A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kutatói három, a tudomány számára új állatfajt neveztek el Petőfi Sándorról a költő születésének 200. évfordulója alkalmából.
Szerző: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Magyar kutatók részletesen feltárták, hogy miként alakult át drasztikusan a táj használata a folyószabályozások miatt az elmúlt négy évszázadban a Duna egyik legnagyobb megmaradt árterén.
Tanulmányukból kiderül, hogy egy lisztharmattal szemben ellenálló és egy arra fogékony árpavonalon a tartósan magas hőmérséklet hatására más élettani folyamatok játszódnak le, mint rövid ideig tartó hősokk esetén.
A HUN-REN ÖK kutatóinak legújabb eredményei szerint ugyanaz a fertőzés a különböző szerveződési szinteken egyidejűleg akár ellentétes hatásokat is okozhat.
Az eredmenyek klinikai alkalmazásával meghosszabbíthatóvá válhat a rákos betegek túlélése.
A felfedezés jelentősége, hogy a memória működésének megértésével újabb lehetőségek nyílhatnak a demencia és más hasonló memóriabetegségek kezelésében.
A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy az 1960-as és 70-es évek halpusztulásai és a populáció megújulását támogató telepítések nem befolyásolták jelentős mértékben az állomány genetikai sokféleségét.
A kutatók a denevérkullancsokról először genetikai módszerekkel, majd morfológiai vizsgálattal is megállapították, hogy az eddigi vélekedéssel ellentétben nem az Európában ismert fajokhoz tartoznak.
A rendezvény célja, hogy a világ élvonalához tartozó tudósok és stratégák jobban megismerjék a magyar kutatási rendszerben rejlő lehetőségeket, valamint megosszák a legjobb nemzetközi gyakorlatokat magyar kollégáikkal.
Az új technológia elősegíti a mikrofluidikai Organ-on-Chip rendszerekben kialakított sejtkultúrák kémiai környezetének és metabolizmusának közvetlen feltérképezését.
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének munkatársai elsőként jelezték öt meztelencsigafaj hazai jelenlétét, vagy megerősítették a velük kapcsolatos korábbi bizonytalan adatokat.
A tihanyi HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai növekedési és testösszetétel-vizsgálatokkal igazolták ezt.
A jégkorszak olyan zord időszak volt, hogy Közép-Európa fajainak zöme délre, a Balkánra és a Mediterráneumba húzódva élte csak túl. Ezt a képet javasolja újragondolni egy magyar kutatói csapat.
Idén is számos izgalmas programmal várják az érdeklődőket a Kutatók Éjszakáján a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó kutatóhelyek.
A 2024. január 01. – 2027. december 31. között megvalósuló pályázat fő témája a hálózati dinamika magasabb rendű összefüggésének megértése.
A magyar kutatók részvételével zajló kísérletekben, a japán RIKEN részecskegyorsító centrumában előállított oxigénatommag nem mutat nemesgázszerű szerkezetet.