, amíg tudományos vizsgálat készül környezeti hatásaikról.
Civil szervezetek nyílt levélben kérnek azonnali állami fellépést a Balaton természetes partszakaszainak védelmében. Felfüggesztenék a veszélyes nagyberuházásokat, köztulajdonba vennék az érintett területeket, és Balaton-védelmi alapot is létrehoznának. Az ombudsmanhoz is vizsgálatért fordulnak.
Vizes élőhelyek, tájhasználat és természetvédelem a klímaváltozás korában. Az október 3-i konferencia kiindulópontja a tihanyi Kenderföldek, egy egykori vizes élőhely maradványa, amely jól példázza azokat a természetvédelmi, településfejlesztési és tájhasználati kérdéseket, amelyekkel ma a teljes balatoni térség szembesül.
Félidőhöz érkezett a NAV balatoni nyári ellenőrzéssorozata: július eleje óta Somogy, Veszprém és Zala vármegyében vizsgálják a legforgalmasabb szolgáltatókat. Az eddigi 1480 ellenőrzésből 316 esetben találtak szabálytalanságot, főként a nyugtaadás és a foglalkoztatás területén. Az akció a szezon végéig folytatódik.
Az ELTE kutatói a Balaton üledékeiben rejlő klímaarchívum alapján 11 ezer év aszálytörténetét tárják fel. A tanulmány szerint a tó már korábban is átélt hosszú, szélsőségesen száraz időszakokat, amelyek nyomai ma is kimutathatók a mederben, és fontos tanulságokkal szolgálnak a jövő vízgazdálkodásához.
A Balaton ökológiai állapotát egyszerre fenyegeti a parti beépítés, a nádasok pusztulása, a vegyszerek és a klímaváltozás hatására melegedő víz. Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Intézet főigazgatója szerint a tó természetes működéséhez vízszint-ingadozás szükséges, és a vízmérleg változásai is kulcsfontosságúak a tó jövője szempontjából.
A HUN-REN kutatói egy 1500 fős felmérésben vizsgálták, mit tartanak értékesnek a Balatonban a helyiek, üdülőtulajdonosok és turisták. Az eredmények szerint a többség természetesebb, hozzáférhető partokat, megmaradó nádasokat és visszafogott beépítést szeretne, előtérbe helyezve az ökológiai egyensúlyt és a közösségi hozzáférést.
Friss kutatás bizonyítja, hogy a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer kulcsszerepet játszik a Balaton vízminőségének megőrzésében, különösen a gyógyszerhatóanyagok eltávolításában. A tanulmány 41 gyógyszerhatóanyagot azonosított, melyek közül több jelentős tér- és időbeli változékonyságot mutat.
A Balatonon ismét beköszöntött a zord tél, mely különleges téli madárvilágot hozott magával. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakértője elmagyarázza, hogyan bírják a récék és hattyúk a jeget, és miért maradnak a tavakon a madarak a tél folyamán. A cikk hasznos tanácsokat ad a madarak segítéséhez és a zavarásuk elkerüléséhez.
2025 végén elindult a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet új tudományos portálja, a Balatonkutatók oldala. A felületen videók, podcastok és képek segítségével mutatják be a Balaton kutatásának legfontosabb eredményeit, az élővilág változásait és a klímaváltozás hatásait. A cél a tudomány népszerűsítése és a tó jövőjének alakítása.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói szerint a Balaton alacsony vízszintje természetes jelenség, amely nem veszélyezteti az ökoszisztémát vagy a vízminőséget. A tó vízszintje a csapadék, párolgás és befolyó vizek függvénye, és hasonló helyzetek korábban is előfordultak.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói 40 évre visszamenő, műholdas alga biomassza adatokat dolgoztak fel, új módszerrel mérve a Balaton vízminőségét. Gépi tanulási modelljük valós időben, online követhetővé teszi a klorofill-a koncentráció változásait, segítve az extrém algavirágzások detektálását.
Az elmúlt időszakban több lakossági megkeresés is érkezett a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézethez, valamint számos hivatalos hatósági megkeresés mentén kérték kutatóintézetünk véleményét. A beszámolók kisebb-nagyobb kocsonyás 2-8-10 képletek magányos és tömeges megjelenéséről szóltak, de mint kiderült, azok nem medúzák, hanem árvaszúnyogtojások voltak.
A tihanyi Kenderföldeken újabb társasházak építését tervezik a védett területen, ami veszélyezteti a Balaton partjának utolsó nagy zöldfelületét. A beruházó tagadja a negatív hatásokat, pedig a Magyar Tudományos Akadémia szerint a klímaváltozás már így is súlyosan érinti a Balatont – fogalmaz a Magyar Természetvédők Szövetségének felhívása.
A Balaton környéki vizes élőhelyek nemcsak a nyári kikapcsolódás miatt értékesek, hanem különleges élőviláguk miatt is. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet egyik új kutatása arra világít rá, hogy az emberi tájhasználat milyen hatással van a védett pettyes gőte állományára ebben az érzékeny térségben.
Július 4-én egész napos programsorozattal várja a természetkedvelőket a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézete Tihanyban. Az ország legnagyobb biológiai kutatóintézete évente egyszer nyitja meg kapuit, hogy bemutassa a Balaton élővilágát, vízi lényeket, és a tó ökológiai folyamatait.
A nyaralópiaci árak széles skálán mozognak Magyarországon: a legolcsóbb vízparti településeken, főként a Tisza mentén, 11–18 millió forint között mozognak az átlagárak, míg a Balaton környékén, például Tihanyban, akár 180–270 millió forintot is elérhetnek. Az ingatlan.com friss adatai szerint a különbségek akár huszonötszörösek is lehetnek.
A balatoni ingatlanpiac jelentős átalakuláson ment keresztül: a nyaralók ma már második otthonként szolgálnak, egész évben használhatók. A vásárlók 90%-a teljes komfortot vár el, ami stabilizálta az árakat és kitolta a szezon hosszát. A négyzetméterárak Siófokon és Balatonfüreden akár másfél millió forint fölé is emelkedhetnek.